ZÖLD

Sokan legszívesebben befednék a Dunát

2010. július 2., péntek 12:27

portre_mBudapesten szinte kétmillió ember számára a Duna egy akadály: probléma, hogy árad, hogy át kell rajta kelni, sokan befednék, mert akkor jól lehetne rajta autózni - mondta interjúnkban Kobrizsa Ádám építőmérnök, aki az Our Danube projektben azon dolgozik, hogy élhetővé tegyék a Dunát.

Gyerekkoromban több éven át Dömösön nyaraltam a Dunakanyarban. A lepencei strand még nem létezett, ezért szüleimmel a hajóállomás mellé jártunk minden nap, ahol én kedvemre pancsolhattam. Akkor ez hétköznapi dolognak számított, ma viszont el nem tudom képzelni, hogy egy forró nyári napon a Dunában hűtsem le magam, főként nem Budapesten. Vajon lehet-e ezen változtatni, visszakaphatjuk-e a Dunát, élhetővé tehetjük-e? Erről beszélgettem Kobrizsa Ádámmal, vízgazdálkodási szakirányú építőmérnökkel, a MOME line Our Danube nevű projektjének vezetőjével.

Mit kell tenni ahhoz, hogy a Duna minősége megjavuljon?

Először is a Dunáról beszélni kell, bár lerágott csontnak tűnik, és az is, de sok minden még nem történt a folyó rehabilitációjáért. Régóta zavar, hogy ha például az interneten rákeresel a Dunára, előbb jönnek le hosszú szöveges dokumentumok, mint három szép kép. Így nem lehet megfogni a nagyközönséget. Az ismeretterjesztés, főleg környezetvédelmi témában, rettentően összetett dolog, a legfontosabb hogy az információt közérthetően juttassuk el az emberek számára.

Meg kell találni azokat a csatornákat, azokat a módszereket, amelyeken keresztül érdekeltté tehetjük a közönséget, bevihetjük a köztudatba a Duna fejlesztésének fontosságát. Mert a folyóval többet kell foglalkozni, sajnos ezt az idei árvíz is mutatja. Hiszünk abban, hogy meg lehet valósítani az élhető Dunát. Megtörtént ez már a Temzével Londonban és a Szajnával Párizsban, hogy csak pár példát említsek.

Our Danube
Az Our Danube projekt célja, hogy 1 éven át kiemelten kommunikáljuk a Dunát és ezzel a fenntartható környezetfejlesztést. Ennek egyik legfontosabb eleme azon információk összegyűjtése, és közérthető kommunikációja, amelyek eleve rendelkezésünkre állnak. Emellett kisebb léptékű, de megvalósítható projekteket szervezünk, vagy generálunk. Célunk, hogy a MOME és más egyetemek diákjait is bevonjuk a munkába, illetve éles feladatok felvállalása, melyekben aktívan tudnak részt venni a diákok a szakemberekkel közösen.

Fontosnak tartjuk, hogy minél több partner kapcsolódjon a projekthez. Bízunk benne, hogy minél többen felismerik az ügy fontosságát.

A 2011-es év kiemelt jelentőségű a Duna számára, hiszen Magyarország lesz az első félévben az Európai Unió soros elnöke, és az elnökség egyik kiemelt témája a víz.

duna

Mit terveztek konkrétan ennek érdekében?

Először is szerveztünk egy Duna-napot június 28-án, ahova hazai és nemzetközi szakembereket hívtunk meg számos területről, mint környezetvédelem, vidékfejlesztés, hajózás, várostervezés, médiakommunikáció. Tudtuk, hogy nagy fába fágjuk a fejszénket, de el kellett kezdeni az Our Danube projektet, ami a Duna és az ezzel kapcsolatos fenntartható környezetfejlesztés kommunikációjának céljából létrehozott egy éves projekt. Mi, a MOME line egy híd szerepét töltjük be, össze akarunk kapcsolni olyan szereplőket, akik talán másképp nem találkoznának. Ez meg is történt, több mint 120 résztvevője volt a Duna napnak, amit a Dunavédelmi Nemzetközi Bizottságtól érkezett Philip Weller, illetve dr. Kling István, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nyitott meg.

Beléptek tehát a szakemberek és a döntéshozók, és vannak lelkes diákok is a csapatban. Eddig minden pozitív. Mi a legnagyobb probléma?

