Sokáig rosszul tudtuk: ezért van igazából meleg nyáron

Olvasási idő kb. 2 perc

Most van a legmelegebb évszak, a nyár csúcspontja az északi féltekén – de közben a Föld épp a lehető legtávolabb sodródik a Naptól.

Ha legtávolabb vagyunk a Naptól, nem kellene hűvösnek lennie?

Ezért a nyár a legmelegebb évszak 

Amikor leginkább perzsel a nap, és árnyékért sóvárgunk, bolygónk valójában távolodik hőforrásától. Július elején érjük el az aphéliumot – azt a pontot, ahol a Föld a Nap körüli pályáján a legtávolabb helyezkedik el tőle: nagyjából 5,9 millió kilométerrel messzebb, mint januárban, amikor a legközelebb vagyunk.

A Föld forgástengelyének köszönhető, hogy nyáron meleg az idő
Fotó: Kevin M. Gill / Wikimedia Commons

Logikusnak tűnne, hogy minél közelebb vagyunk a Naphoz, annál melegebb van – és fordítva. De a valóság egy csavarral szolgál: nem a távolság, hanem a Föld forgástengelyének ferdesége határozza meg évszakainkat.

A Föld ugyanis körülbelül 23,5 fokos dőlésszögben forog, így az év különböző időszakaiban bolygónk eltérő mértékben dől a Nap felé vagy éppen el tőle. Júliusban az északi félteke van előnyben, ilyenkor a nappalok hosszabbak, a nap sugarai pedig meredekebb szögben érik a felszínt.

Bár a nagyobb távolság miatt a Föld valamivel kevesebb energiát kap (ez körülbelül 7%-os csökkenést jelent a januárihoz képest), a különbséget szinte észre sem vesszük.

Miért? Mert például olyan városokban, mint New Orleans, nyáron több mint kétszer annyi napenergia érkezik a Föld felszínére, mint télen.

A nyár melege tehát nem abból fakad, hogy közelebb kerültünk volna a Naphoz – hanem abból, hogy miként állunk vele szemben.

Ha kíváncsi vagy hasonló izgalmas felfedezésekre, ez a cikkünk is érdekes lehet számodra.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Németh Anna
Németh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?