Baj van a sérült ukrán atomerőműben, nemzetközi megfigyelők mondták ki

Olvasási idő kb. 1 perc

Az ukrán zaporizzsjai atomerőműnél vizsgálódtak két héten át a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakemberei, úgy látják, a hűtővíz miatt van ok az aggodalomra.

Zaporizzsja már jó ideje nem termel energiát: 2024 tavasza óta a hideg leállás állapotában van mind a hat blokkja – számol be róla az Unian nyomán az Index.

Az ukrán atomerőmű nehéz helyzetbe került

Az erőművet az orosz hadsereg szállta meg a 2022 tavaszán megkezdett ukrán háborúban. Már 2022 márciusának elején orosz irányítás alá került az erőmű, amely tavaly tavasz óta van hideg leállás állapotában.

Hideg leállásnál a maghasadási reakciót állítják meg, így a 280-320 fok közti üzemi hőmérséklet alá kerül az erőmű.

A hűtővíz keringetése azért szükséges ilyenkor, hogy elvezesse a maradékhőt és megakadályozza a túlmelegedést. Általában karbantartás, javítás, az elhasznált nukleáris üzemanyag cseréje, valamint biztonsági okok miatt választják egy erőmű üzemeltetői a hideg leállást.

Komoly kockázatot jelenthet az ukrán atomerőmű
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A NAÜ emberei azt állapították meg, hogy a jelenlegi forró időjárásban egyre nagyobb kihívást jelent az atomerőműben dolgozók számára megfelelő mennyiségű hűtővizet tartani a rendszerben.

Idézőjel ikon

A hűtőtornyok közelében elszenesedett fákat is láttak.

Zaporizzsja áramellátása is törékeny lábakon áll: egyetlen 750 kV-os vezeték biztosítja azt. Az erőművet többször érte dróntámadás is az elmúlt hónapokban, az ukrán és az orosz fél egymásra mutogat azzal kapcsolatosan, hogy kit érhet ezekért vád.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?