Ha ide utazol, februártól a repülőre sem engednek fel e nélkül

Olvasási idő kb. 2 perc

Hamarosan a légitársaságok megtagadhatják az Angliába utazók beszállítását, ha valaki nem rendelkezik elektronikus utazási engedéllyel.

Tavaly április óta az európai állampolgároknak elektronikus utazási engedélyre (ETA) van szükségük, hogy beléphessenek az Egyesült Királyságba, de hamarosan tovább szigorodnak a szabályok.

Ha nincs brit beutazási engedélyed, a repülőre sem szállhatsz fel

2026 elejétől a brit hatóságok jóval szigorúan ellenőrizni fogják a belépési- és utazási feltételeket – hívta fel a figyelmet Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete a Facebookon.

 A változások minden magyar állampolgárt érintenek, függetlenül attól, hogy turistaként érkezik, életvitelszerűen az Egyesült Királyságban él, vagy akár brit állampolgársággal is rendelkezik.

Idézőjel ikon

A legfontosabb változás, hogy 2026. február 25-től a légitársaságok és más fuvarozók megtagadhatják a beszállítást, ha valaki nem rendelkezik elektronikus utazási engedéllyel.

Ez azt jelenti, hogy aki nem váltottak ki az ETA-t, azt már a repülőre sem engedik fel.

A nagykövet tanácsa szerint az engedélyt kizárólag a brit kormány hivatalos ETA-oldalán érdemes megvenni, mert a keresőkben felbukkanó weboldalakon drágábban adhatják ugyanazt az engedélyt, és a gyanútlan utazók sok pénzt veszíthetnek. 

A letelepedési engedéllyel rendelkező magyar állampolgároknak nincs szükségük ETA-ra, nem is válthatnak ilyet. Viszont nekik rendkívül fontos, hogy a digitális UKVI-fiókjukban naprakészek legyenek az adataik, és az az okmány legyen regisztrálva, amellyel utazni szeretnének. Az ő esetükben a légitársaságok már január 28-tól ellenőrizhetik a légitársaságok beszállás előtt az okmányokat.

A kettős állampolgárok számára az a legegyszerűbb megoldás, ha brit útlevéllel lépnek be az Egyesült Királyságba. Lehetőség van a magyar útlevél használatára is, de ez jóval bonyolultabb.  

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.