Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Pécsi Eszter az első magyar női építészmérnök volt, a XX. századi modern építészet meghatározó alkotója. 1920-ban első nőként diplomázott a Műegyetemen, hozzá hasonló úttörő nőtársaival létrehozta a két világháború között a Dolgozó Nők Egyesületét. Ekkor nyilatkozta: „Nemcsak a gyerek az álmom, hidakat, vasutakat, országutakat szeretnék teremteni.”
Ha nincs a hosszúlépés.járunk? budapesti városi sétákat szervező formáció, talán sosem hallok Pécsi Eszterről. Nagyon fontosnak tartom, hogy a lányoknak is lehessenek hőseik, példaképeik, akik nem külföldi importcikkek. Bár ha belegondolok, Pécsi Eszter is Amerikában lett ünnepelt szakember, 1965-ben a tengerentúlon elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet toronyházak különleges alapozási módszeréért.
Nagyon érdekes életút tárult fel előttem, amikor elkezdtem olvasni e kivételes tehetségű hölgy pályafutásáról. Kora legkitűnőbb építészeivel dolgozott együtt, karizmatikus asszonyként férjével igazi álompárt alkottak, nyilatkozatait olvasva az jutott eszembe, hogy több ilyen történet kell nekünk.
Pécsi Eszter, született Pollák Eszter
Nem tudni, mikor és miért hagyta el a Pollák vezetéknevet, de az biztos, hogy Kecskeméten, 1898. március 8-án anyakönyvezték. Hétgyermekes családba született, nehéz anyagi körülmények közé. Kereskedő szülei a család minden erőforrását a gyermekek taníttatására fordították. Így történhetett, hogy Pécsi Eszter 1915-ben a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule (vagyis Műszaki Főiskola, ma Berlini Műszaki Egyetem) tanulója lett. 1918 decemberében aztán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje, a Királyi József Műegyetem végre engedélyezte diáklányoknak is a felvételt, így Pécsi Eszter 1919-ben hazaköltözött, hogy itthon fejezhesse be tanulmányait.
1920. március 8-án, éppen a 22. születésnapján kapta meg a diplomáját, és ezzel ő lett az első itthon diplomát szerzett magyar mérnöknő.
„Az egyetemet Berlinben végeztem. Egyik professzorom arra igyekezett, hogy elriasszon: »Miért akar mérnök lenni? Nem leányoknak való az! Kormos lesz az orra!« De ez az aggodalom nem tartott vissza! Berlinben egyetlen női hallgató voltam a vasbetonszakmán. (…) Mikor kikerültem idegenbe, még nem voltam tizennyolc éves. Berlini diákéveim mindazonáltal életem legderűsebb, legszebb évei. Négy magyar leánnyal laktam együtt. (…) Nagyon vidáman éltünk a barátnőimmel. Ismerőseink sokszor bosszantottak, hogy már az utcasarkon tudják, otthon vagyunk-e vagy sem. Mert ha otthon voltunk, ugyancsak nagy lármát csaptunk. Sokat tréfáltunk, nevetgéltünk.” (Magyar Lányok, 1934. július)
Egy mérnöknő lehetőségei a XX. század elején
Tanulmányai után egyből egy mérnökirodában kezdte pályafutását, ahol hamarosan már vezető tervezőként dolgozott. Munkái közt szerepeltek például az olimpiai bajnok Hajós Alfréd által tervezett, akkoriban Európa legnagyobbjának számító, margitszigeti fedett uszoda háromcsuklós vasbeton ívei. De dolgozott a kor legmodernebb egészségügyi beruházásában is, amikor megtervezte Budapest első vasszerkezetű magasházát, a Fiumei úti baleseti kórház szerkezetét.
1930-ban önálló irodát alapított, és statikusként a kor számos kitűnő építészével dolgozott együtt. Ekkor készítette a Kútvölgyi úti kórház, több üzemi épület és számos modern villa szerkezeti terveit.
1945-ben Budapest bombasérült épületeinek vizsgálatát látta el önzetlenül, díjazás nélkül. Több mint száz bérház emeleteit járta végig, a Rákóczi út 30. szám alatti épülettömböt gyors mérnöki beavatkozása mentette meg a lerombolástól, amit a kerületi hivatal már elrendelt. A Nemzeti Színház megroskadt tetőzetének megerősítő munkáit is ő irányította, ezért a díszbemutatót megelőző ünnepélyen az igazgató, Major Tamás a színpadon emlékplakettet adott át neki.
