Almásy László nevét elsősorban pilótaként vagy éppen Az angol beteg filmből ismerjük. Tudományos tevékenysége kevesebb nyilvánosságot kapott, pedig leleményessége miatt számos értékes egyiptomi műkincs vészelte át a kommunista időszak zabrálási hullámát.
Az afrikai magyarabokat felfedező kutató, Almásy László az élet számos területén bizonyult tehetségesnek. Autóversenyzőként, ornitológusként és jó gazdasági érzékkel megáldott kutatóként is emlékezhetnénk rá. Most egy kicsit ebből a szemszögből mutatjuk be őt.
Almásy László már gyermekként is vonzódott a térképészet, az eddig ismeretlen tájak és a madarak iránt, a repülés iránti vonzalmát is ennek köszönheti, és ezért jutott el Afrikába is. 1926-ban Esterházy Antallal együtt, autóval indult Afrikába, hogy versenyzői karrierjét megtámogassa. A két nemesi származású magyar a Nílus mentén haladt Alexandriától Kartúnig, átkeltek a Núbiai-sivatagon is, ahol felfedeztek egy addig ismeretlen oázist, illetve a ma már barlangrajzairól híres Ain Dua barlangrendszerét.
Befalazta az egyiptomi kincseket Almásy László
Kalandos életútját követően, melyről némi fikcióval fűszerezetten az Oscar-díjas film is beszámolt, visszatért Budapestre. Sógornője, gróf Esterházy Mária Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úti bérházába költözött volna be, a 29-es szám egyik lakásába. Ide menekítette át Afrikából hozott, értékes tudományos gyűjteményét és míves vadászfegyvereit is.
A lakásra azonban szemet vetett valaki más. Dr. Kartal Árpád szemészorvos önkényes lakásfoglalóként kötözött be reménybeli otthonába.
Almásy ugyan tudta, hogy a lakás a család tulajdona, azonban saját múltja miatt − akkori felfogás szerint a nácikkal kollaborált, az egykori magyar király sofőrje volt − nem mert szót emelni ellenük, csak a cselédszobát kérte vissza. Az orvos azonban még ezt sem engedte át, a nemes múltjára, a lakásban talált fegyverekre hivatkozva fenyegette Almásyt. Nem véletlenül választotta ugyanis ezt az ingatlant, tudta, hogy az Esterházyak kastélyából kimenekített egyiptomi gyűjteményt ide hozta a pilóta, s talán most is a lakás rejti.
Almásy hiába tagadta, hogy a lakásban lennének a kincsek, még a szovjet katonai hírszerzés is megjelent a lakásban. Hiába dúlták fel az utolsó négyzetcentiméterig, a 273 darabból álló ókori egyiptomi gyűjteményt nem találták. Később kiderült, hogy Almásy a lakás Gellérthegy felé néző oldalába falazta be értékeit. A lakás ma muszlim lakástemplomként működik.
Ha érdekel Almásy László kalandos élete, ide kattintva elmerülhetsz benne.
