Kibontotta a falat, rábukkant a világ legnagyobb földalatti birodalmára

Olvasási idő kb. 2 perc

Úgy vélik 3 ezer, de az is lehet, hogy 12 ezer éves a világ eddigi legnagyobb föld alatti birodalma. A teljesen véletlenül felfedezett, 85 méter mélységig a felszín alá húzódó, 18 emeletes barlangrendszer sokáig észrevétlenül húzódott meg Törökország alatt.

Aa történészek szerint akár 20-25 ezer embernek adhatott otthont, de nem állandóan. Az éghajlati és történelmi viszonyokat figyelembe véve, úgy vélik, hogy az 1963-ban felfedezett, gigantikus alagút- és barlangrendszer biztonsági célokat szolgált. A világörökség egyik legnagyobb misztikumaként is emlegetett föld alatti városra egy török férfi bukkant, aki a pincéjében épp falat bontott otthona átépítéséhez.

Hatalmas föld alatti világot tártak fel

A rendkívül alaposan kidolgozott építményrendszer – amelymintegy 18 emeletnyire, vagyis hozzávetőleg 85 méter mélyre nyúlik a föld alá – többek között iskolának, templomnak, istállónak, víz- és gabonatárolónak, valamint közösségi helységekenek adott otthont. A szellőzést több mint 50 szellőzőnyílás biztosította a vulkanikus eredetű kőzetbe vájt föld alatti birodalomban. Ez a kőzet a megmunkálhatósághoz elegendően puha, de a barlangváros teherbírásához elegendően szilárd összetételű is. Ezért lehetett, hogy Kappadókiában 200 körülire tehető a hasonló föld alatti rendszerek száma.

Ez a gazdasági és vallási központként is szolgáló, ősi bunker vagy alagútrendszer a hivatalosan elfogadott történelmi álláspont szerint az i. e. 8. században keletkezhetett. Ugyanakkor egyes szakértők úgy ítélik meg, Derinkuyu föld alatti városa lenyomata lehet egy sokkal korábbi, általunk egyelőre nem ismert, letűnt civilizációnak. Azok az alternatív történészek, akik ezt vallják, Derinkuyu létesítését akár 12 ezer évvel ezelőttre becsülik, amikor az utolsó jégkorszak véget ért. És mivel írásos emlék aligha maradt fenn a barlangrendszerben, ez a kérdés még egy ideig biztosan nyitva is marad.

Ha izgalmasnak találod a föld alatti birodalmakat, ebben a korábbi cikkünkben több ilyet is megismerhetsz.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?