#VILÁGOM

Elég jó zenék mennek Fliegauf Bence fejében

Farkas Edina Lina 2017. február 3., péntek 15:11

Kicsit meglepődtem, amikor az Ezüst Medve-díjas Fliegauf Bence, akinek olyan remek filmeket köszönhetünk, mint a Csak a szél, a Dealer, vagy a legutóbbi, a Liliom ösvény (hogy csak párat említsünk), átküldte a Glowing Wormhole linkjét. Ez viszont nem egy újabb filmjének, hanem az első zenei albumának Woody Empire című számát  takarta. 

Fliegauf pedig zenében is hozza a filmjeire is jellemző összetettséget, precizitást, és szerencsére a speciális (egyesek szerint sötét) hangulatról sem kell lemondanunk. Sőt, az albumot hallgatva érdekes tapasztalat volt, hogy hasonló érzéseket vált ki, mint amikor a filmjeit nézem: ezeknél ugyanis nem egyszer kapott már el az az érzés, mintha nem is mozifilmet, hanem egy elnyújtott, zenével együtt élő klipet néznék. Az albumot hallgatva pedig hasonló az érzés, csak a történet nem a vásznon, hanem a saját fejemben pörög.

Hogy mit gondol minderről, meg úgy egyáltalán, milyen élmény volt zenét írni, arról a rendezővel beszélgettünk a virtuális térben. Ahol elküldött nekünk két újabb számot is az albumról, amik most a Díványon hallgathatóak meg először.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek lettek Budapest legjobb szórakozóhelyei

Farkas Edina Lina 2017. február 3., péntek 11:19

Idén is kiderült, melyik szórakozóhelyekre szeretnek járni a budapestiek, mint ahogy az is, hogy igényeljük a minifesztiválokat, még mindig kedvenc a Madách téri Bermuda-háromszög, és egyre inkább szeretünk koncertekre járni a PARK-ba. A Budapest Nightlife Awards pályázat nevezetteire ezúttal is bárki szavazhatott, vagyis a virtuális voksok döntötték el, hogy a 12 kategóriában kik lettek a nyertesek. Mutatjuk az eredményt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A TÁP Színház visszahozta Király Linda elfuserált Himnuszát

cukorka 2017. február 2., csütörtök 11:33

Emlékeznek még a jobb sorsra érdemes üdvöskére, Király Lindára, és az ő vállalhatatlanul előadott Himnuszára? Hogy ugyanis szegény Amerikában felnőtt – akkor még – kislánynak nem sikerült megtanulnia Himnuszunk első versszakának a szövegét? Szerencsénkre (vagy épp szerencsétlenségünkre) Vajdai Vilmos, a Táp Színház atyja emlékszik rá, olyannyira, hogy bár az énekesnő üzletember apukája megpróbálta az incidens minden nyomát eltüntetni a netről, Vajdai megtalálta, úgyhogy a frissen bemutatott MagyarIQm című rendezését ennek a hangfelvételnek lejátszásával kezdi a Trafóban. 

Ami jó, abból a szempontból, hogy egyetlen jelenetben megmutatja, mi a baj az országgal, hiszen ez az állítólag mai napig aktív(?) énekesnő/celeb még mindig szerepel magyarságukat túlságosan is fontoskodva hangsúlyozó tévék repertoárjában, másrészről rossz, mert körülbelül a szám elhangzása után haza is mehettünk volna mindannyian a Trafóból azzal, hogy mélyen elgondolkodjunk, hol is élünk valójában. 

pzs 2082
Fotó: Puskel Zsolt / port.hu

De a Trafóba és úgy általában tápos előadásokra amúgy is olyan emberek járnak, akik talán szoktak ezen gondolkozni, többet is mint kéne. Így viszont Vajdai feldobott egy nagyon magas labdát, amit utána senki nem kapott el. A MagyarIQm lényege amúgy az lett volna, hogy a Magyar Narancs utolsó oldalán megtalálható Szüret elnevezésű rovatból szemezgesse ki hazánk sajtótermékeinek magyartalanságait, és ebből rittyentsen egy valamelyest összefüggő színdarabot. Feltételezem, hogy az idő rövidsége miatt, ez csak részben sikerült vagy inkább részben sem. 