A kommunikáció. Budapesten például szinte kétmillió ember számára a folyó egy akadály. Örökös probléma, hogy árad, hogy át kell rajta kelni, s nem sarkítok sokat, ha azt mondom, hogy sokan legszívesebben befednék, mert akkor jól lehetne rajta autózni. Ezen a hozzáálláson kell változtatni. Vissza kell állítani a Duna pozitív imidzsét. Ebben fontos szerepet játszik az információ terjesztése, és a vizuális kommunikáció, s itt jön be a MOME line és a diákok. Ezzel együtt vállaljuk, hogy összehívjuk azokat a szakembereket, akik több területet összefogva, mint például hajózásfejlesztés, ivóvízgazdálkodás, várostervezés, Viza-program, társadalmi diskurzust és együttműködést alakítanak ki.

Mi a MOME line?
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Magyarországon egyedülálló képzést nyújt az építészet, a média és a design terén, s az oktatáson, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységen túl lényegi törekvése ezen területek integrációja és társadalmi, illetve kulturális szerepének tudatosítása. Ezt a célt szolgálja a MOME line - design műhely, amely közvetítő szerepet kíván betölteni a legkülönbözőbb kezdeményezések, üzleti, művészeti vagy társadalmi célú beruházások és az alkotói erőforrások között.

Úgy gondolod, a Viza programmal javulhat a vízminőség?

A kettő szorosan összefügg. A Viza 2020 program azt tervezi, hogy visszahozza a Duna vándorát hazánkba. A viza egy vándorhal, a legnagyobb és legősibb folyami fajta. A Fekete-tengerben él, ikrája a fekete kaviár, ezért nagyon keresett halfajta. Ráadásul nagyon érzékeny a víz minőségére. Ívási időszakban elindul a folyón felfelé s majdnem Bécsig eljutna. Megkeresi azokat a holtágakat, amiket ívóhelynek tud használni.

Ehhez az is kell, hogy a folyó hosszirányban átjárható legyen a viza számára, mert jelenleg a Vaskapunál megáll és nem jut tovább. Visszatérése a hazai vizekre azért nagyon fontos, mert a viza rendkívül jó indikátor faj. Vagyis ha jól érzi magát egy folyóban, akkor az ökológiailag rendben van. S ez a cél, nem csak a víz kémiai összetételének javítása. Ráadásul ez egy jól és közérthetően kommunikálható program.

portre1

Tehát ha megint lesz viza, akkor minden rendben lesz?

Ez csak a dolog egyik oldala. Egy folyó rehabilitációja és élhetővé tétele számos területet érint, mint a hajózás, az árvízvédelem, az erőművek, a természetvédelem, a vízgaldálkodás, az ívóvízellátás, a szennyvízkezelés és még sorolhatnám. Nem elég ezekkel külön foglalkozni, a huszonegyedik században arra törekszünk hogy a teljes rendszer működőképes legyen. Ehhez kell megtalálni az optimális pontot, akár kompromisszumok árán is. Valamelyik terület sérülhet, ezért kell egy átfogó szakmai összefogás. Nem állíthatjuk vissza a Dunát egy több száz évvel ezelőtti állapotba, a fenntartható környezet fejlesztés a cél.

Fotó: Kováts Dániel

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.07.04 13:43:44Dödölle

    Azért az sem mindegy, hogy néhány éve egymillió ember fekáliája jut tisztítatlanul Budapestnél a Dunába. Azért néhány éve, mert korábban kétmillióé jutott.... Ezer forintot fizetek a víz + csatorna használatáért, köbméterenként. Pesten mennyi az annyi ? Pedig a Balatonban is elég sok víz van, mégis itt a legmagasabb a díj az országban... És akkor még a fenntartási alapdíjat nem is számoltam....

  • 2010.07.04 14:17:38Hix

    Dödölle: Nem mondtad meg hol az az itt, de nem is fontos, mert gondolom a Balaton környékén. De azért egy dologra felhívnám szíves figyelmedet: ez a cikk arról szólt, hogy van egy-két értelmes ember, akik próbálnák kicsit feljavítani a vízminőséget meg ilyesmik, ez egyébként le van írva fent. Vízdíjról sehol nincs szó. Balatonról sem. Mit is akartál mondani egyáltalán? Nem nagyon értem. De ha érteném, akkor sem érteném, hogy mi az összefüggés a fenti cikk (éredemes elolvasni kommentelés előtt
    ) és a lakhelyed csatornázásának a fenntartási alapdíjához, amit egyébként még nem is számoltál.

