Magyar tudós az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai között: ezt érdemes tudni Barabási Albert-Lászlóról

Olvasási idő kb. 2 perc

Barabási Albert-László a hálózattudományban elért munkásságáért részesült az elismerésben. Épp egy budapesti kávézóban ült, amikor az NSA képviselője felhívta.

Barabási Albert-László speciális kutatási területen dolgozik a matematikai és fizikai tudományok határán. Ő a kilencedik magyar az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai között. 

Az Akadémia 2005 óta hivatalosan is önálló kutatási területként határozta meg a hálózattudományt, amely nem csupán a matematika vagy a fizika része, hanem egy olyan tudományág, amelynek megvannak a maga kérdéskörei, melyek speciális kutatást és egyedi módszereket igényelnek.

A magyar tudóst nem csak itthon, a világon mindenütt elismerik
Fotó: Pavel Bogolepov / OpenBooks

Mi az a hálózattudomány?

Barabási saját elmondása szerint a hálózattudomány azt vizsgálja, hogy a hálózatok miként határozzák meg az életünket. A magyar tudós 1995 óta folytatja ezt a kutatási irányt, saját laboratóriumában, a Barabási Lab-ban azt vizsgálja kutatótársai segítségével jelenleg, hogy a hálózatok hogyan hatnak mindenre: a szubcelluláris genetikai interakcióktól elkezdve a szakmai kapcsolatokon keresztül egészen a siker eléréséig. A kutató szerint az általa is képviselt tudományág még meglehetősen fiatal, egy olyan új kutatási terület, ami csak nemrég találta meg a helyét a tudományos világban

A hírről tudósító amerikai egyetemi lap szerint ő az első olyan oktató, akit beválasztottak a NAS-ba a Northeastern Egyetem aktív dolgozói közül. Nem ez az első tudományos akadémiai tagsága, már korábban beválasztották többek között a Massachusettsi Tudományos Akadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjai közé. 

Most pedig a NAS, vagyis a National Academy of Sciences, az Amerikai Tudományos Akadémia is felkérte őt. 

Korábban Bolyai-díjat kapott a magyar tudós

Barabási Albert-László, aki a fentiek mellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is, 2019-ben Bolyai János Alkotói Díjat is kapott a köztársasági elnöktől. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje. 

Az 57 éves fizikus-hálózatkutató világszerte az egyik legismertebb magyar kutató, több tengerentúli egyetemen tanít, mindamellett itthon is hallgathatjuk előadásait. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, illetve több tudományos bestseller szerzője. Egyik legismertebb műve az A képlet – A siker egyetemes törvényei című mű. Ebben a hálózatkutatás sikerrel kapcsolatos vizsgálatait elemzi, kiemelve, hogy

Idézőjel ikon

a siker valójában annak függvénye, mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.

Barabási Albert-László korábban a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével, Lovász László matematikussal, és a cseh Jaroslav Nešetřil matematikussal közösen elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grantjét. Az akkor nekik megítélt támogatás segítségével a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével a nagy hálózatok működésének megértését vizsgálták. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.