Vajdai a Királyos hangfelvétel után az oktatási rendszerünket kritizálja egy olyan jelenettel, amiben mi vagyunk a nebulók, ő pedig az osztályfőnök, és megmutatja mennyire hülyének nézik a gyerekeket a felnőttek – mintha amúgy nem tudnánk. De ennek a jelenetnek sincs következménye, mert amit utána látunk a színpadon, az nem egy átgondolt színházi előadás, hanem egy felolvasóest, amiben értelmezhetetlenül sok színész van jelen a színpadon – csak a jóisten tudja, miért (a kórus miatt, de ennyit meg nem ér az egész). 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hat film, ami segíthet túlélni

Divany.hu 2017. február 1., szerda 18:22

A művészet egyik fontos célja, hogy segítsen a hasonlóan megélt élmények feldolgozásában. Mert bármennyire rettenetes volt, ami velünk történt, biztos, hogy vannak a világon még sokan mások, akik hasonló dolgokat tapasztaltak, amik hasonló érzéseket váltottak ki belőlük. Bár egy baleset túlélése, vagy egy szerettünk hirtelen elvesztése hatalmas trauma, amely szakszerű segítséget igényel, ugyancsak segíthet a megfelelő könyv vagy film a megfelelő időben. Ezek történeteiben, szereplőiben ugyanis könnyen ismerhetünk magunkra vagy a környezetünkre, és a szórakoztatáson kívül tanulhatunk is belőlük: viselkedési, megküzdési formákat, ha például olyan negatív érzésekről van szó, mint a gyász, a fájdalom, vagy a traumák. Most olyan filmeket válogattunk össze (a teljesség minden igénye nélkül), amiket mi nagyon szerettünk, és amiket hasznosnak gondolunk, ha valaki hirtelen olyan élethelyzetbe került, amelyben a visszafordíthatatlannal kell szembenéznie.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mellbimbókkal is lehet küzdeni a női szabadságjogokért

Böszörményi Edina 2017. január 31., kedd 15:59

Mindennapos, hogy akár szolid családanyák fotóit (vagy akár fiókját is) törlik közösségi vagy fotómegosztó oldalak egyetlen szoptatós kép, v agy akár egyetlen festett mellbimbó miatt, miközben az teljesen elfogadott, ha egy férfi félmeztelen képet tölt fel magáról ilyen helyekre. Nem véletlen, hogy e kettős mérce megszüntetéséért már különböző mozgalmak és oldalak is küzdenek. Ilyen volt a női mellrákmegelőző önvizsgálatára buzdító kampány szőrös férfimellekkel, vagy félmeztelen nők fotóival, melyekkel kifejezetten az eltávolításra utaztak, és ilyen egy új, provokatív, a nők egyenjogúsítását célzó kampány, amelyekben nagyon trükkös módon pontosan a kriminalizált mellbimbók kapnak központi szerepet.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Első díjat nyert Kaszás Tamás Miskolci Elvis sorozata

km 2017. január 30., hétfő 11:29

Képszerkesztő-fotós kollégánk, Kaszás Tamás első helyezést ért el a 35. Magyar Sajtófotó Pályázaton "Művészet – műalkotás vagy művészeti tevékenység ábrázolása fotóriporteri eszközökkel - sorozat" kategóriában a Miskolci Elvisről készített sorozatával. Kaszás a Budapesti Metropolitan Egyetem Fotográfia szakán, azon belül pedig fotóriporter specializáción diplomázott, a sorozatot diplomamunkaként készítette: egy évig kísérte Nádaski Attila Elvis-imitátort magyar haknijain.

