A gazdik számára mindig öröm, amikor hazatérve kutyájuk eksztatikus hangulatba kerülve heves farokcsóválások közepette fogadja őket.
Ez felveti a kérdést, hogy a szokás vadon élő őseiktől, a farkasoktól ered-e, hiszen a veszedelmes ragadozókat elképzelni is nehéz ebben a helyzetben. A természet csodái című sorozatunkból most megtudhatod a választ.
A farkas is csóválja a farkát?
A rövid válasz az, hogy igen. Sarah Marshall-Pescini, a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem Etológiai Intézetének kutatója azt is elmondja, hogy miért. „A farokcsóválás legtöbbször akkor jelenik meg náluk, amikor úgynevezett üdvözlő magatartást tanúsítanak. Ezt a viselkedésformát főleg az alárendelt egyedek mutatják domináns fajtársaik felé”, magyarázta a szakember a Live Science-nek.
A farkasok ugyanis nem mindig maradnak a falkával, előfordul, hogy kisebb csoportokban vadásznak, vagy önállóan indulnak felfedezőútra. A farokcsóválás a többi üdvözlő gesztussal egyetemben leginkább akkor tapasztalható, amikor a külön töltött idő után újra találkoznak. Ez az egyik módja annak, hogy a farkasok kinyilvánítsák helyüket a falkában.
Ha egy farkas alacsonyan tartja és gyorsan csóválja a farkát, azzal egyértelműen alárendeltségét fejezi ki, ami fontos üzenettel bír a csoport többi tagja számára. Kiderülhet például, hogy mely egyedek élveznek elsőbbséget a táplálékhoz jutásban, de így könnyebben elkerülhetők a konfliktusok is.
A falkában a tenyészhím és nősténye tölti be a legmagasabb rangot, miközben a hierarchia többi részét az életkor határozza meg: az idősebb állatok mindig az ifjabbak felett állnak. „Azt hiszem, ha megkérdeznéd bármelyik fiatalabb testvért, azt mondanák: ó, igen, határozottan a bátyám az irányító a családban, míg az erőforrások megosztásáról a szülőknek kell dönteniük”, tette hozzá a szakember.
Honnan ered a farokcsóválás?
A farokcsóválás kísérő gesztusa, hogy az alárendelt egyed megpróbálja megnyalni domináns társa száját. Ez a viselkedésforma még kölyökkorban alakul ki. A farkasok társadalmában a felnőttek és az idősebb testvérek hátrahagyják a kölyköket, amíg vadászni indulnak, ők pedig így köszöntik őket visszatérésükkor.
„Ilyenkor az látható, hogy a kölykök a felnőttek elébe szaladnak, hogy a lefelé irányuló farokcsóválással és ajaknyalogatással üdvözöljék őket. De ez nem csak a falkában betöltött szerepről szól, utóbbi közrejátszik a kölykök táplálkozásban is.”
A minnesotai Nemzetközi Farkasközpont szerint a fiatal állatok 3 hetes koruk után egyre kevesebb anyatejet fogyasztanak, és elkezdenek átállni a húsra, amit az idősebb egyedek kérődzve adnak át nekik. A reflexet pedig az ajaknyalogatás váltja ki. A farkaskölykök ezután nagyjából 6,5 hetes korukban állnak át a rendes húsra, de az ajaknyalogatást és a farokcsóválást továbbra is alkalmazzák a falkában betöltött szerepük kifejezéséhez.
A háziasított kutyák ezzel szemben elsősorban az emberek üdvözléséhez használják a farokcsóválást, és gyakran az arcunkat veszik célba, hacsak nem szoktatjuk le őket erről.
Ha érdekelnek a természet csodái, olvass bele előző cikkeinkbe is!
