Azért a bizonyos pöttyös ruháért odáig voltak a nők.

Ezzel a magyar származású Eszti a világ egyik legsikeresebb szépségápolási cégét építette föl.

Helena Rubinstein Krakkóból vándorolt ki Ausztráliába huszonévesen, hogy aztán onnan Európát és Amerikát is meghódítsa.

Sőt, megalkotta a Hungarian Rhapsody No. 5-öt, amit magyar nemzeti illatnak szánt.

Jelmez- és divattervezőként és politikusfeleségként Tüdős Klárát nem csak a divat érdekelte: az üldözöttekért is kiállt a nehéz időkben.

Valentyin Judaskin a leghíresebb francia és olasz divattervezőkkel játszik egy ligában, de nem akar elköltözni Moszkvából.

Először férfiak hordták, majd kötötték, később testszínű lett, hogy a szép női lábat hangsúlyozza. A harisnya útja a festményektől a 20. századig.

Az 1920-as években a dekorkozmetikumok, a rúzs és a körömlakk bombaként robbant be a köztudatba, nem kis fejtörést okozva nőknek és férfiaknak.

Eleinte elő kellett írni a nőknek, hogy vegyenek bugyit – ami egyébként egyáltalán nem úgy nézett ki, amint azok, amiket ma viselünk.

A divatbemutató mint esemény az 1910-es években robbant be a divatvilágba. A francia Paul Poiret volt az, aki Budapestre is elhozta az új műfajt.

Még a híres tüdőgyógyász, Korányi Frigyes is felemelte szavát a fűzőviselés ellen.

A kulturálisan jóváhagyott modern szépségversenyek 1854-ben kezdődtek Amerikában. Az új műfaj hamarosan Magyarországon is megjelent.