Egy kisszobányi helyen él 15 ember a világ egyik legnagyobb nyomornegyedében

Olvasási idő kb. 1 perc

India és egyben a világ egyik legnagyobb nyomornegyedében, Dharaviban pontosan senki nem tudja, hány ember lakik: 1 millió vagy 3? Azt azonban már könnyebb számontartani, mekkora bevételt generál ez a hatalmas, mélyszegénységben élő embereket tömörítő városrész: a 2022-es adatok közel 2 milliárd dollárról szólnak.

A városrész még a brit gyarmati időkben alakult ki, az 1880-as évek végén, amikor a gyarmati kormányzat a gyárakat és a helyieket a városközponton kívülre tessékelte. A hely, amely korábban halászatból élő emberek mocsárvidékes otthona volt, ekkor kezdett kézművesek: fazekasok, bőrfeldolgozók, hímzők és ruhakészítők olvasztótégelyévé alakulni.

Ez a világ második legnagyobb nyomornegyede

Emellett mára a szemétgyűjtés és a hulladék-újrahasznosítás is a területen mélyszegénységben élők egyik fő profiljává kezdett válni. A legváltozatosabb hulladékokból készült kézműves termékek a világ más tájaira vagy a szép számmal ide érkező turistáknak értékesítve fontos bevételi forrás.

Dharavi, India és a világ egyik legnépesebb városának, Mumbainak szívébe ékelődve található. A korábban Bombay néven ismert város India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztatóipari központja a maga bő 13 millió fős lakosságával. Dharavi lakosságának egy része csövekben, mások 10-15 fős családjukkal 10 négyzetméteres helyiségekben, megint mások mindössze 5 négyzetméteres "viskókban" vagy nejlonzacskókból összeeszkábált, esetleg rongyokból "épített" otthonokban ötöd- vagy hetedmagukkal, mellékhelyiség nélkül élnek. Ám az odalátogatók beszámolói alátámasztják, hogy a helyiek ettől függetlenül egyáltalán nem kétségbeesett koldusok, hanem

Idézőjel ikon

nagyon is elfoglalt, szorgalmas és dolgos, kifejezetten tiszta emberek.

Ha minderről bővebben is olvasnál, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.