Kiderült, mikor pusztul el a világegyetem – sokkal hamarabb, mint gondoltuk

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy holland kutatás szerint az univerzum a vártnál sokkal hamarabb megsemmisülhet, mert az eddig előrejelzésekben nem számoltak egy fontos tényezővel.

Holland tudósok szerint a világegyetem hanyatlása sokkal gyorsabb folyamat, mint eddig korábban gondoltuk, és azt is meghatározták, hogy az univerzum mikor fog végleg elpusztulni – írja a Daily Mail.

Sokkal hamarabb elpusztul a világegyetem

A Radboud Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a világegyetem összes csillaga egy tridecillió év múlva fog elsötétülni – ez egy egyes szám, amelyet 78 nulla követ. 

Jóval hamarabb elpusztulhat a világegyetem, mint ahogy eddig gondolták a tudósok
Fotó: Digital Art / Getty Images Hungary

Emberi léptékkel felfoghatatlanul hosszú idő, de nagyságrendekkel rövidebb, mint amit a korábbi számítások feltételeztek: eddig úgy gondolták, hogy az univerzum halála években kifejezve 10 az 1100-adik hatványán fog megtörténni, vagyis az egyest 1100 nulla követi. 

Idézőjel ikon

Az óriási eltérést az okozza, hogy a tudósok eddig nem vették figyelembe az úgynevezett Hawking-sugárzást, és emiatt jelentősen túlbecsülték az univerzum élettartamát.

A neves fizikusról elnevezett Hawking-sugárzás lényege, hogy a fekete lyukak energiája és tömege fokozatosan csökken, idővel „elpárolognak”. A jelenség azonban a neutroncsillagokra és a fehér törpékre is jellemző, ezek a fázisok a csillagok életciklusának utolsó szakaszát jelentik. 

Ezek a „halott” csillagok rendkívül hosszú ideig fennmaradhatnak, de fokozatosan szétesnek és felbomlanak, ami a kutatók szerint „általános felső határt szab az anyag élettartamának az univerzumban”. A szakemberek számításai szerint a neutroncsillagok és a fehér törpék egy tridecillió év alatt elbomlanak, vagyis ennyi idő alatt a világegyetem is elpusztul. 

Persze emiatt még nem érdemes készülni a végre, az már aggasztóbb, hogy egy ausztrál tudós szerint 100 éven belül megtörténhet, hogy az ember eltűnik a Földről.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.