  • 2010.07.04 14:56:07eternity

    Érdekes. Soha nem hallottam még ilyen baromságot, hogy bárki is be akarná fedni a Dunát, vagy hogy bármi ellenérzése lenne vele kapcsolatban. Az emberek többsége konkrétan tök érdektelen, egyetlen gondolatot, érzelmet sem pazarol rá. A Duna van, oszt jónapot.
    Ez a jóképű fiatalember inkább nősüljön meg és csináljon helyes kis lurkókat, mielőtt belezavarodik valami olyasmi elleni harcba, ami nem is létezik.

  • 2010.07.04 15:51:37nemtommi

    Sajnos tényleg hallani ilyen elborult ötleteket, hidd el. Szerencse, hogy ezen embereknek nincsen beleszólása a Dunával való történésekbe.
    A Dunán folyamatban van nem egy projekt, ami mind a hajózás, mind az élővilág számára előnyös lehet. Azt beláthatjuk, hogy a zöldek által kedvelt "állítsuk vissza a folyók eredeti állapotát" jelmondat nem megvalósítható sem műszakilag, sem gazdaságilag. Budapesten is elég rosszul venné ki magát, ha elbontanánk a védműveket és a hidakat :).
    Budapest ráadásul elég rossz példa, hiszen itt egy kő-beton falakkal határolt csatornában folyik legnagyobb folyónk, amely ráadásul rendesen el is van zárva a lakosoktól az alsó és felső rakparti utakkal.
    Ami a "fiatalembert" illeti, szerintem nincs vele semmi probléma, hacsak az nem, hogy komolyan veszi a hivatását.

  • 2010.07.04 16:06:57nemtommi

    Azt még hozzátenném, hogy nem tartom szerencsésnek, hogy ezzel a hatásvadász címmel jelentették meg ezt a cikket, de látom, hogy sajnos ma erre van szükség ahhoz, hogy egyáltalán ráklikkeljenek egy ilyen problémával foglalkozó írásra.

  • 2010.07.05 06:51:27jepe

    izgalmas cikk - de csak a címe ...
    már megint a média-kommunikáció, persze, olcsóbb rámondani egy házra, hogy rózsaszín, mint festéket vásárolni, és valóban átfesteni ...
    másrészt ez azt is jelenti, hogy, ha a város tiszta Dunát akar, akkor PR-ügynökségeknek fizessen :)))


    a DUNA Budapest szényene ... a Dunakanyarban még tiszta, itt lent azonban már szennyvíz ...
    én olyat még nem hallottam, hogy valaki le akarná fedni (ez csak egy kommunikációs trükk, amely révén úgy tűnik, az emberek tudatával van a gond és nem a Duna-val)
    olyat azonban igen, hogy a DUNA koszos és halott folyó

    de nem teszünk érte semmit ...
    miféle projekt az, amely fel sem említi, mi történik a DUNA-val magyarországi szakaszán?
    egy hal telepítése NULLA ... különösen, ha indikátor hal ... ráadásul miközben magunktól semmit sem vár ela projekt a VASKAPU-i DUNA-"kolégáktól", értsd Romániától elvárná, hogy komoly változtatásokat eszközöljön ... sőt, úgy tűnik, Vaskapu az egyetlen pont, amit a projekt hibáztat - ami vicces, hiszen ez a DUNA legalja :)

    . . .
    ami a halakt illeti, először is a svédeket kellene megkérdezni, milyen halat kellene telepíteni, ami tisztítaná a folyamot (ponty?)

    meg kellene nézni, hogy a hajózást hogy a kellene szabályozni ...
    de hát nálunk részeg sofőrök bármkor nekimennek hajóval egy-egy hídnak, és még egy bírságot sem kapnak ...
    akkor miféle reformját várnánk a hajózásnak?

    mit engedünk bele, mi budapestiek .. ez itt a kérdés (mi mindent !!)

    a DUNA köszos, de BUDAPEST a DUNA-ból kapja az ivóvizet (ami jó minőségű) ... egy értelmes DUNA-projekt nyilván az ivóvíz megbecsülésére és értelmes felhasználására is irányulna ...
    a köztiztasági vállalat például remélhetőleg nem ivóvízzel locsolja az utakat ...

