Odavannak a külföldiek ezért a magyar épületért, a legjobbnak választották

Olvasási idő kb. 2 perc

Az építészet egyik legrangosabb díját kapta meg a Néprajzi Múzeum május 30-án Szingapúrban. A FIABCI nemzetközi díjátadóján a Magyar Zene Házát is jutalmazták.

Aranyéremmel jutalmazták a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton (FIABCI World Prix d'Excellence) a Néprajzi Múzeumot, vagyis tulajdonképpen a világ legjobb középületének választották – írja az Index. Díjat nyert a Fudzsimoto Szú által tervezett Magyar Zene Háza is.

Szakértői zsűri választotta ki, melyik épület kapja a díjat 

A nemzetközi szakértőkből álló zsűri a két építményt fenntarthatósági, esztétikai és a látogatói élmény szempontjából is a világ legjobbjának ítélte. „A két különleges épület mára hazánk világszerte látható nevezetességeivé vált, és egyben a főváros és Magyarország új jelképei születtek meg bennük” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: nem véletlen, hogy a Néprajzi Múzeum képviselte hazánkat a 2023-as Velencei Építészeti Biennálén is.

A díjat odaítélő FIABCI, a Nemzetközi Ingatlanszövetség, 30 évvel ezelőtt indította útjára a rangos elismerést, a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot. A nemzetközi zsűri 31 ország 63 elismert szakemberének részvételével döntötte el, melyik épület kapja a díjat.

Az építészet Oscar-díjának is szokták hívni az elismerést, amelyet az épület megkapott
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A Néprajzi Múzeumot a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect építésziroda tervezte, miután a 2016-ban meghirdetett meghívásos tervpályázaton egyhangúan az iroda tervét választotta ki a nemzetközi zsűri. A múzeum 2022 májusában nyílt meg, azóta különböző interaktív kiállítások, a Kerámiatér és a Liget Budapest Látogatóközpontja várja az érdeklődőket. Az épület tetején található 7 ezer négyzetméteres kert kedvelt találkozóponttá vált az elmúlt években. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.