Sokáig rosszul tudtuk: ezért van igazából meleg nyáron

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Most van a legmelegebb évszak, a nyár csúcspontja az északi féltekén – de közben a Föld épp a lehető legtávolabb sodródik a Naptól.

Ha legtávolabb vagyunk a Naptól, nem kellene hűvösnek lennie?

Ezért a nyár a legmelegebb évszak 

Amikor leginkább perzsel a nap, és árnyékért sóvárgunk, bolygónk valójában távolodik hőforrásától. Július elején érjük el az aphéliumot – azt a pontot, ahol a Föld a Nap körüli pályáján a legtávolabb helyezkedik el tőle: nagyjából 5,9 millió kilométerrel messzebb, mint januárban, amikor a legközelebb vagyunk.

A Föld forgástengelyének köszönhető, hogy nyáron meleg az idő
Fotó: Kevin M. Gill / Wikimedia Commons

Logikusnak tűnne, hogy minél közelebb vagyunk a Naphoz, annál melegebb van – és fordítva. De a valóság egy csavarral szolgál: nem a távolság, hanem a Föld forgástengelyének ferdesége határozza meg évszakainkat.

A Föld ugyanis körülbelül 23,5 fokos dőlésszögben forog, így az év különböző időszakaiban bolygónk eltérő mértékben dől a Nap felé vagy éppen el tőle. Júliusban az északi félteke van előnyben, ilyenkor a nappalok hosszabbak, a nap sugarai pedig meredekebb szögben érik a felszínt.

Bár a nagyobb távolság miatt a Föld valamivel kevesebb energiát kap (ez körülbelül 7%-os csökkenést jelent a januárihoz képest), a különbséget szinte észre sem vesszük.

Miért? Mert például olyan városokban, mint New Orleans, nyáron több mint kétszer annyi napenergia érkezik a Föld felszínére, mint télen.

A nyár melege tehát nem abból fakad, hogy közelebb kerültünk volna a Naphoz – hanem abból, hogy miként állunk vele szemben.

Ha kíváncsi vagy hasonló izgalmas felfedezésekre, ez a cikkünk is érdekes lehet számodra.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Németh Anna
Németh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.