Ezek a világ legszebb elhagyatott épületei: egyikük olyan, mint egy űrállomás

Olvasási idő kb. 3 perc

Van annak valamilyen nehezen körülírható varázsa, ha egykor pompázatos, ám napjainkra igencsak elhanyagolt és elhagyatott épületeket nézegetünk. Ahol egykor zajlott az élet és szorgos kezek takarították a megbújó porcicákat, ma már nincs semmi más, csak rozsda, por és enyészet – és a mindent visszahódító természet.

Akadnak olyanok is, akik nem állnak meg a képek nézegetésénél: ők a városi felfedezők, az urbexesek, akik portásokat és tilalmakat kijátszva jutnak be elhagyott épületekbe. Az elhagyott helyszínek varázsának pszichológiai háttere is izgalmas kérdéseket feszeget: talán szeretnénk tudni, hogyan élnek bennünket túl az épületek? Vagy hogy milyen lesz a világ, ha mi már nem leszünk? Netán egy letűnt világba szeretnénk visszarepülni, mert szűkösnek érezzük a ránk kiszabott évtizedeket? Esetleg unalmasnak találjuk az életünket, és a felfedezés izgalma, vagy a veszély közelsége dobja fel a szürke mindennapokat? Bárhogy is legyen, az elhagyott épületek sokszor romjaikban is megkapóak – következzen hát néhány a talán legszebbek közül.

McDermott Castle, Írország

Írország északi részén, a Lough Key tó egyik szigetén a 13. század óta áll a McDermott kastély. Elődje, az 1100-as években épített vár egy tűzeset alkalmával teljesen leégett, s a McDermott család építtette újjá. A kastély és urai történetét több vers és ballada is megőrizte, ezekből derül ki az is, hogy a család a 16. században veszítette el festői birtokát. Az elkövetkező három évszázad során a kastély állapota tovább romlott, végül a 19. században John Nash építész keze alatt született újjá. Jelenleg magántulajdonban van; legutóbb 2018-ban lehetett volna megvásárolni, 80 000 euróért.

A McDermott kastélyt lassacskán visszahódítja a természet
Fotó: Wirestock / Getty Images Hungary

Nimfák kertje, Cisterna di Latina, Olaszország

Rómától hetven kilométerre délre található Cisterna di Latina városkája, amely alatt a régészek Ninfa ókori településének romjait tárták fel. Az ókorban úgy hitték, hogy a nimfák (a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői) hegyekben és ligetekben, források és folyók mellett, valamint fákban, völgyekben és hűvös barlangokban élnek. Már ifjabb Plinius is beszámolt az 1. században arról, hogy az itáliai falucskában a nimfáknak szenteltek egy templomot. Az ókori település a középkorban tovább virágzott, templomokat és malmokat építettek, ám a 17- századra elnéptelenedett. A ma is látható kertet (ami sokak szerint a világ legromantikusabbja) a 20. század elején hozták létre, ekkor restaurálták a középkori és ókori épületeket is.

Sokak szerint a világ legromantikusabb kertje található Cisterna di Latinában
Fotó: Pacific Press / Getty Images Hungary

Spreepark, Treptow-Köpenick, Berlin, Németország

Az egykori Kelet-Berlinben található vidámparkot 1969-ben, az NDK alapításának 20. évfordulóján nyitották meg

Többek között egy negyven méteres, 36 kabinos óriáskerék, hullámvasutak, vízipályák és kalózhajók, valamint egy középkori angol település és egy vadnyugati falu várta a látogatókat.

A hajdan népszerű szórakozóhely az 1990-es évekre elvesztette varázsát. Míg kezdetben évente 1,8 millió látogató fordult meg a Spreeparkban, a rendszerváltás után alig néhány százezren keresték fel. Többszöri tulajdonoscsere után a vidámparknak végül 2002-ben áldozott le, ekkor fizetésképtelenség miatt bezárták. A német főváros megvásárolta, ám az élménypark nagy része 2014-ben egy tűzvész során leégett. Jelenleg a Berlinben járó urbexesek kedvelt helyszíne.

A kelet-berlini elhagyott vidámparkba ma már legfeljebb csak az urbexesek járnak
Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary

Pyramiden, Svalbard, Norvégia

Az Északi-sarkhoz közel, a Norvégiához tartozó Spitzbergákon található Pyramiden elhagyott települése. A valamikor a Szovjetunióhoz tartozó ezerfős város 1998 óta lakatlan: ekkor hagyta el az utolsó szénbányász. Az épületek berendezése ma is olyan, ahogy a sietős távozáskor hátrahagyták:

Idézőjel ikon

csészék hevernek az asztalokon, megmaradtak a falakon az újságkivágások és a folyosóra dobott sífelszerelések is.

A bányásztelepülést szovjet elképzelések szerint alakították ki: volt benzinkút, üvegház, mezőgazdasági üzem, iskola, óvoda, szálloda, étterem és természetesen Lenin-szobor is a főtéren. A füvet a Szovjetunióból importálták. Jelenleg vezetett túrák során tekinthető meg, ha nem riaszt el bennünket, hogy csak hajóval és motoros szánnal juthatunk el a helyszínre.

Lenin szigorú tekintete ma is őrködik a Spitzbergák elhagyatott települése felett
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Buzludzsa, Bulgária

A bulgáriai Buzludzsa-emlékműről leginkább egy űrállomás vagy egy idegen bolygó juthat eszünkbe, hiszen már megjelenésében is leginkább egy repülő csészealjra emlékeztet. Fénykorában a díszterem mozaikjai a Bolgár Kommunista Párt történelmének legfontosabb eseményeit idézték fel.

A Buzludzsa-emlékmű épületének elhagyatott belseje napjainkban
Fotó: Walter Bibikow / Getty Images Hungary

Természetesen nem hiányozhatott a tetejéről a hatalmas vörös csillag sem, aminek a fényét még Görögországból is látni lehetett. A rendszerváltás után a kommunizmus dicsőségét hirdető emlékmű állapota leromlott, jelenleg lelkes önkéntesek fáradoznak azon, hogy megmentsék az utókornak.

Ha szívesen megnézegetnéd a legbizarrabb kommunista emlékműveket is, ezt a cikket ajánljuk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.