Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A csernobili atomkatasztrófát követően szinte lakatlanná vált Pripjaty és környéke erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt. A növény- és állatvilágot is folyamatosan monitorozzák, most azonban a környéken szokatlan állatot észleltek: egy fiatal farkast.
A csernobili kutyafalkákat, az egykori lakók által otthagyott ebek utódait folyamatosan figyelemmel kísérik nemcsak vadkamerák segítségével, de a területen dolgozó szakemberek is. Arról azonban, hogy farkas élne a környéken, eddig nem volt tudomása a téma szakértőinek.
A napokban a Csernobili Sugárzás-ökológiai Bioszféra Rezervátum területén az ott dolgozó Igor Pechnikov készített felvételt egy szürke farkasról. Az nem derült ki, hogy áthaladóban volt-e, vagy ott él, ahogy az sem, voltak-e társai.
Farkas Csernobilban
A szakemberek szerint a fenti kérdések azonban igencsak fontosak, már egy magányos példány jelenléte is értékes adat, azonban egy stabil falka megtelepedése a területen azt jelezné, hogy
a térség képes eltartani csúcsragadozókat,
ami alapvetően csak az összetett, hosszabb ideje zavartalan ökoszisztémában lehetséges. A farkasokhoz hasonló nagyragadozók jelenléte az egyik legfontosabb jelzés afelé, hogy a természet valóban visszaalakulóban van az atomkatasztrófát követően ember által elhagyott zóna területén.
„Végtelen ideig tanulmányozható ennek az intelligens, ravasz, kíváncsi, rugalmas és szociális ragadozónak a viselkedése, és mindig hagy teret a rejtélynek”
− hangsúlyozta posztjában a Csernobili Sugárzás-ökológiai Bioszféra Rezervátum Facebook-oldalán.
Egyre több a farkas Európa-szerte
Évtizedek óta szaporodik a farkaspopuláció Európában, így nem meglepő, hogy nem ez volt az első, amikor a környéken megfigyeltek ordasokat.
Jelen állat azonban egy fiatal példány,
és az sem ismeretlen a térséget kutatók számára, hogy több olyan faj is visszatelepült már a területre, például a bölényeknek, a hiúzoknak, a medvéknek és a Przsevalszkij-lovaknak is stabil az állománya, így tehát a fenti fotóknak jóval hangsúlyosabb jelentése is lehet képi valójuknál. A farkasok ukrajnai szaporodását az orosz-ukrán háború kezdeti időszakára jellemző vadászati tilalom is elősegítette, így most a kutatók előtt újabb feladat áll: kideríteni, vajon valóban magányos volt-e a felvételeken szereplő állat.
Ha a csernobili atomkatasztrófától is olvasnál, ezt a cikkünket ajánljuk.
