Sárkányok nem csak a mesében léteznek, bár a valóságban aprócskák: íme a kék sárkány

Olvasási idő kb. 2 perc

A természet csodái című sorozatunk mai részében egy lélegzetelállítóan gyönyörű állatot mutatunk be.

A Föld élővilága számtalan csodát rejt, el sem tudjuk képzelni, hogy milyen különleges lényekkel osztozunk a bolygónkon. A Glaucus atlanticus akár a legújabb Legendás lények és megfigyelésük című film szereplője is lehetne. A tengeri fecskeként, kék glaucusként, kék sárkányként vagy kék óceáni csiga néven ismert lény mindegyik elnevezése találó, rendszertanilag azonban az utóbbihoz áll a legközelebb. 

Sárkány a világ óceánjaiban

Annak ellenére, hogy kevesen találkozhattunk életünkben ezzel a csupasz kopoltyús csigával, sokfelé megtalálható a világ óceánjainak mérsékelt övi és trópusi vizeiben. Előfordul Dél-Afrika keleti és déli és Ausztrália keleti partjainál, mit több, Európa tengereiben is feltűnhet. 

A kék sárkány valójában egy csiga
Fotó: S.Rohrlach / Getty Images Hungary

A gyomrában található, gázzal telt tömlő elhelyezkedése miatt a vízfelszínen fejjel lefelé lebegve találhatunk rá. A szeleknek és az óceáni áramlatoknak kitéve sodródik, és bár a nyílt tengeren él, a környezeti tényezőknek való kitettsége miatt néha partra vetődhet. 

A kék sárkány más csigafajokhoz hasonlóan hímnős, vagyis hím és nőstény szaporítószervekkel is rendelkezik, és párzás után mindkét egyed petefüzért rak. Sárkány létére egészen apró: maximum három centiméter hosszúra nőhet. Világoskék hasa és sötétkék csíkokkal futtatott, ezüstös háta, amelyen éppúgy megcsillan a nap fénye, mint az óceán hullámain, láthatatlanná teszi mind a levegőből, mind a víz mélyéről rá leselkedő ragadozók előtt. 

A kék sárkány kedvenc eledele a portugál gálya
Fotó: David Maitland / Getty Images Hungary

Veszélyes ragadozó

Ő maga hat nyúlványa segítségével, lassú úszómozgást végezve közelíti meg áldozatát. Olyan nagyobb nyílt tengeri organizmusokkal táplálkozik, mint a portugál gálya, a lila tengeri csiga, a Valella vagy a Porpita porpita. Ugyan a portugál gálya veszélyes állat, a kék sárkány immunis a mérgére, amelyet képes elraktározni a szervezetében és még erősebb vegyületté alakítani. Fogságban akár fajtársát is megtámadja és felfalja.

Bár csípése fájdalmas, az emberre nézve nem halálos, de okozhat émelygést, hányást, hólyagképződést és bőrgyulladás utáni hiperpigmentációt. 

Érdekelnek a természet csodái? Akkor olvasd el sorozatunk előző részét is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.