A világ legrondább állata úgy fest, akár egy tál kocsonya

Olvasási idő kb. 2 perc

Sorozatunk legújabb részének szereplője, a kocsonyahal nem véletlenül nyerte el a világ legrondább állatának járó címet.

2013-ban az Ugly Animal Preservation Society (Egyesület a Ronda Állatok Megmentéséért) és a newcastle-i British Science Festival szavazást indított, amelyen a világ legrondább állatát keresték. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet azokra az állatokra, amelyekhez szépség tekintetében nem volt kifejezetten kegyes az evolúció. 

A szavazáson tizenegy faj indult, többek között a borneói nagyorrú majom, a titicaca vízibéka vagy az azóta nagy népszerűségre szert tett mexikói axolotl, de a verseny győztese, a Psychrolutes marcidus mellett mind elbújhattak. 

Mélytengeri kocsonya

A Psychrolutes marcidus egy mélytengeri halfaj, amelyet magyarul kocsonyahalként is emlegetnek, ugyan nem ez a hivatalos elnevezése. Ausztrália, Tasmánia és Új-Zéland vizeiben fordul elő, és a tágabb becslések szerint 100-től 2800 méteres mélységig található meg.

A tengermélyi hidrosztatikai nyomáshoz idomulva a kocsonyahal evolúciója során izmai jelentős részét elvesztette, teste kocsonyás anyaggá alakult, amely – úszóhólyag híján – a süllyedésben és az emelkedésben segíti. 

Ha természetes élőhelyén találkoznánk a Psychrolutes marcidusszal, valószínűleg nem lepődnénk meg, hiszen felépítése alapvetően nem tér el más halakétól: akár 30 centiméteres hosszt is elérő, pikkelytelen testén találhatunk mellúszókat és farokúszókat is. Kocsonyaszerű külsejét csak akkor nyeri el, ha valamilyen oknál fogva a vízfelszínre kerül és a nagy nyomáskülönbség miatt összeomlik a teste. 

Élet a tenger fenekén

A kocsonyahal a tengerfenékhez közel él. Mivel sokkal inkább sodródik, mintsem úszik, kevesebb energiára, ezáltal kevesebb táplálékra is van szüksége, mint más halaknak. Mindent megeszik, ami az útjába kerül, legyen szó tengeri tollkorallról, törékeny kígyókarú csillagról vagy akár műanyag zacskóról, de legszívesebben rákfélékkel táplálkozik. 

Az emberre ártalmatlan, ő maga emberi fogyasztásra alkalmatlan. Széles állkapcsát kitárva egyben nyeli le áldozatát. A kocsonyahalak ikrákkal szaporodnak, a megtermékenyített peték védelme pedig a hímek feladata, akik egész egyszerűen felfalják az utódaikra veszélyt jelentő állatokat. 

Ennek a különös, kevéssé ismert fajnak bizonytalan a jövője. A kocsonyahalak gyakran akadnak fenn a mélytengeri halászok hálójában, ami a halálukat jelenti.  

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el előző cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.