Magyar tudós az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai között: ezt érdemes tudni Barabási Albert-Lászlóról

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Barabási Albert-László a hálózattudományban elért munkásságáért részesült az elismerésben. Épp egy budapesti kávézóban ült, amikor az NSA képviselője felhívta.

Barabási Albert-László speciális kutatási területen dolgozik a matematikai és fizikai tudományok határán. Ő a kilencedik magyar az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai között. 

Az Akadémia 2005 óta hivatalosan is önálló kutatási területként határozta meg a hálózattudományt, amely nem csupán a matematika vagy a fizika része, hanem egy olyan tudományág, amelynek megvannak a maga kérdéskörei, melyek speciális kutatást és egyedi módszereket igényelnek.

A magyar tudóst nem csak itthon, a világon mindenütt elismerik
Fotó: Pavel Bogolepov / OpenBooks

Mi az a hálózattudomány?

Barabási saját elmondása szerint a hálózattudomány azt vizsgálja, hogy a hálózatok miként határozzák meg az életünket. A magyar tudós 1995 óta folytatja ezt a kutatási irányt, saját laboratóriumában, a Barabási Lab-ban azt vizsgálja kutatótársai segítségével jelenleg, hogy a hálózatok hogyan hatnak mindenre: a szubcelluláris genetikai interakcióktól elkezdve a szakmai kapcsolatokon keresztül egészen a siker eléréséig. A kutató szerint az általa is képviselt tudományág még meglehetősen fiatal, egy olyan új kutatási terület, ami csak nemrég találta meg a helyét a tudományos világban

A hírről tudósító amerikai egyetemi lap szerint ő az első olyan oktató, akit beválasztottak a NAS-ba a Northeastern Egyetem aktív dolgozói közül. Nem ez az első tudományos akadémiai tagsága, már korábban beválasztották többek között a Massachusettsi Tudományos Akadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjai közé. 

Most pedig a NAS, vagyis a National Academy of Sciences, az Amerikai Tudományos Akadémia is felkérte őt. 

Korábban Bolyai-díjat kapott a magyar tudós

Barabási Albert-László, aki a fentiek mellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is, 2019-ben Bolyai János Alkotói Díjat is kapott a köztársasági elnöktől. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje. 

Az 57 éves fizikus-hálózatkutató világszerte az egyik legismertebb magyar kutató, több tengerentúli egyetemen tanít, mindamellett itthon is hallgathatjuk előadásait. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, illetve több tudományos bestseller szerzője. Egyik legismertebb műve az A képlet – A siker egyetemes törvényei című mű. Ebben a hálózatkutatás sikerrel kapcsolatos vizsgálatait elemzi, kiemelve, hogy

Idézőjel ikon

a siker valójában annak függvénye, mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

Barabási Albert-László korábban a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével, Lovász László matematikussal, és a cseh Jaroslav Nešetřil matematikussal közösen elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grantjét. Az akkor nekik megítélt támogatás segítségével a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével a nagy hálózatok működésének megértését vizsgálták. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.