A 19. századi Svédországban sem volt könnyű nőként boldogulni, Amalia Erikssonnak azonban sikerült. Olyannyira, hogy ő lett az ország első női vállalkozója, aki egy csíkos cukorka feltalálásával egész Svédország számára hagyott maradandó emléket. A híres édességet máig gyártják – annak ellenére, hogy Amalia sosem fedte fel receptje titkát.
Amalia Eriksson Svédország egyik legrégebbi városában, Jönköpingben született 1824-ben. Éppen tízéves volt, amikor elveszítette a szobalányként dolgozó édesanyját, Katarina Hagen Andersdottert, valamint a kovács édesapját, Jonas Lundströmöt és öt testvérét egy kolerajárványban. Az elárvult, család nélkül maradt gyermeknek nem maradt más lehetősége, mint egyedül boldogulni.
Kétszer maradt magára Amalia
1852-ben – anyjához hasonlóan – szobalányként kezdett dolgozni egy jönköpingi földmérőnél, akit követett, miután az három évvel később egy Vättern-tó keleti partján fekvő településre, Grännába költözött. A fiatal nő itt ismerkedett meg későbbi férjével, a szabóként tevékenykedő Anders Erikssonnal, akivel 1857-ben össze is házasodtak. A pár hamarosan családot is alapított, egy évvel később született meg ugyanis lányuk, Ida. Gyermekük érkezése után egy héttel azonban vérhasban meghalt a családfő.
Amelia újra egyedül maradt, de immár nemcsak magáról, hanem kislányáról is gondoskodnia kellett.
Nőként nehezen lehetett boldogulni a 19. században
Az asszony helyzetét nem könnyítette meg, hogy akkoriban, a 19. századi Svédországban is gyakorlatilag lehetetlen volt a nők számára saját vállalkozást indítani, noha esetenként, különleges körülmények között kaphattak rá engedélyt. Amelia Eriksson azonban megpróbálta, és 1859-ben zöld utat is kapott a városi tanácstól egy borsmentás édességet, bizonyos polkagrist is készítő pékség nyitására.
Új színt vitt a svéd Gränna életébe
Az ekkor 35 éves özvegy ezzel Svédország első női vállalkozója lett, akinek polkagrisát csakhamar megismerte egész Gränna. A borsmentás rudat a kezdetekben csak hétvégén és ünnepnapokon sütötték, amelyhez a cukrot, az ecetet és a vizet összekeverték, majd felmelegítették. Ezután a tészta egyik részét pirosra festették, a másik felét pedig borsmentaolajjal ízesítették, majd sokáig dagasztották.
Noha sokáig Amalia volt a polkagris egyedüli gyártója, egy idő után más helyi pékek is elkezdtek a készítésével foglalkozni.
Sosem árulta el az édesség receptjét
A népszerű édességnek köszönhetően Amalia Erikssonnak soha többé nem kellett attól félnie, hogy nem tud gyermekéről gondoskodni. Gazdag nő, mit több, Gränna egyik legfontosabb embere lett, és receptjét sosem árulta el. Amalia 1923-ban, 99 évesen halt meg, munkáját 1945-ig Ida folytatta. Az üzletasszony emlékére 1997-ben szobrot is állítottak a településen, amely máig Gränna szimbóluma, a polkagris pedig az egyik legnépszerűbb svéd ajándéktárgy.
Ilyen az első polkagris
Az első polkagrist gyártó üzlet az édesség „szülővárosán” kívül Stockholm óvárosában nyílt meg 2011 nyarán, a Lilla Nygatan 10. szám alatt. A cukorkák egyébként többféle formában, méretben és színben készülnek, de
a klasszikus változat egy egyenes, borsmenta ízű, piros és fehér színű, csavart mintájú rúd.
A finomság nevében szereplő polka egyébként a jól ismert táncra utal, a cukorkában látható piros mintázat is ezt jelképezi. A szó második felét alkotó gris pedig disznót jelent, amelyet a svéd nyalánkság „születésekor” az édesség kifejezéseként használtak.
Rekordok és világbajnokság
Ami pedig az édesség utóéletét, avagy jelenét illeti: amellett, hogy minden év július 25-én megrendezik a polkagris világbajnokságot, e svéd cukorkával kapcsolatban már megannyi rekordot is regisztráltak. A világ leghosszabb polkagrisét 1989-ben csavarták, a rekordbizottság 287,7 méterrel jegyeztette be a Guinness-rekordok Könyvébe. De készült már legmagasabb is az édességből 1993-ban, amely nem kevesebb, mint 8,67 méter volt, a világ legnehezebbjét pedig 2003-ban formálták meg, amely 2158,7 kilogrammot nyomott.
Ha szeretnéd megismerni a mosogatógép feltalálójának történetét is, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.
