Teljesen félreismertük Amerika felfedezőjét: meglepő tény derült ki Kolumbusz Kristófról

Olvasási idő kb. 3 perc

Kolumbusz Kristóf életében rengeteg homályos rész van. Bár mindig is vitatták a származását, az eddigi bizonyítékok miatt tényként kezelték, hogy olasz. Azonban lehet, hogy mégsem így van.

1498. február 22-én a negyvenes évei közepén járó Kolumbusz Kristóf írásban rendelkezett arról, hogy az olasz kikötővárosban, Genovában lévő birtokát családja számára fenntartja, „mert onnan jöttem és ott születtem”. Bár a legtöbb történész a dokumentumot a híres felfedező szülőhelye egyértelmű feljegyzésének tekinti, egyesek megkérdőjelezték a hitelességét, és elgondolkodtak azon, hogy vajon máshonnan származhat-e.

Tényként könyvelték el a születési helyét

A spanyolországi Granadai Egyetem törvényszéki kutatói évtizedek óta tartó vizsgálata most alátámasztotta azokat az állításokat, amelyek szerint Kolumbusz talán mégsem olasz származású, hanem valójában valahol Spanyolországban született zsidó felmenőkkel rendelkező szülők gyermekeként. A felfedezést egy különleges spanyolországi műsor keretében jelentették be, amelyet Kolumbusz 1492. október 12-i, Újvilágba érkezésének évfordulója alkalmából sugároztak. Azonban a kutatók szerint fenntartással kell kezelni a dokumentumfilmet, ugyanis nem egyértelmű, hogy honnan vették hozzá az adatokat, mi alapján jutottak az új következtetésre. Ellenben az is igaz, hogy azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Genovában született.

Eddig tényként kezelték, hogy Olaszországban született Kolumbusz, de lehet, hogy mégsem
Fotó: hutchyb / Getty Images Hungary

Hol született Kolumbusz Kristóf?

A felnőttkorában írt feljegyzések értelmezése alapján Kolumbusz Kristóf valamikor 1451 augusztusának vége és októberének vége között született Cristoforo Columbo néven Genovában, az északnyugat-olasz Ligúria régió nyüzsgő fővárosában. Később, húszas éveiben utazott nyugatra, a portugáliai Lisszabonba, hogy olyan tehetős pártfogókat keressen, akik finanszírozni tudnák merész kísérletét, hogy kelet felé keressen egy rövidebb utat Indiába.

Bár a legtöbb történész elfogadja a születési helyének bizonyítékaként a Genovát feltüntető bírósági dokumentumokat, évtizedek óta folynak a találgatások egy alternatív örökségről. Az egyik szerint Kolumbusz titokban zsidó volt, és Spanyolországban született, az intenzív vallási üldöztetés és etnikai tisztogatás idején. Az állítás támogatói a végrendeletében található furcsa eltérésekre és a leveleiben szereplő szintaxis értelmezésére hivatkoznak.

Most egy kutatócsoport a televíziós különkiadásban azt állította, hogy a Kolumbusz fia, Ferdinánd és a testvére, Diego maradványaiból vett Y-kromoszóma és mitokondriális DNS elemzése egyezést mutat a spanyol vagy szefárd zsidó származással. Ez még nem zárja ki teljesen Genovát, mivel nem bizonyít egyetlen konkrét európai helyszínt sem, sőt, valójában a 15. század végén rengeteg Spanyolországból száműzött zsidó ment az olasz városba menedéket keresve. Egyelőre nem elegendő ez a bizonyíték ahhoz, hogy Kolumbusz Kristóf történetét megváltoztassák a történészek.

A neve is megváltozhatott

Kolumbusz nevének története is rejtélyes. Olaszul Cristoforo Columbo volt a neve, és egészen felnőttkoráig ezen a néven ismerték.Miután azonban Spanyolországba költözött, megváltoztatta a spanyol Cristobal Colonra.

A felfedező fia, Ferdinánd úgy vélte, hogy Isten irányította apja névválasztását. A Kristóf név például Krisztus-hordozót jelent. Szent Kristóf a legenda szerint azért kapta ezt a nevet, mert saját élete kockáztatásával vitte át a Krisztust egy mély folyón. E hőstette miatt az utazók védőszentjeként vált ismertté. Ahogy Szent Kristóf átvitte a Megváltót a veszedelmes vizeken, Ferdinánd úgy érvelt, hogy apja az életét kockáztatva vitte át Krisztus üzenetét az Atlanti-óceán veszélyes vizein az Újvilág pogányaihoz.

Lehetséges, hogy Kolumbusz spanyol zsidó volt
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

A Kolumbusz családnév Dél-Európában volt elterjedt, és galambot jelent. Ferdinánd úgy vélte, hogy az apja „a Szentlélek kegyelmét vitte az Újvilágba... megmutatva azoknak az embereknek... Isten szeretett fiát, ahogyan a Szentlélek tette a galamb alakjában, amikor Szent János megkeresztelte Krisztust”. Azonban a nevével kapcsolatban a legfurcsább az aláírása, amely így nézett ki:

.S.

.S.A.S.

XMY

Xpo FERENS

A tudósok általában egyetértenek abban, hogy az aláírás valamiféle tisztelgés a kereszténység előtt. A lényeg: a Xpo görögül „Krisztus”, a FERENS pedig latinul „hordozót” jelent. Számos értelmezés szerint az egy sorral feljebb lévő X M Y az „Ó Krisztus, Mária, József!” szavakat jelenti. A piramis felső négy betűje vagy azt jelentheti, hogy „Ments meg engem”, vagy azt, hogy „A Magasságos Megváltó szolgája vagyok”.

Amerika felfedezése nem mindenki számára volt boldog fejlemény. Ebben a cikkünkben részletesebben írunk erről. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.