Nádaski Attila – művésznevén Miskolci Elvis – már gyerekkorában is szerette Elvis Presley-t, mivel az édesanyja sokszor hallgatta az énekes dalait. Többévnyi zenélés után, 2003-ban járt Las Vegasban, ahol megnézte több imitátor műsorát. Úgy érezte, ezt ő is meg tudná csinálni. Miután hazatért, saját produkciójával kezdte járni Magyarországot. A fellépőruháját felesége készítette, az övet díszítő sasok pedig Las Vegasból érkeztek. Attila felesége szintén énekes, ő Marilyn Monroe-ként szokott fellépni Elvisszel. Lányukat Konstantina Priszcillának hívják, Elvis Presley felesége után kapta a nevét.

Nézze meg az első díjat érdemlő fotósorozatot galériánkban, Kaszás Tamásnak pedig ezúton is gratulálunk!

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Futótűz egy életre a retinánkba ég

cukorka 2017. január 30., hétfő 09:25

Kováts Adél színházrendezői minősítésben Alföldi Róbertet bízta meg azzal, hogy állítsa színpadra Wajdi Mouawad (mára már) kanadai író Futótűz című, sokszoros díjnyertes drámáját. Alföldinek pedig szerencséje volt, hiszen rendezői minősítésben egy olyan színdarabot kapott a kezébe, amit még ha nagyon elrontanának is, akkorát üt, hogy a déli határzár adja a másikat. Az a helyzet ugyanis, hogy a Mouawad családjával kisgyermekkorában menekülni kényszerült Libanonból Franciaországba, majd onnan Kanadába; színműve, a Futótűz ebből kifolyólag a menekültek traumáját, ezen felül is a családra gyakorolt hatását tolja az arcunkba úgy, hogy valóban nem könnyű felállni utána. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

David Bowie bélyeget dob piacra az angol posta

Dívány 2017. január 29., vasárnap 17:15

Örülhetnek a popkulturális kollekciókra utazó bélyeggyűjtők, ugyanis március 17-étől elérhető a brit postánál az a bélyegsorozat, amin az egy éve elhunyt David Bowie fényképei, lemezborítói láthatóak - írja az Art Net.

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Ági, neked nem szabadna dolgoznod, te díva vagy!"

Miklya Anna 2017. január 28., szombat 13:04

Bárdos Deák Ági az 1980-ban induló legendás Kontroll Csoport énekeseként vált ismertté és lett az underground kultúra fekete démonja és femme fatale-ja, aki a zenekar rövid, hároméves pályafutása után alapította meg a (kisebb nagyobb megszakításokkal) a mai napig működő Ági és a Fiúk zenekarát. A küzdelmes és/de nagyon izgalmas és fordulatos életet élő énekesnő bevallottan küzdött alkoholproblémákkal és magánéleti gondokkal egyaránt, de képes volt a saját erejéből felállni belőle. A kétezres évek után nemcsak a zenei világban, hanem az irodalmi életben is feltűnt: először programszervezőként, majd maga is sikeresen írni kezdett.

Bárdos Deák Ági döbbenetesen örökifjú: tavaly ünnepelte hatvanadik születésnapját, aminek alkalmából zenész-rajongói nagy koncerttel köszöntötték, de ő is összeállt régi és mostani zenekari tagjaival egy-egy koncert erejéig. Ebbe a megünnepelt hatvan évbe belefértek a nyolcvanas és kilencvenes évek legnagyobb hatású alternatív zenekarai a Kontroll Csoporttól a Sziámiig, és az azóta is működő Ági és Fiúkig. Az év végi budapesti koncertek nagy sikere után az Ági és a Fiúk legközelebb Győrben zenél majd február negyedikén, márciusban pedig a Gödörben lépnek fel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Marvel új szuperhősnője mindaz, amit Donald Trump utál

