Koppenhága különleges városfejlesztési programmal védekezik a klímaváltozás hatásai ellen: a dán fővárosban egy „szivacsváros” koncepció valósul meg, amely képes elnyelni, tárolni és újrahasznosítani a hirtelen lezúduló esővizet.
Ez a módszer forradalmi, mert egyszerre nyújt védelmet az árvizek ellen, miközben a szárazabb időszakokban is hasznos vízkészletet biztosít.
Koppenhága szivacsvárossá alakul
A dán fővárosban nem véletlenül vágtak bele ebbe a rendkívüli városátalakításba. 2011-ben egy mindent elsöprő felhőszakadás órák alatt elárasztotta a várost, és több milliárd dolláros károkat okozott. A kórházak, üzletek, közlekedési útvonalak is víz alá kerültek, és kiderült: a hagyományos csatornarendszer képtelen kezelni az ilyen extrém mennyiségű csapadékot. A szakemberek gyorsan felismerték, hogy a jövőben a hasonló események nem kivételek lesznek, hanem egyre gyakoribbá válnak.
A megoldás egy újszerű szemlélet lett: Koppenhága szivacsvárossá alakítása. Ennek lényege, hogy a település felszíni és felszín alatti elemei együttműködve „dolgoznak” a víz ellen. Zöldfelületek, parkok, víznyelő kertek, valamint esővíz-elvezető árkok lassítják és szűrik a csapadékot, míg a mélyben hatalmas tározók, alagutak és óriáscsövek gyűjtik össze a felesleget. A kettős rendszer így képes egyszerre enyhíteni az árvizek hatását és visszajuttatni a vizet a természet körforgásába.
A városban épült például olyan közpark, amely nyugodt napokon játszó- és pihenőtér, de felhőszakadás idején víztározóként működik.
A projekt egyelőre nem teljes, de már most mérhető az eredménye: a legveszélyeztetettebb negyedekben 30–50 százalékkal csökkent a belvíz kockázata. A rendszer előnye ráadásul kettős: a csapadékvíz a szárazabb hónapokban pótlólagos készletként is hasznosítható.
Koppenhága tehát nemcsak megvédi magát a jövő viharaitól, hanem mintát is mutat más nagyvárosoknak. A „szivacsváros” modell egyre több helyen kelt érdeklődést a világban – hiszen a klímaváltozás mindenütt új megoldásokat követel.
Kutatások szerint Dániában maradnak legtovább fiatalosak az emberek. Hogy miért? Ebben a cikkben írtunk az okokról.
