Kék színű kutyákat találtak Csernobilban: ez áll a háttérben

Olvasási idő kb. 1 perc

A csernobili tiltott zóna évtizedek óta vonzza a kutatókat és a kíváncsi turistákat, akik most kékes szőrű kóbor kutyákat figyeltek meg az elhagyatott területen. A látvány elsőre sokakat megdöbbentett, és természetesen azonnal megindultak a találgatások, vajon a sugárzás okozhatta-e az állatok különös színét.

Azonban a magyarázat jóval egyszerűbb lehet, mint azt sokan gondolnák. A kékes árnyalatot nem genetikai mutáció vagy radioaktív hatás váltotta ki.

Nem mutáció miatt kékek a csernobili kutyák

A csernobili zónában még mindig rengeteg elhagyott gyár, fémtelep és ipari hulladék található, amelyek között a kutyák nap mint nap mozognak. Ezek az anyagok, például

Idézőjel ikon

a réz- és vasoxidok, könnyen megfoghatják az állatok bundáját,

mesterséges kékes színt kölcsönözve nekik. A legvalószínűbb feltételezés azonban az, hogy a kutyák a mobilvécéket fertőtlenítő, jellegzetesen kék folyadékhoz juthattak hozzá, amely kékre festette a bundájukat.

A Csernobilban élő kutyák évtizedek óta el vannak zárva a külvilágtól
Fotó: Konoplytska / Getty Images Hungary

Évek óta vizsgálják őket 

A szakértők kiemelik, hogy

Idézőjel ikon

bár a színük különös, a kutyák valójában nem mutatnak súlyos egészségkárosodásra utaló jeleket.

A csernobili kutyák évek óta a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. 2023-ban például amerikai kutatók DNS-vizsgálatokat végeztek rajtuk, hogy kiderítsék, történt-e kimutatható genetikai változás a sugárzás hatására. Bár néhány eltérés felfedezhető, a legtöbb különbség nem mutáció, hanem a természetes szelekció eredménye, vagyis az erősebb, ellenállóbb egyedek maradtak életben.

A „kék kutyák” tehát valójában a szennyezés elszenvedői, és nem a eredményei. 

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan terjedt szét a csernobili radioaktív felhő Európa fölött, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.

Önidő

Ilyen ruhát még nem láttál: Sármán Nóra hétkilós estélyit alkotott LEGO-kockákból

Sármán Nóra egy olyan különleges ruhát alkotott meg, amelynek látványos díszítését több ezer LEGO-elem adja. Az egyedi kreációhoz összesen mintegy 12 ezer alkatrészt használtak fel, a ruhára pedig közel 800 virág került fel kézzel, egyenként rögzítve. A romantikus hangulatú, tavaszi rétet idéző darab egyszerre hat szoborszerű műalkotásként és valódi couture ruhaként.

Önidő

Ezért nem tudsz új barátokat szerezni

A felnőttkori elmagányosodás korunk egyik legsúlyosabb problémája: az utóbbi évtizedekben megnégyszereződött a barátok nélküli felnőttek száma. Tudatos hozzáállással azonban bárki sikeresen újraépítheti megcsappant szociális hálóját.

Életem

Hetekkel tovább marad friss a gyümölcs ettől a három hétköznapi anyagtól

A gyümölcsök alapos megmosása alapvető, ám nem biztos, hogy a csap alatti, sima vizes öblítés minden esetben elég a növényvédőszer-maradványok eltávolítására. Emellett az is állandó gond, hogy a termések otthoni körülmények között gyorsan elvesztik frissességüket. Mindkét problémára megoldást jelenthet három olcsó, hétköznapi anyag: a keményítő, a vas és a csersav.