A kezdő hajósok rémálma ez a hely: a magyaroknak is köze van hozzá

Olvasási idő kb. 1 perc

Nem Néró császár volt az első, aki csatornát akart építtetni, hogy egy több száz kilométeres hajóútat mindössze néhány kilométeresre rövidíttessen a Jón- és az Égei-tenger között. Hatezer rabszolgája azonban nem boldogult a feladattal, amelyet bő 1800 évvel később magyar tervek alapján, magyar irányítással vittek sikerre.

Erről a csatornáról jóval kevesebb szó esik, mint a panamairól vagy a szueziről, pedig bizony komoly magyar vonatkozásai is vannak. Ez a 6343 méter hosszú és mindössze 21 méter széles mesterséges hajóútvonal a Korinthoszi-csatorna, amely évente sok ezer hajó áthaladását teszi lehetővé az Égei- és a Jón-tenger között.

Szűk csatornában haladnak át a hajók

1881 és 1893 között, amikor Gerster Béla terveit követve, Türr István irányításával megépült a Korinthoszi-csatorna, a hajóút 21 méteres szélessége még éppen ideálisnak bizonyult. Ez azonban ma már komoly manőverezésre készteti azokat a kapitányokat, akiknek a hajói egyáltalán beférnek a csatornába.

Magyar siker is

A hazai mérnökök bravúros teljesítménye nyomán kialakított hajóútvonal megnyitóján így aztán nem csak, hanem Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója is büszkén vehetett részt. Mindketten rácsodálkozhattak arra, amire a mai napig az évente mintegy 11 ezer, ott áthaladó hajónak az utasai is: a csatorna bizonyos pontjain a vízi járművek több mint 60 méterrel a sziklafal tetejének felszíne alatt lavíroznak az éles falak között.

Ennél már csak a Panama-csatorna építése volt izgalmasabb. Ha érdekelnek a részletek, olvasd el ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.