Szemhéjrángás: ártalmatlan jelenség vagy figyelmeztető tünet?
Bár fájdalommal általában nem jár, a kellemetlen, kontrollálhatatlan szemhéjrángás zavaró tünet lehet a mindennapokban. De van-e okunk megijedni, ha ilyesmit észlelünk?
Bár fájdalommal általában nem jár, a kellemetlen, kontrollálhatatlan szemhéjrángás zavaró tünet lehet a mindennapokban. De van-e okunk megijedni, ha ilyesmit észlelünk?
Léteznek azok a kutatók, akik éjt nappallá téve egy laborban dolgoznak, és hosszas disszertációkban összegzik tudományos munkájukat, és azok, akik “élesben” szerzik tapasztalatukat, hogy aztán abba a bizonyos laborba visszatérve finomhangolják találmányukat. Hélène Sparrow járványkutató ebbe az utóbbi kategóriába tartozott: a fronton saját maga szembesült a járványok pusztító erejével, és egész munkásságát ezek megfékezésének szentelte.
Svédország nyugati részén, Drängsered közelében, az erdő mélyén egy szokatlan látvány fogadja az arra tévedőket: egy elfeledett körhinta áll a fák között, mellette pedig egy gondosan kialakított grillezőhely.
A viharos szél közbeszólt farsangvasárnap, és biztonsági okokból lefújták a busók hagyományos dunai átkelését Mohácsnál.
Mégsem biztos, hogy medve jár Budapest környékén. Bár korábban Gödöllő térségében észlelték, eddig nem találtak még arra utaló nyomokat, hogy valóban a környéken mozogna.
Első ránézésre négy teljesen hétköznapi, római számokkal díszített órát látunk a képen, ahol mindegyik más időpontot mutat. Az agyunk azonban hajlamos minket megtéveszteni: mivel ismerjük az órák felépítését, gyakran átsiklunk a részletek felett, és csak azt látjuk, amit látni szeretnénk.
Manapság a fogamzásgátlás egészségügyi, társadalmi, gazdasági és világnézeti kérdéseket is felvet, és azt gondolhatnánk, hogy ez az ókorban másképp volt. Ám a rendelkezésünkre álló források azt mutatják, ez nem volt másképp akkor sem, sőt, szorosan összefüggött a nőiség, az anyaság eszményképével. És bár akkoriban az orvostudomány más eszközöket használt fogamzásgátlásra, a nők egészségének megőrzése fontos szempont volt évezredekkel ezelőtt is.
Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson COVID‑19 vakcinák ritka esetekben úgynevezett VITT-et okozhatnak, ami vérrögképződéssel és kontrollálhatatlan vérzéssel járhat. A kutatók szerint az adenovírus-alapú vakcina egyes embereknél genetikai okok miatt „hamis” antitesteket indít el, amelyek így ritka, súlyos mellékhatást váltanak ki.
Újabb anyatej-kiegészítő tápszereket hívnak vissza a forgalomból, a hatóságok arra kérik a szülőket, hogy ne adják azokat gyermekeiknek.
A jövőben komoly bírsággal sújthatják a mezőgazdasági járművek vezetőit, ha sárt hordanak fel az aszfaltozott utakra.