Dívány 2017. január 28., szombat 11:30

Az amerikai szuperhős-képregények világát kevésbé ismerők is hallottak már valószínűleg Amerika kapitányról, a legnagyobb hazafiról, aki tökéletes reklámfigurája lehetne az izmos testével, ragyogó intellektusával és hősiességével a Donald Trump és szellemi holdudvara által is hirdetett, de talán sosem létezett ideális Amerikának. A képregények világában viszonylag elterjedt, hogy egy-egy nagy formátumú hősnek elkészül a női változata is, és ahogy Batman mellett létezik Batwoman és Batgirl, vagy Hulk mellett ott van She-Hulk, Amerika kapitány mintájára már az 1940-es években, az első női szuperhősök megjelenése idején feltűnt Miss America. Nos, őt szabták át most úgy, hogy nagyjából mindent magában foglal, ami ellen Trump és a konzervatívok ádáz harcot hirdettek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Cukkiniként élni tényleg nem gyerekmese

Miklya Anna 2017. január 27., péntek 17:49

Épp ennek a filmnek a kezdetét vártam a moziban, amikor a legjobb barátnőm rákérdezett messengeren, éppen melyik filmet nézem – amikor pedig válaszoltam neki, azt felelte, ez a világ legkirályabb filmcíme, akármiről is legyen szó. Ez így van. Az Életem Cukkiniként címe nagyon vagány, és nemcsak így önmagában, hanem azért is, mert az alapjául szolgáló regény egy átlagos, de közben szörnyen szomorú történetet mesél el, és ehhez a rengeteg felmerülő, egyszerűbb vagy éppen szívhez szólóbb címlehetőség helyett valami teljesen szokatlant (viszont a szereplők és a célközönség korosztályának logikájába és fókuszába tökéletesen illeszkedőt) választott. Ez az igény nem csak a címválasztás, hanem a történetmesélés logikájában, és aztán az animációs film elkészítésében is megmutatkozik. Nem véletlenül áll 100%-on a Rottentomatoeson (!) Claude Barras filmje, és nem véletlenül jelölték a különböző fesztiválok sikerei után a legjobb külföldi film Oscarjára is. 

931042 0
Fotó: Vertigo Média Kft
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez egy olyan menekültekről szóló film, amitől nem fog sírni

Farkas Edina Lina 2017. január 26., csütörtök 19:52

Megmondom őszintén, amikor a rovatvezetőm átdobta nekem Denstad Langlo Üdvözöljük Norvégiában című filmjének sajtómeghívóját azzal a felütéssel, hogy "ez olyan neked való", nem voltam abban biztos, hogy meg akarom nézni. Mert bár alapvetően nagyon foglalkoztat a menekültválság, és főleg az integráció összetettsége, azért néha még nekem is sok, hogy egymást érik az ezzel foglalkozó filmes alkotások.

Mielőtt azonban rávágtam volna, hogy "aznap sajnos nem érek rá!", azért belekattintottam a trailerbe, vajon ezúttal mekkora nyomasztás elé néznék, ha mégis bevállalnám. Azt nem állítom, hogy a videóból sok minden kiderült, de annyi bizonyossá vált, hogy legalább egy erős poénra számíthatok a film készítőitől. Ha pedig valaki képes intelligens humorral tálalni egy amúgy alapvetően emberi tragédiákra épülő, komplikált és nagyon fontos témát, akkor nálam eléri, hogy kíváncsi legyek belőle többre is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Magyarország már a második otthonom"

Farkas Edina Lina 2017. január 26., csütörtök 11:07

Arghavan Shekari hat évvel ezelőtt érkezett Iránból Magyarországra. Textil- és ruhatervező, mellette gyerekeknek tanít mesejógát és angolt. Ma pedig debütál a mozikban Az állampolgár című magyar mozifilm (melyről bővebben itt már írtunk): ebben amatőr színészként egy perzsa lányt alakít. Filmbéli karakterével sok dologban nem hasonlítanak, de abban nagyon is, hogy mindketten egy szabad világban képzelik el a gyerekeik jövőjét.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Igen, ez a könyv a pináról szól. És kötelezővé kéne tenni.

