Ez a húsevő csiga képes az emberrel is végezni

Olvasási idő kb. 2 perc

A világon megközelítőleg 40 ezer csigafaj él, többségük meglehetősen jámbor, a kúpcsigák azonban rácáfolnak megítélésükre.

A kúpcsigák gyönyörű lények. Kúp alakú, spirális házuk színe és mintázata változatos, gyakran élénksárga, narancssárga, piros vagy barna. Összesen 900 fajuk ismert, közülük a legnagyobb akár a 23 centiméteres hosszúságot is elérheti. Szépségük azonban megtévesztő. Kivétel nélkül mindegyikük veszélyes, mérgező állat. 

Ezek a dekoratív állatok trópusi éghajlati körülmények között érzik magukat a legotthonosabban, főként az Indiai- és a Csendes-óceán találkozásánál, de megtalálhatók a Földközi-tengerben, a Dél-afrikai Köztársaság és Kalifornia partjainál is. A tengerfenéktől az árapályzónáig mindenütt felbukkanhatnak korallzátonyokban vagy sziklák tövében, néhányuk pedig szívesen ássa be magát a kavicsos, törmelékes üledékbe. Őseik már 56 millió évvel ezelőtt, az eocén korban is éltek. 

A kúpcsigák ragadozó, húsevő életmódot folytatnak. Napközben sziklák és zátonyok repedéseiben bújnak meg, és éjszaka indulnak vadászni. Tengeri férgekkel, puhatestűekkel és kisebb halakkal táplálkoznak, mi több, ha a szükség úgy hozza, fajtársukat is felfalják. Támadásra és védekezésre hosszú, szigonyszerű reszelőnyelvüket használják, ezzel csapnak le áldozatukra.

Prédájukra, főként a gyorsabb, kisebb méretű halakra csigáktól szokatlan gyorsasággal, reszelőnyelvükkel csapnak le, amellyel mérget juttatnak az áldozat szervezetébe. Ez a toxikus vegyület legalább 200, egyenként is mérgező összetevőt tartalmaz, együttesen ideg- és izombénító hatásúak. A kúpcsiga a megbénított áldozatot egyben kebelezi be. A nagyobb, halakkal táplálkozó példányok képesek az emberrel is végezni. 

A kúpcsiga mérgét a gyógyszergyártásban is alkalmazzák a különböző komponensek hatásának pontossága és gyorsasága miatt. Több vegyülete a receptorok egy bizonyos osztályát célozza meg, ami azt jelenti, hogy mellékhatások nélkül képesek azonnali hatást kifejteni, például csökkenteni a pulzusszámot vagy csillapítani a fájdalmat.  

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?