Tervező álompár, ahol a nő a szakképzett mérnök
Nem sokkal a diploma megszerzése után, 1922-ben házasodott össze Fischer Józseffel, akivel közösen dolgoztak építészeti irodájukban. „Ebben a kapcsolatban az aktív szociáldemokrata Fischer a gyakorlatban is megvalósította a női egyenjogúságról elméletben vallott nézeteit.” (részlet Koniorczyk Borbála–Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten c. könyvéből)
A házaspárnak két fia született, akik szintén építészek lettek. Egy 1938-ban készült interjúban a szakmájában híresen precíznek mondott Pécsi Eszter így nyilatkozik a korabeli munka-család egyensúlyteremtés kísérletéről:
„Amint megcsináltam a számításokat, elkészítettem a részletterveket, és a munka megkezdődik, állandó ellenőrzést gyakorolok, és így bizony időm java részét az épületeken és kis sportkocsimban töltöm. Imádom az autóvezetést. Elszáguldani kisebb-nagyobb vasbeton gyermekeim mellett, amelyek a város minden részén akadnak, de legjobban szeretek hazamenni a fiaimhoz, hogy megcsináljuk a matematikaleckét, vagy átvegyük a latin konjugációkat. […] Azért, mert egy ember véletlenül nőnek születik, éppen úgy kell dolgoznia, mintha férfisorsot szánt volna neki az élet. […] Az uram építész, és nagyon gyakran dolgozunk együtt. Szeretek vele dolgozni, mindig megértjük egymást.”
Egy emigráns, aki a kivételes tehetségét Amerikában kamatoztatta
A mérnöknőnek saját irodáját 1948-ban be kellett zárnia, így a rá következő évtől a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájának (KGMTI) munkatársa, majd statikus főmérnöke lett. 1957-ben elbocsátották állásából, valószínűleg férje politikai érintettsége miatt. A házaspár először Bécsbe emigrált, majd egy évre rá, férjét hátrahagyva, Pécsi Eszter a már 10 éve az Amerikai Egyesült Államokban élő egyik fiához költözött. Itt nem fogadták el az asszony magyar oklevelét, így 58 évesen ismét lediplomázott.
New Yorkban élt és jelentős feladatokat kapott a mérnökirodákban, ahol dolgozott, ő készítette a statikai terveket a New York-i Hotel Americana (az akkori legmagasabb felhőkarcoló épület) és a Columbia Egyetem két toronyháza esetében.
A családjában közismert volt félelmetes memóriája: a legenda szerint a kedvenc szerzője, Goethe műveit kívülről tudta, bárhol felütötték a könyveit, ő tudta folytatni az idézetet. Munkájában a tökéletességre törekedett, mondása szerint „Nő nem véthet hibát.” Ő maga járt ki az építkezésekre, hogy személyesen győződjön meg róla, a kivitelezők betartják az előírásait. Ezt a szokását időskorában is megtartotta, 70 évesen is megmászta az állványzatokat. A fáma szerint egy ilyen alkalommal kihívták rá a rendőrséget, mivel azt hitték, a felfelé mászó idős, törékeny asszony öngyilkos akar lenni.
Férje, aki 1956-ban Nagy Imre egyik minisztere volt, 1958-ban politikai okokból állását vesztette, 1964-ben követte őt az Amerika Egyesült Államokba. Ő ápolta, amikor Pécsi Eszter 1970-ben súlyos agyvérzés miatt megbénult. 1975. május 4-én New Yorkban hunyt el, hamvait hazahozták, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Pécsi Eszter emléke
Emlékét nagyon sok épület őrzi, a Graphisoft Parkban molinó hívja fel munkájára a figyelmet, valamint 2020. március 5-én a Műegyetem oktatótermet nevezett el Pécsi Eszterről. Az első, nő számára kiadott mérnöki oklevél 100. évfordulóján, a XIII. kerületi Szent István park 16. szám alatt található utolsó közös otthonuk falán pedig egy emléktábla jelzi 2001 óta, hogy itt élt első magyar diplomás mérnöknő és férje.
Míg férje 1993-ban Budapest Főváros Díszpolgára lett, Pécsi Eszternek még egy szobrot sem emeltek. De Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő már meglépte ezt a szintet.
Forrásul szolgáló oldalak:
https://noemlek.blog.hu/2021/04/23/pecsi_eszter_az_elso_statikus
https://mernokvagyok.hu/blog/2020/03/08/szaz-eve-vette-at-diplomajat-pecsi-eszter-az-elso-mernokno/
https://nokert.hu/wed-20151216-1530/1382/6/pecsi-eszter-epitesz-statikus-az-elso-magyar-mernokno