Miklya Anna 2017. január 24., kedd 19:58

Vajon miért szerepel az irodalomban olyan keveset a pina? Igen, így kimondva: pina, mert nem akarok mellébeszélni, és nincs rá jobb kifejezés. A punci és verziói ovisak, vagina meg csak a női hüvelyt jelöli, pedig a nők elsődleges nemi szerve nemcsak a hüvelyből áll, hanem az egész nagyajkak-kisajak-csikló-hüvely terület varázslatos rendszeréből. A férfiak nemi szerve millió szalonképes megnevezést kapott, és sokkal szabadabban és könnyedebben írnak róla, még akár a női írók is. Ha azonban megfigyelik, a női nemi szervet még a legerotikusabb irodalomban is szemérmesen körbeírják: "forró öl", "combok közé csúsztatott kéz" – ezer és ezer eufemisztikus módja van annak, hogy az ember kikerülje a szót, miközben egy péniszről, egy farokról trágár vagy nem trágár, de az utolsó erecskéig anatómiailag részletes leírásokat olvashatunk. Mintha az egyik sokkal obszcénabb lenne, mint a másik.

De miért?

És miért van az, hogy amikor ezen gondolkodva egy szerencsés véletlen a kezembe sodorta Diane Ducret A tiltott rés című könyvét, akkor az az érzésem támadt, hogy a női nemi szerv és elnevezésének kultúrtörténete gyakorlatilag annak a harcnak a bemutatása, amit a férfiak évszázadokon át a nők ellen, a nőktől való félelmükben folytattak? Hogy ez a könyv tulajdonképpen nem más, mint annak a részletes, és időnként elborzasztó leírása, miért volt és van szükség a feminizmusra?

746283F.gif
Távolról sincs vége, olvasson még »

10 animációs film irodalomrajongóknak

aa 2017. január 22., vasárnap 19:30

Nemcsak a művészettörténet olyan felkapott manapság, hanem az animáció is, így semmi meglepő nincs abban, hogy jópár ilyen feldolgozás született például olyan nagy írók felejthetetlen műveiből is, mint Platón, Dosztojevszkij, Kafka vagy Hemingway. A hajtás után mutatjuk az elmúlt évek legjobb animációs irodalmi feldolgozásait!

Távolról sincs vége, olvasson még »

5 filmes elnök, akikre szívesebben bíznánk a világ jövőjét

Miklya Anna 2017. január 20., péntek 16:53

Most, hogy beiktatták a világ egyik legfontosabb nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok új elnökét, összeszedtük azokat, akik bár csak filmeken képviselték ezt a posztot, munkásságuk alapján mégis bármikor rátermettebbnek tűnnek erre a pozícióra. A Wikipedia végeláthatatlan listájából inspirálódva gyűjtöttük össze a legszimpatikusabb ötöt. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Széttörve csak egyvalamit zúz porrá, de azt végleg

Miklya Anna 2017. január 19., csütörtök 18:58

Ahhoz az – egyébként valószínűleg jelentős számú – embertömeghez tartozom, akikre anno a Hatodik érzék olyan nagy hatással volt, hogy azóta is várom, mikor bizonyítja az ezzel feltűnt és befutott rendező, M. Night Shyamalan ismét a zsenijét. Hogy egyáltalán van neki olyan. Nem várom el azt, hogy akkora meglepetést okozzon, mint a fent említett filmmel: eleve, ha az ember elvárja a meglepetést, semmi sem fogja meglepni. De szeretem a jól összerakott, pörgős, okos filmeket, és valahogy mindig abban bízom, hogy Shyamalannak ez majd sikerül. Voltak a későbbi filmjei közt is, amiket szerettem – még anno a Sebezhetetlen, a Jelek, vagy A falu –, és voltak olyan baklövései, amiknek már inkább le sem írom a címét, annyit ekézte őket a nemzetközi és hazai kritika egyaránt.

