Ez a világ legeldugottabb szigete: sokan próbálták már megszerezni

Olvasási idő kb. 1 perc

Bár a világ legmagányosabb helyeként tartják számon, meglepően sokan akarták megkaparintani a Dél-Afrika és az Antarktisz között félúton található Bouvet-szigetet. Bolygónk legeldugottabb szigetére pedig jóformán ki sem lehet kötni.

Bouvet a világ legtávolabbi lakott szigetétől, Tristan da Cunhától is körülbelül 2260 kilométernyire fekszik, csak épp ezen egy teremtett lélek sem él. Pontosabban fókák és pingvinek igen, ám növényzete is csupán mohákra és zuzmókra korlátozódik.

Merthogy a Bouvet tulajdonképpen nem más, mint egy jéggel borított, gleccserek ölelésében álló sziget, ahová nem olyan könnyű elhajózni. Többek között azért sem, mert az oda vezető út is barátságtalan, kikötni meg szinte lehetetlen: Bouvet-t helikopterrel lehet a legkönnyebben megközelíteni.

A Norvégia külterületének számító Bouvet a világ legeldugottabb lakatlan szigete
Fotó: Aidentheking / Wikimedia Commons

Három nevet is kapott az eldugott sziget

A szigetet a francia Jean-Baptiste Charles Bouvet de Lozier fedezte fel 1739. január 1-jén, ám miután tévesen adták meg elhelyezkedésének koordinátáit, néhány évtizedig „nyoma veszett”. Miután 1808-ban James Lindsay brit bálnavadász újra a szigetre bukkant, Bouvet után Lindsay lett a neve, nem sejtve, hogy ez nem egy másik, hanem ugyanaz a hely, amelyet korábban már a francia felfedező is megtalált. 17 évvel később Liverpoolra „keresztelték”, miután az ugyancsak bálnavadászként ténykedő brit Norris kapitány ismét rábukkant a barátságtalanul jeges helyre.

A Bouvet-szigetre már több nemzet is pályázott, ám Norvégia külterületének számít.

Ha kíváncsi vagy arra, mit keres egy Lenin-szobor a Spitzbergákon, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?