A világ legrondább állata úgy fest, akár egy tál kocsonya

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sorozatunk legújabb részének szereplője, a kocsonyahal nem véletlenül nyerte el a világ legrondább állatának járó címet.

2013-ban az Ugly Animal Preservation Society (Egyesület a Ronda Állatok Megmentéséért) és a newcastle-i British Science Festival szavazást indított, amelyen a világ legrondább állatát keresték. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet azokra az állatokra, amelyekhez szépség tekintetében nem volt kifejezetten kegyes az evolúció. 

A szavazáson tizenegy faj indult, többek között a borneói nagyorrú majom, a titicaca vízibéka vagy az azóta nagy népszerűségre szert tett mexikói axolotl, de a verseny győztese, a Psychrolutes marcidus mellett mind elbújhattak. 

Mélytengeri kocsonya

A Psychrolutes marcidus egy mélytengeri halfaj, amelyet magyarul kocsonyahalként is emlegetnek, ugyan nem ez a hivatalos elnevezése. Ausztrália, Tasmánia és Új-Zéland vizeiben fordul elő, és a tágabb becslések szerint 100-től 2800 méteres mélységig található meg.

A tengermélyi hidrosztatikai nyomáshoz idomulva a kocsonyahal evolúciója során izmai jelentős részét elvesztette, teste kocsonyás anyaggá alakult, amely – úszóhólyag híján – a süllyedésben és az emelkedésben segíti. 

Ha természetes élőhelyén találkoznánk a Psychrolutes marcidusszal, valószínűleg nem lepődnénk meg, hiszen felépítése alapvetően nem tér el más halakétól: akár 30 centiméteres hosszt is elérő, pikkelytelen testén találhatunk mellúszókat és farokúszókat is. Kocsonyaszerű külsejét csak akkor nyeri el, ha valamilyen oknál fogva a vízfelszínre kerül és a nagy nyomáskülönbség miatt összeomlik a teste. 

Élet a tenger fenekén

A kocsonyahal a tengerfenékhez közel él. Mivel sokkal inkább sodródik, mintsem úszik, kevesebb energiára, ezáltal kevesebb táplálékra is van szüksége, mint más halaknak. Mindent megeszik, ami az útjába kerül, legyen szó tengeri tollkorallról, törékeny kígyókarú csillagról vagy akár műanyag zacskóról, de legszívesebben rákfélékkel táplálkozik. 

Az emberre ártalmatlan, ő maga emberi fogyasztásra alkalmatlan. Széles állkapcsát kitárva egyben nyeli le áldozatát. A kocsonyahalak ikrákkal szaporodnak, a megtermékenyített peték védelme pedig a hímek feladata, akik egész egyszerűen felfalják az utódaikra veszélyt jelentő állatokat. 

Ennek a különös, kevéssé ismert fajnak bizonytalan a jövője. A kocsonyahalak gyakran akadnak fenn a mélytengeri halászok hálójában, ami a halálukat jelenti.  

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el előző cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.