Mai kvízünkben Németországba utazunk.
Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartomány székhelyére, Németország egyik legjelentősebb városába látogatunk, mely fontos pénzügyi és közlekedési csomópontnak számít. A település neve – mely a közelben található, a Rajnába ömlő folyócskára utal – először 1159-ben szerepel írásban egy pápai okiraton. A következő században Berg grófjától városi rangot kapott, a 16. századtól Berg grófság, a Berg és Jülich hercegség, majd az Alsó-rajnai nagyállam székhelye volt, majd a neuburgi palotagróf birtokába került. A harmincéves háború, majd a spanyol örökösödési háború alaposan megtépázta a várost, melyet Napóleon is elfoglalt, és 1801-től Bajorországhoz, egy évtizeddel később pedig Poroszországhoz csatolták.
A 19. század óta rendkívül jelentős a város vas- és acélipara (itt található a német vasúti és hadiipar központja), de a sör-, a pamut- és a bőrgyártás is fontos része a helyi gazdaságnak. A turisták számára közkedvelt látványosság a híres és igen drága vásárlóutca, a Königsallee, a régi erődítmények helyén kiépített sétahely, a Hofgarten, a Vásártér a régi városházával, a Cornelius tér, Németország egyik legnagyobb barokk kastélya, a Benrath-kastély, illetve Rőtszakállú Frigyes császár palotája. A város jelképe egy cigánykereket hányó kisfiú, akinek alakja egy legendához kapcsolódik: a 17. században uralkodott II. János Vilmos választófejedelem esküvőjéről tért haza, amikor hintójának egyik kereke leesett. Ekkor egy fiúcska pattant oda, aki hüvelykujját a kerékagyba dugva tartotta meg a kereket, szabad kezével pedig cigánykereket járt, így haladt a hintó mellett, amíg az a fejedelem palotájába nem ért.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
