Orsós Ferenc a maga korában világhírű patológus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1945-ben azonban második világháborús bűnök miatt kizárták a rangos intézmény tagjai közül. Bár kiderült, hogy az ellene felhozott vádakban Katinnyal kapcsolatban ártatlan, máig nem rehabilitálták hivatalosan.
Orsós Ferenc 1879-ben, Temesváron született. Apja hentes volt, anyja polgári származású. Két testvérével együtt mindannyian orvosi pályát választottak, idősebb öccse bőrgyógyász, fiatalabb testvére sebészként végzett.
Orsós Ferenc orvosi oklevelét 1903-ban szerezte meg Budapesten. A diplomát követő első években a Kórbonctani Intézetnél maradt tanársegédként, majd egy ideig a Pécsi Városi Kórház kórboncnok főorvosa volt. 1913-ban megbízást kapott a székesfőváros törvényszéki orvosaként. Egy évvel később magántanárrá habilitálták.
Szovjet fogságba esett, majd a szovjetek ellen gyűjtött bizonyítékokat
Az első világháború idején katonaorvosként szolgált a keleti fronton, a Kárpátokban. 1917-ben orosz fogságba esett, ahonnan egy év után szabadult. Hazatérését követően azonnal kinevezték a frissen létesült Debreczeni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Kórbonctani Intézete élére, néhány évvel később ezzel együtt ő lett a
Törvényszéki Orvostani Intézet vezetője is.
Öt évig volt a debreceni orvostudományi kar dékánja, majd 1928. május 18-án a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagjává választotta, 1940. áprilisában pedig rendes taggá avatták. A kórbonctan és törvényszéki orvostan nemzetközi hírű művelőjeként nemcsak tanított külföldi intézményekben, de jelentős eredményeket ért el a sérülések keletkezési mechanizmusa, a tüdő szöveti szerkezete, kóros elváltozásai, valamint a magzatelhajtás kutatásában is.
1930-ban elnyerte a Corvin-koszorút, 1944-ben az MTA nagyjutalmát.
[neon-image id="19344" is_popup="True"][/neon-image]Aktívan politizált Orsós Ferenc a kutatás mellett
Mindeközben egyre több politikai szerepet vállalt, többek között megválasztották a parlament felsőházába, aminek 1941-45 között végig tagja volt. Részt vett
az első magyar zsidótörvény szövegezésében is.
De nem ezért fosztották meg 1945-ben az akadémiai tagságától, hanem azért, mert mindeközben németbarátként igyekezett bebizonyítani, hogy a katinyi mészárlást nem a németek, hanem a szovjetek követték el. Ma már tudjuk, ebben sikerrel járt. Bár neve nem utal valós származására, a Semmelweis Egyetem Arcképcsarnokának összefoglalójából megtudjuk, hogy nagyapja német származású volt,
Spendler néven született, amit később magyarosított.
Orsós Ferenc is vonzódott a németekhez. Hogy ehhez hozzájárult-e a szovjet hadifogságban szerzett tapasztalata, vagy a családi kötődések okán csatlakozott a szélsőjobboldali nézeteket valló szövetségekhez, például a Magyar-Német Társasághoz, vagy az Antibolsevista Ifjúsági Tábor Nemzetvédelmi Akadémiájához (aminek egy ideig elnöke is volt), nem tudni.
Mindenesetre szélsőjobboldali nézetei, németbarátsága és közéleti szerepvállalása közismert volt abban az időben.
A német kezdeményezésre létrehozott Nemzetközi Orvosi Jogi Bizottság egyik tagjaként 1943. április 20-30. között ő is jelen volt Katinyban és a közeli Szmolenszkben a 4151 lengyel hadifogoly maradványait tartalmazó tömegsírok feltárásánál.
A katinyi vizsgálatok miatt kizárták az MTA-ból
Mint világszínvonalú szakember került a bizottságba, és vizsgálatainak köszönhetően bebizonyosodott, kik követték el az embertelen cselekedetet. Amikor elkezdett bezárulni az ostromgyűrű a magyar főváros körül, elhagyta Magyarországot. 1944. december 6-án a nyugatra menekített egyetemi hallgatókkal együtt Németországba vitték, ahol egy ideig még kormánybiztosként működött, majd Dél-Amerikába menekült, tartva attól, hogy a brit megszállási zónából kiadnák a szovjeteknek.
Azok ugyanis nagy erőkkel keresték, felforgatták Orsós Ferencért egész Budapestet.
A mainzi egyetem állásajánlatára visszatért Európába, de mivel nagy volt az esély arra, hogy merényletet követnek el ellene, sokáig személyi védelmet is kapott. Itt művészeti anatómia professzorként dolgozott 1962-es haláláig.
Mindeközben hazánkban neve tabuvá vált, 1945 tavaszán megfosztották akadémiai tagságától, és azokat is retorzió érte, akik annak idején beajánlották őt az Akadémiára. Bár sokáig élt a köztudatban az a tévképzet, hogy háborús bűnössé nyilvánították, ez nem történt végül meg, bár az eljárás megkezdődött, távolléte miatt sosem fejeződött be.
A Szovjetunió összeomlása előtt 1990-ben ismerte el, hogy ők követték el a katinyi mészárlást, Orsós Ferenc szakvéleménye valós volt, és nem politikai indíttatásból született. 1993-ban az MTA úgy döntött, nem rehabilitálja posztumusz a magyar patológust.
Ha érdekel egy furcsa, a második világháború idején lovagként viselkedő katona élete is, ezt a cikkünket is olvasd el!
