A világ legszennyezettebb folyójába 5 millió ember szemete ömlik

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Talán már azt sem túlzás állítani, hogy a világ legszennyezettebb folyójában több a szemét, mint a víz. Az indonéziai Citarumban a környék 5 milliós lakosságának szemete és félezer ipari létesítmény hulladéka landol már hosszú ideje.

A 297 kilométeres Citarum Nyugat-Jáva leghosszabb és egyben legfontosabb folyója is. Noha vízforrásként elengedhetetlen szüksége van rá a környező közösségeknek, a háztartási és ipari szennyvíz által erősen szennyezett folyó állapota

egyre csak romlik a gyarapodó népesség és az ipari növekedés miatt. 

A világ legszennyezett folyójának vize szinte láthatatlan

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az i. e. 4. századig lakott hely volt a folyó medencéje, ahol ma több mint ötmillióan élnek, ám maga a folyó több mint 25 millió embernek biztosít vizet, áramot és lehetőséget az öntözésre. Pedig a világ legszennyezettebbjeként számon tartott folyó felszíne gyakorlatilag már láthatatlan az úszó műanyag és ipari hulladék, valamint az invazív növények vastag rétege alatt. Ez persze a helyi hulladékgyűjtőknek még jól is jön, hiszen ők a szemét összegyűjtésével keresik a napi betevőre valót. Rossz hír viszont, hogy

Idézőjel ikon

ez az informális gazdaság vajmi kevés ahhoz, hogy pótolja a régió korlátozott hulladékkezelési infrastruktúráját.

A Citarumban olyan mértékű a szennyezés, hogy jóformán nem is látszik a szemét alatt a víz
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Újra ivóvíz-tisztaságúvá tennék a Citarumot

A Citarum megtisztítása prioritássá vált Indonézia számára, amelynek kormánya több mint egy évtizede egy folyórevitalizációs projektbe kezdett annak érdekében, hogy az egész folyó újra tiszta ivóvízzé váljon.

Becslések szerint ugyanis a tiszta Citarum folyó évente több mint 280 millió dollár hasznot hoz Indonéziának. 

A Greeneration Foundation nevű civil környezetvédelmi szervezet egy úgynevezett RiverRecycle és a Waste4Change műanyaggyűjtő rendszert működtet a folyóban Nyugat-Jáva fővárosa, Bandung közelében, egy Cihampelas nevű faluban, amely gátjának vízgyűjtője előtt óriási mennyiségben halmozódik fel a szemét.

Nap mint nap megfeszített munka folyik a folyó tisztává tételéért
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Napi egy tonna szemetet és a folyó növényeit is hasznosítják

A RiverRecycle által létrehozott rendszer a töméntelen mennyiségű hulladékot a folyó egyik oldalára irányítja, ahol egy automata kerék és szállítószalag emeli ki a szemetet a vízből. Innen aztán egy közeli válogatóállomásra szállítják, amely naponta akár 1 tonna folyami hulladékot is képes kezelni. Miután az eltávolított hulladékot kiválogatták és lemérték, a kemény műanyagok egy helyi újrahasznosító létesítménybe kerülnek.

Noha a kezdetekben a projekt munkatársainak nagy fejtörést okozott, hogy mi legyen a szemét kihalászását megnehezítő, óriási mennyiségű szerves anyaggal keveredő invazív vízi jácinttal, végül kitalálták, hogy ennek felhasználásával még értéket is teremthetnek. Éppen ezért a folyó felszínén szezonálisan virágzó növényeket a helyi kézművesek és alkotók rendelkezésére bocsátják, akik aztán megszárítva a jácintokat, kézműves termékek, többek között fonott kosarak készítéséhez használják.

Ameddig a szem ellát, mindenhol szemét úszik a folyó vizében
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Jelentős áradásokat is okoz a szennyezés

A Citarum folyó helyzete egyelőre kilátástalannak tűnik, ráadásul a vízminőség óriási mértékű károsodása nem csak a tiszta vízhez való hozzájutást akadályozza, a jelentős áradásokat okozó műanyagszennyezés még a folyásirányban élők életét is megnehezíti. A környezetvédelmi projekt célja sok más mellett éppen az, hogy

Idézőjel ikon

csökkentse ezeket a környezeti igazságtalanságokat a folyó műanyagszennyezésének mérséklésével és a lakosság felelős háztartási hulladékkezelésre való nevelésével.

A szennyezett folyó áradása gyakran okoz gondokat
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A helyi közösségek és persze a környezetvédők is őszintén bíznak abban, hogy a tiszta Citarum folyó egyszer drámai javulást fog hozni a folyó közelében élő emberek életszínvonalában.

Ha szeretnéd megtudni, hogy a mikroműanyagok milyen hatással vannak az emberi testre, olvasd el az erről szóló írásunkat.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.