Az első nő, aki aranyérmet nyert olimpián: a svájci Hélène de Pourtalès története

Olvasási idő kb. 3 perc

Nők és a sport: kapcsolatuk nem volt mindig ilyen egyértelmű, hiszen hosszú évszázadokon át csupán a nemük miatt nem vehettek részt egyetlen olimpián sem. Aztán elkezdtek történelmet írni, élükön Hélène de Pourtalès grófnővel.

Férfiak és nők együtt csak mostanában versenyeznek ilyen egyértelműen elfogadott módon az ötkarikás játékokon. A most befejeződött téli olimpián fel sem vettük, hogy a curling, a műkorcsolya vagy a rövidpályás gyorskorcsolya is lehetőséget adott fiú-lány párosok, csapatok megmérettetésére. Az utat a svájci Hélène de Pourtalès taposta ki számukra, aki a második modern kori olimpián, az 1900-as párizsi játékokon nőként egy csapat tagjává válhatott. 

Mindezt részben azért tehette meg, mert tehetős és befolyásos családból származott. 1868-ban az amerikai Barbey családba született, nagyapja, Pierre vezette a Lorillard dohánygyárat, nővére pedig Neuflize bárójához ment feleségül. Magas rangok röpködtek a család szinte mindegyik ágán, így Hélène kislányként nyugodt körülmények között, jólétben nevelkedett, sportolásra is folyamatosan kapott lehetőségeket. A vitorlázás férjével érkezett az életébe, amikor 1891-ben hozzáment a Svájcban élő, megözvegyült Hermann Alexander Pourtalès grófhoz, aki nemcsak lelkes tengerész, de a Cuirassiers of the Guard kapitánya is volt.

Hélène de Pourtalès olimpiai nyertes fényképe 1900-ból
Fotó: Scewing / Wikimedia Commons

Hélène Pourtalés útja a siker felé

Hélène hamar kitanulta a vitorlázást saját flottájuk hajóin, ami már csak azért is kiemelkedő teljesítmény, mert a házasságkötéssel négy gyerek mostohaanyja lett: Guy, Raimond (akinek esküvőjén az Amerikai Egyesült Államok 27. elnöke, William Howard Taft is részt vett), Catherine Henriette és az esküvő idején csupán kétéves Augusta von Pourtalès nevelése az ő feladatává vált. Ám az asszony hamar bebizonyította, hogy a sportkarrier jól megfér a gyerekneveléssel. 

Mi történt az olimpián?

El is érkeztünk 1900-ba, Párizsba, amikor a majdnem ezer férfi versenyző mellett 22 nő is megmérettette magát. Vitorlázásban a Lèrina nevű hajón férjével és annak unokaöcsével egy csapatban nyert aranyérmet, ezzel ő lett az első nő, aki vegyes csapat versenyzőjeként állt a dobogó legfelső fokára. Az első egyéni női olimpiai bajnoki címet a brit teniszező, Charlotte Cooper szerezte meg. Alaposan kitett magáért, az egyéni versenyben legyőzte francia vetélytársnőjét, vegyes párosban pedig Reginald Doherty társaként lett aranyérmes. Az asszony öt alkalommal nyerte meg a wimbledoni teniszbajnokságot.

A győztes hajó, a Lerina
Fotó: FreeMO~commonswiki / Wikimedia Commons

A magyaroknak is fontos volt ez az időszak

Magyarország 17 férfi versenyzőt küldött a párizsi olimpiára, s itt nyertük el az első aranyérmünket atlétikában, Bauer Rudolf diszkoszvetőnek köszönhetően. Bauer először használta azt a fordulásos technikát, amelyet ma szinte mindegyik atléta alapvetőnek tart, ám ez volt az egyetlen olimpia, amin részt vett, s a szervezők annyira meglepődtek győzelmén, hogy először tévedésből az amerikai himnuszt kezdték játszani tiszteletére. A másik hazai sikert Halmay Zoltán úszónak köszönhettük, aki a Szajna egyik holtágában megrendezett, 4000 méteres versenyen ezüstérmes lett.

A női sportolók térhódítása

No de térjünk vissza Hélène de Pourtalès sikereihez. Annak ellenére, hogy férjével elhozták a legcsillogóbb érmet, többé nem jelentek meg egy olimpián sem versenyzőként. Hermann de Pourtalès 1904-ben, 57 évesen hunyt el, özvegye 1945-ben követte. A női sportolók száma Héléne visszalépése ellenére minden évben egyre csak növekedett. Az 1908-as londoni olimpián már 37 nő mérte össze tudását, és hivatalosan ekkor rendeztek először külön számukra is versenyeket teniszben és műkorcsolyában. 1912-ben már 48 nő vett részt a játékokon (s végre külön úszóversenyt kaptak), 1924-ben számuk már 135. Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar sportolónők is részt vettek, az első pontszerzővé Tary Gizella vívó vált. A 2020/21-es tokiói olimpián már a nők 49 százalékos arányban képviselték magukat, hazánk pedig több női sportolót küldött, mint férfit. Egész jó eredmény ahhoz képest, ahonnan Hélène de Pourtalès elindult. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.