A matematikus az emberiséget akarta megmenteni a természeti katasztrófáktól a Hold atommal való elpusztításával.
Kevés dolog nyújt olyan káprázatos látványt az univerzumban, mint a Hold, amelynek – valószínűleg éppen ezért – a középkori tanok misztikus erőket is tulajdonítottak. Az európai mitológia úgy tartotta, hogy a telihold vérfarkassá változtathatja az embert, Arisztotelész görög filozófus és Idősebb Plinius római történész pedig tudni vélte, hogy hatással lehet az agyműködésre. Egy amerikai matematikus a sort folytatva minden korábbinál hajmeresztőbb elmélettel állt elő, miszerint a Hold elpusztítása az emberiség minden problémáját megoldhatná. Különc teóriája a tudományos világban a mai napig humor tárgya.
Ezért gondolta jó ötletnek atommal elpusztítani a Holdat
Az iráni születésű Alexander Abian az Iowa Állami Egyetem matematikaprofesszora volt, és egy 1991-es egyetemi hírlevélben hozakodott elő a Hold nélküli Föld elméletével. Ez azon a hipotézisen alapult, hogy a Hold elpusztítása az évszakok végét jelentené, ami megszüntetné a természeti katasztrófákat.
A matematikus abból indult ki, hogy ha a Hold nem létezne, a Föld forgása leállna, így megváltoznának bolygónk hőmérsékleti és szélviszonyai.
Ehhez a nukleáris erő bevetését látta a megfelelő eszköznek. Azt gondolta, hogy mélyfúrással kéne lyukat ütni a Hold felszínén, abba atombombát juttatni, majd a Földről felrobbantani. Bár gondolatmenete akár logikusnak is tűnhet, az évek során tudományos szakértők és csillagászok adtak hangot aggályaiknak azzal kapcsolatban.
Sokak szerint a Hold elpusztítása nemhogy nem segítene rajtunk, hanem a földi élet teljes összeomlásához vezetne.
Közéjük tartozik Katiya Fosdick, a Kavli Institute for Astrophysics and Space Research munkatársa is, aki szintén úgy vélekedett, hogy éppen ellentétes hatást érne el, vagyis újabb természeti katasztrófákat idézne elő.
Itt sántított a Holddal kapcsolatos elmélet
Abiannak ugyan igaza lehetett abban, hogy a Hold eltörlésével az árapályok mértéke csökkenne, mindazonáltal azok nem tűnnének el teljesen, mivel a dagályokat bizonyos szintig a Nap is befolyásolja. A National Oceanic and Atmospheric Administration ( NOAA) definíciója szerint az árapályok „nagyon hosszú periódusú hullámok, amelyek a Hold és a Nap által kifejtett erők hatására áthaladnak az óceánon”.
Ahogy emelkednek és süllyednek, az árapályok befolyásolják az óceáni áramlatokat, és meghatározzák, hogy mennyire hideg vagy meleg az időjárás. De még ha a Hold eltűnése az árapályokon keresztül meg is szabadítana minket az időjárás szeszélyeitől, más problémákat vetne fel. Az árapályok felelősek ugyanis az ökológiai egyensúly fenntartásáért.
Az árapályok visszaszorulása hatással lenne a táplálékláncra, és fokozatosan lelassítaná bolygónk forgását, ami fagyokkal járna, mivel a fél Föld az év kétharmadában nem kapna napfényt.
Számos egyéb, tudományosan megalapozott oka is van annak, hogy a Földnek „szüksége van” a Holdra. A matematikus tervének megvalósítása ráadásul több sebből vérzik gyakorlati szempontból is. Ahhoz, hogy felrobbanthassuk a Holdat, több száz kilométer mélyen kéne aknákat fúrnunk bele, hogy aztán 600 milliárd (!) 50 megatonnás, pusztító erejű atombombát juttassunk beléjük.
Így vagy úgy, de a Föld is elpusztulna a Holddal együtt
Ha sikerülne is végrehajtani a lehetetlen küldetést, a Hold égő törmelékei hatalmas mennyiségű mozgási energiát szabadítanának fel légkörünkben, addig hevítve azt, míg végül a földi élet is elégne. A másik probléma, hogy a törmelékek egymással összeütközve további apró darabokra esnének szét, ami – ahogy azt a Kessler-szindróma néven ismert elmélet sugallja – megint csak katasztrofális következményekkel járna, és megpecsételné az emberiség sorsát.
Ha mindez nem lenne elég, a Hold pusztulásával megváltozhatna a Föld tengelyirányú dőlése is, így egyik féltekéjének nagyobb része folyamatosan a Nap felé nézne, miközben a másik örökös sötétségben ragadna.
A makacs tények ellenére Abian 1999-es haláláig megingathatatlan volt hitében, és kritikusait azokhoz hasonlította, akik egykor elvetették Galileo Galilei, a híres itáliai fizikus, csillagász, matematikus és természettudós nézeteit.
Eközben olyasmit találtak a Holdon, amit senki sem ért. Ha érdekel, hogy mi lehet az, olvasd el ezt a cikkünket is.
