Afrika Velencéje valójában egy vízre épült nyomornegyed: így élnek a vízen a helyiek

Olvasási idő kb. 2 perc

A nigériai Lagos egyik legzsúfoltabb és legszegényebb, mégis vallásilag és kulturálisan legszínesebb városrésze a Makoko nevet viselő, vízre épített nyomornegyed.

Afrika Velencéje ugyanúgy egy úszó városnegyed, vízre épített házakkal, lagúnákkal és csónakközlekedéssel, amely olasz "rokonához" hasonlón sok kíváncsi turistát vonz. A felsoroltakon túl azonban

Idézőjel ikon

semmiben nem hasonlít egymásra a két "vízi világ".

Így fest Afrika Velencéje

A lagosi Velence csatornái ugyanis nincsenek fényűző palotákkal szegélyezve, még csak kőházak sincsenek. A lebegő házak legtöbbje fa- és nádtákolmány. Nincsenek elegáns kávézók, sem éttermek, sőt az alapvető infrastruktúra is hiányzik. A legtöbb otthonban sem áram, sem ivóvíz nem érhető el, a higiéniai körülmények lesújtók: a csatornázottság hiányán is csak a házak alatti víztömeg enyhít, amelyből egyébként halásznak is. Sőt, ez gyakorlatilag az egyike a kevés megélhetési lehetőségnek: a halászaton kívül csónaküzemeltetésből lehet talán valamelyest biztosítani az alapvető megélhetést, noha "úszó" iskola, de még szépségszalon és barber shop is lebeg Makoko kétes összetételű vízén.

A lakosok száma 100 000 és 250 000 közé tehető, de mivel a hivatalos adminisztráció keretein kívül esik a lakosság jó része, ezért dinamikusan gyarapodó létszámukat megtippelni is nehéz

Mindennek ellenére Makoko összetartó közössége híven őrzi kulturális és vallási hagyományait, nyüzsgő piaca pedig nemcsak árucserére, de a közösségi élet fenntartására is egyedülálló lehetőség. Az úszó városnegyed és a zsibongó vásár ugyanakkor az európai szemnek szemléletváltó tapasztalat.

Ha az igazi Velence sötétebb oldala is érdekel,olvasd el ezt a korábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.