Legújabb filmje, a Széttörve előzetese újra azzal a (hamis) reménnyel töltött el, hogy igen, végre megcsinálta, végre visszatért az a Shyamalan, akit szeretek. De a film megtekintése után kezdem magam úgy érezni, mint a szerelmes bakfisok, akik az első nagy csalódás után rájönnek, hogy nem is egy valódi személyért rajongtak – szóval lehet, hogy az a Shyamalan, akinek a visszatértére oly rég várok, azért nem fog visszatérni soha, mert nem is létezett? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nézze velünk Vincent Cassell új filmjét ingyen!

Divany.hu 2017. január 18., szerda 09:29

Moziba invitáljuk önöket, mégpedig a Cirko-Gejzírbe, ahol az Ez csak a világ vége című filmet fogják vetíteni. A Cannes-i Fesztivál nagydíjas filmben Marion Cotillard és Vincent Cassell a főszereplő, a kanadaiak annyira hisznek benne, hogy ezt jelölték Oscarra is. Önnek nincs más dolga, csak válaszolni egy kérdésre, hogy nyerjen két jegyet a január 19-i premierre.

A történet szerint tizenkét év távollét után az író, Louis visszatér szülővárosába, hogy elmondja családjának féltve őrzött titkát. Hamarosan felszínre törnek az elfojtott indulatok. Hiába próbálnak meg empátiával közelíteni egymás felé, az egymásra figyelni már képtelen családtagok csak saját sérelmeiket és magányukat képesek előtérbe helyezni, ami még több szenvedélyes konfliktust szül. A filmet 16 éven aluliaknak nem ajánljuk. 

A kérdés tehát:  Milyen rokoni viszonyban áll a filmben a Marion Cotillard által alakított szereplő a főszereplő Louisszal? A választ a a cirkofilm@cirkofilm.hu-ra küldje el, és figyelje a postaládáját! 

Rászorulók fényképeit restaurálja ingyen egy magyar fotós

Dívány 2017. január 17., kedd 16:28

Mindenki úgy jótékonykodjon, ahogyan tud – ezt szem előtt tartva a fénytképező Tumblr tulajdonosa, egy fotós is abban segít, amiben a legjobb: azt ajánlotta fel, hogy szívesen restaurálná rászorulók régi, papíralapú fotóit.

shutterstock 462733915

Mint a szívmelengető felajánlásban leírja, "Sok utcán élő/idős/állami gondozott/szegénységben élő embernek néhány fotó jelenti az egyetlen pozitív/boldog emléket", mert „egy stabil fókuszpont, ami melegséget ad akkor is, amikor körülöttük minden rosszra fordul.”

A fénytképező Tumblr blog szerzője ezért döntött úgy, hogy várja mindazok jelentkezését, akik megmentenék megrongálódott fotóikat, de erre nem tudnak erre pénzt áldozni. "Ha van ismerősöd, gondozottad, szomszédod, rokonod, aki nem engedheti meg magának, hogy archiválja/helyreállítsa a megrongálódott fotóját, én szívesen segítek" - írja posztjában. Jelentkezni a Tumblr oldalán keresztül, üzenetben lehet.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ilyen lett volna a Nevermind, ha Yoda nem jediket képez inkább

Dívány 2017. január 17., kedd 09:48

Steven Lear egy magát szabadúszó digitális művészként definiáló fickó, a mi szempontunkból pedig az a leglényegesebb információ róla, hogy ő viszi a Why The Longplay Face? nevű oldalt, amit eláraszt a jobbnál jobb alkotásaival. Saját bevallása szerint három dolgot imád: a filmeket, a zenét, meg a Photoshopot, ezért a hobbijában ezt a három dolgot egyesíti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy híres lemezborítókat mixel híres filmek híres szereplőivel, néha egészen parádés eredményeket elérve.

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Ha sokat melózunk, a csoda is jön"

maze 2017. január 16., hétfő 17:27

A színésznő az Örkény Színház tagjaként izgalmas dolognak tartotta, hogy alig pár nap alatt kellett beugrania egy független előadásba. Nem várja, hogy bekopjon az ajtaján a csoda, hanem nagyon is sokat dolgozik érte. Azt is fontosnak tarja, hogy észrevegyük magunk körül, ha jó történik, és azért nem nyilatkozik a magánéletéről, mert az elvenné a figyelmet az igazán fontos dolgokról.