    egy szó, mint száz ... jó poén, jó biznisza PR-osoknak .. de értelmes közösségekben első a TETT - a PR meg ne kerüljön a TETT költségvetésének töredékénél többe ... mert első és legfontoabb a TETT

    ha történik valami pozitív fejlemény a DUNA-val, az újságírók meg fogják írni -ezért nem kell a városnak külön perkálni :)))



  • 2010.07.05 08:03:26nancsi

    Szerintem arra célzott, hogy ez csak a szokásos szférákban szárnyaló értelmiségi fingköszörülés. Pozitív imidzset a Dunának azzal, hogy a google 3 szép képet hozzon fel ha rákeresel? Könyörgöm, a Dunában több 100 méteres fekália zátonyok vannak, rajta vannak a hajózási térképeken. Ez az a kategória, mikor a szart - jelen esetben a szó szoros értelmében szart - becsomagoljuk szép ezüst papírba, és próbáljuk eladni jó drágán.
    Persze a pozitív kép fontos lenne, de a Duna jelenleg alapvetően egy szennyvízcsatorna. Egy szennyvízcsatornáról meg nagyon nehéz pozitív képet kialakítani, és ha sikerül is, mert beletolunk pár milliárd EUs pénzt (ami valójából a mi adóforintunk, csak megjárja az EU-t), akkor is hamis lesz az a kép, de legalább jó drága. Első körben sajnos nem az álmodozó értelmiségieknek volna itt dolguk, hanem a szakembereknek, akik megmondanák hogy 100% szennyvíz tisztítás a folyam teljes hosszában, és utána majd gondolkozhatunk szép plakátokon meg google keresési találatokon.

  • 2010.07.05 08:07:37nancsi

    Elég sok pénzért én is tudnék álmodozni meg hülyeségeket beszélni. De szerintem te is :-) Úgyse lesz semmi se ebből az egész projectből, elköltenek pár milliárdot mindenféle hatástanulmányokra, meg PR tevékenységre, utána rájönnek hogy a kockát nehéz gurítani, és lehúzzák a rollót.

  • 2010.07.05 08:15:05nemtommi

    Kommunikációra a különböző szakterületek között is szükség van, nem feltétlenül Jóskapistát kell megtalálnia. Sok projekt bukik már meg az elején azon, hogy nem sikerül minden érdekelthez eljutnia az információnak, akiknek esetleg hajlandóságuk is lenne beszállni a projekt további szakaszába.

    A Dunán senki sem akar halat telepíteni, csupán halutat építeni a mesterséges akadályokhoz azok leküzdéséhez. Ez nem csak egy fajnak jelenti majd az élettér bővülését.
    Budapesten tényleg olybá tűnhet, hogy a Duna halott folyó, de erről csak Budapest tehet.
    Szerencsére a nem kővel-betonnal körbevett szakaszokon senkinek sem ez jutna róla eszébe.

    Hajózáson szerintem ne egy részeg román, vagy bolgár kormányost értsük. Jelentős összegektől esünk el amiatt, hogy nem tudjuk biztosítani a magyarországi szakaszokon a teherhajó forgalmat. Nem véletlenül folyik sarkantyúk építése a folyón több helyen is.

    Az ivóvíz megbecsüléséhez elég lesz az, hogy vállaltuk az EU VKI-ban foglaltakat, mely többek között kimondja, hogy a vízellátás-csatornázás teljes költségét a fogyasztó fizesse, állami támogatás nélkül.

    Tenni valamit előzetes mérlegelés és tervezés nélkül pedig elég megfontolatlan dolognak tartom, mert arról aztán tényleg lesz majd mit írnia az újságíróknak :)

  • 2010.07.06 06:55:45nancsi

    Mérlegelni tett nélkül meg a közpénzek sikkasztása, amiről megint csak írhatnak az újságírók.

  • 2010.07.07 15:29:34washing

    ez a pasi dönörű... nekem legalábbis nagyon tecc...

  • 2010.07.09 09:05:34naszta

    Nem kell marketing bullshit: miután kész lesznek a víztisztító művek (építik már őket), el kell gondolkozni, hogy tényleg a parton kell-e vezetni az autókat. Aki csak a google töltene fotókat, annak nincs köze ahhoz, hogy Budapest víziváros legyen.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta