Furcsa titokról árulkodik a múmiák körme

Olvasási idő kb. 2 perc

Neonszínű, virágmintás, kövekkel kirakott, esetleg színváltós – ma már bármi elképzelhető, ami a körmök színét és díszítését illeti, olykor egészen vad és extrém dizájnokkal is találkozhatunk.

A nők imádják szépíteni magukat, ez alól a körmük sem kivétel, az pedig szinte magától értetődik, hogy az idők kezdete óta, már az ókorban is megtették ezt, nem is akármilyen módon.

A manikűr is lehetett a státusz szimbóluma

A körmök díszítése nem egyetlen kultúrához köthető, ám van néhány fontos momentum a manikűrtörténelemben: például Egyiptomban régészek találtak olyan múmiákat, amelyeknek aranyozott körme vagy aranyból készült műkörme (!) volt. A kutatók arra gyanakszanak, hogy ez a társadalmi rang, a vagyon jelképe lehetett, de erre nem találtak perdöntő bizonyítékot. Ugyanakkor azt kétséget kizáróan tudjuk, hogy Kleopátra és Nefertiti piros színnel festették be a körmüket, ez pedig a hatalom jelképe volt. A szegény társadalmi osztályokból származó nők vagy jóval halványabb színeket használtak, vagy egyáltalán nem is festették a körmüket. 

A piros köröm a hatalom és a státusz színe volt
Fotó: Shutterstock

Ez a tendencia egyébként keleten is megfigyelhető: Indiában, hozzávetőleg már i. e. 5000 környékén, a nők hennával festették be a körmüket és az ujjbegyüket is, míg a Ming-dinasztia nőtagjai bíbor színt hordtak a körmükön, így hangsúlyozva a társadalomban betöltött fontos szerepüket. 

Ebből készült a körömlakk

Míg ma többnyire mindenféle vegyszert használunk a csodás manikűr elkészítéséhez, addig a nők (és a férfiak is) évezredekkel ezelőtt természetes anyagokkal színezték a körmüket. Kínában például tojásfehérjéből, méhviaszból, zselatinból készült a körömlakk, a színét pedig virágszirmokból nyerték: a rózsa és az orchidea volt a legkedveltebb. A férfiak az ókori Babilonban szenet használtak, ám ez az ő esetükben inkább harci dísz volt.

Ma már mindenkinek lehet aranyszínű körme
Fotó: Taylor Hill / Getty Images Hungary

Később, a vegyipar fejlődésével megjelentek a tartós – és szintetikus – körömlakkok: az egyik elsőt a Revlon dobta piacra, amelynek egyik összetevőjét, a nitrocelullózt autófestékek gyártásához használták. Később jött divatba méghozzávéletlenül, ugyanis az anyaggal eredetileg fogakat tömtek. 

Ma pedig már, ha arannyal szeretnénk díszíteni a körmünket, akkor nem kell rá a halálunkig várni, ahogy az egyiptomiaknak, egyszerűen csak beszaladunk egy drogériába, és megvásárolhatjuk az arany színű vagy arany fóliadarabkákkal dúsított lakkot, esetleg arany kövecséket, és máris kész a vadító és extrém manikűr, még akkor is, ha nem születtünk királynőnek Egyiptomban. 

Ha kíváncsi vagy, hogy milyen kegyetlen módszereket vetettek be a nők a szépségük megőrzése érdekében, olvasd el ezt a cikkünket

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.