Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A múlt héten elhunyt II. Erzsébet királynő hét évtizedes uralkodása alatt fényképek ezrein szerepelt, melyek közül számos kötődik fontos történelmi pillanatokhoz, sorozatunk jelen írása tárgyául viszont egy kevésbé ismert, de annál bizarrabb felvételt választottunk, melyen a brit uralkodó és férje, Fülöp edinburghi herceg a néhai román diktátor, Nicolae Ceaușescu és neje, Elena társaságában látható. Miért fogadta a királynő a hírhedt, véreskezű diktátorpárt, és milyen galibákat okozott a Buckingham-palotában a „Kárpátok géniuszának” ott-tartózkodása?
Gazdasági partnerség az ördöggel
Minden bizonnyal a történelem egyik legfurcsább „crossover episode”-jának is nevezhetjük az elegáns brit királyi házaspár és a kis termetű, szegényparaszti származású román kommunista vezér, illetve magát tudósnak hazudó felesége találkozását, a különös „összeborulásra” azonban komoly gazdasági érdekből volt szükség. Az 1970-es években Nagy-Britanniát alaposan megtépázta az olajválság, a probléma enyhítésére pedig új üzleti partnerek után kellett nézniük: a legdurvább sztálini terror eszközeivel kormányzott, külpolitikailag viszont a „béketábor” renitensének számító, gyakran nyugat felé kacsingató Románia ideális választásnak tűnt.
A gazdasági partnerség jegyében a britek igyekeztek a lehető legjobb arcukat mutatni a kommunista ország felé, így történhetett meg, hogy 1978 júniusában a Ceaușescu házaspár négynapos ünnepélyes látogatásra érkezett Londonba; a hivatalos vizit során a pártfőtitkár aláírt egy grandiózus üzleti szerződést, melyben a román Tarom légitársaság 200 millió font értékben vásárolt több mint nyolcvan darab brit gyártmányú BAC One-Eleven repülőgépet.
Díszőrség és lovas hintó várta Ceaușescuékat
Erzsébet királynő ódzkodott a közismerten véreskezű diktátor vendégül látásától – melynek tényét a kegyetlen brit sajtó alaposan a kormány, főként a külügy szemére vetette –, országa érdekében mégis belement a „játékba”: ünnepélyes keretek között személyesen fogadta a sussexi Gatwick repülőtérről vonattal érkező Ceaușescuékat a londoni Victoria vasútállomáson, majd hatalmas pompával a Buckingham-palotába lovas kocsiztak, ahol díszőrség várta őket.
A királynő a barátság jeléül Ceaușescunak adományozta a Bath-rend lovagja nagykereszttel kitüntetést – ezt viseli a román diktátor a fentebbi fotón –, cserébe Erzsébet is megkapta a Román Népköztársaság Csillaga érdemrendet; Ceaușescu egészen 1989 decemberéig viselhette a patinás brit lovagi jelvényt, mígnem kivégzése előtt egy nappal az összes külföldi kitüntetésétől megfosztották. Nehezebb volt a helyzet Elenával, aki látogatásai alkalmával elvárta, hogy a vendéglátó ország valamely egyeteme vagy főiskolája díszdoktori címmel vagy tudományos fokozattal ajándékozza meg: miután Oxford és más patinás intézmények is mereven visszautasították a kérést, végül a brit külügy talált egy névtelen főiskolát, akik kiállították a vágyott papírt.
A francia elnök szólt, hogy a román vendégek szívesen lopnak
A szívélyesség azonban csupán látszat volt, az Erzsébethez közel állók szerint a királynő uralkodása legrosszabb néhány napjaként élte meg a román diktátorpár látogatását, melyet baljós előjelek kísértek. Néhány nappal Ceaușescuék érkezése előtt Valéry Giscard d’Estaing francia elnök felhívta a brit uralkodót, és figyelmeztette, legyen óvatos a román vendégekkel, néhány hónappal korábbi párizsi látogatásuk alkalmával ugyanis a „Kárpátok géniusza” és neje pitiáner tolvaj módjára több értékes vázát, lámpát, hamutálat és más tárgyakat is eltulajdonítottak az Elysée-palotából. Az elnök tanácsára Erzsébet a személyzettel minden értékesebb és mozdítható dolgot elrejtetett szem elől a Buckingham-palotában, köztük egy ezüstözött hajkefét, a vacsoránál pedig szándékosan a kevésbé értékes étkészlettel és evőeszközökkel tálaltak.
A borzalmakat azonban ennyivel nem úszta meg az uralkodói rezidencia: Ceaușescuék népes Securitate-kísérettel érkeztek, akik gondoskodtak róla, nehogy bárki lehallgathassa a diktátort és feleségét, ennek érdekében pedig több helyen belefúrtak a falba, átlyuggatták a tapétát, és széttúrták az elektromos hálózatot. Kis idő múlva a királynő már annyira megelégelte a román vendégek társaságát, hogy szándékosan elrejtőzött előlük: egy alkalommal Erzsébet éppen hőn szeretett corgijait sétáltatta a palota kertjében, amikor meglátta a közeledő Ceaușescu házaspárt, és ódkozdva a találkozástól, egy gyors mozdulattal elbújt a közeli bokrok mögött, nehogy észrevegyék őt; valószínűleg a brit diplomácia egyik legfurcsább pillanatát produkálva ezzel.
Ugyan a Ceaușescu-látogatás annyiban történelmi jelentőségű, hogy első ízben vett részt kommunista ország vezetője hivatalos állami viziten Nagy-Britanniában, David Owen külügyminiszter végül teljes kudarcnak ítélte, és ő maga is megbánta, hogy belekeverte az uralkodói házaspárt ebbe az igencsak kétes ügyletbe. Szintén kisebb megrökönyödést okozott, amikor kiderült, a román fél sem az Angliába, sem a visszafelé szóló repülőjegyet nem fizette ki.