Meglepő, de annál jobb ötlet volt, hogy te játszod a Dollár Papa Gyermekei társulatának Csehov című előadásában Arkagyina és/vagy Ranyevszkaja szerepét. Miért kellett ennyit várni, hogy független társulat előadásában szerepelj?

A Pillantás a hídról című darabban hangzik el, ám valójában Euripidész mondta: “Mert amire várunk sosem jön el, de a sosem vártnak utat nyit a sors”.  Ezt mindenki nyugodtan a homlokára írhatja. Tulajdonképpen megalakulása óta vagyok az Örkény Színház tagja. Azt vallom, hogy mindig elég azt megcsinálni ami ma van, mert abból lesz az új holnap. Nem várom, hogy bekopogjon a csoda az ajtómon, de ha nagyon sokat melózunk, akkor jön. Ezt nemcsak a szerepekre értem, hanem arra is, hogy észre kell venni a jó dolgokat, amik szembe jönnek. Legyen az akár egy parkolóhely, amikor az ember rohan…

Ezt most úgy érted, hogy nem hívtak, te meg nem nyomultál?

Igen, semmiért nem nyomulok. Életemben egyszer mondtam, hogy "örülnék, ha rám gondolnál", de attól is rosszul éreztem magam. Sokszor mondják, hogy milyen jó, hogy én már visszautasíthatok szerepeket, pedig ha nem tetszett, már harmadikos főiskolásként visszaadtam szerepet. Én vagyok a saját nyersanyagom, ez az én életem és kellően önző vagyok ahhoz, hogy válogassak. A felajánlott szerepek kétharmadát visszautasítottam, és csak kettő olyan volt közülük, amit megbántam – de azt is csak azért nem tudtam elvállalni, mert nem volt rá időm.

Nevezhetjük akkor ezt akár a sors iróniájának is, hiszen a Csehov című darabba egy véletlennek köszönhetően kerültél be. Mennyire volt más ezzel a nyilván valamelyest összeszokott, ám számodra ismeretlen társulattal dolgozni? 

Nem igazán volt más, csak annyiban, hogy összesen három napom volt rá. Csütörtökön volt a bemutató, és előző szombaton olvastam el először a példányt. Jött ez a felkérés, és nagyon jónak ígérkezett az egész, de alig öt napunk volt rá. Őrült tempó volt, ráadásul minden este játszottam. Horváth Évi, az Örkény súgója nélkül nem is sikerült volna, nagyon hálás vagyok neki, mert jelen volt a próbákon és nagyon sokat segített a szövegtanulásban, de még így is mélyvíz volt. Először a családommal kellett megbeszéljem. Elég későn rúgott fenékbe a jó isten egy ilyen csodával, mint a család, és a kisfiam miatt eleve azt kértem, hogy mostanában kevesebbet dolgozzak...

Távolról sincs vége, olvasson még »

Varró Dani neje mindenkinek szétrúgja a seggét a Facebookon

Dívány 2017. január 16., hétfő 13:57

Az Örkény Színház Élő Költők Társasága elnevezésű kezdeményezésében rendhagyó módon kortárs versekkel hirdeti az Anyám tyúkja (2) című előadásuk január 21-i bemutatóját. Varró Dániel versét például Epres Attila mondja el a Facebookra pénteken kiposztolt videóban. A költő, ahogy nemrég megjelent Mi lett hova? című kötete több darabjában, ezúttal is a hitvesi költészet műfajában kalandozott: feleségének facebookozási szokásait szedte rímekbe. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tudta, mennyire izgalmas a művészettörténet?

bb 2017. január 15., vasárnap 16:58

Tavaly Hyeronimus Bosch főművéről, a Gyönyörök kertjéről már tudhattunk meg titkokat és érdekességeket, de persze korántsem egyedi, hogy a régi mesterek rejtett értelmezéseket, vagy az akkori szemlélők számára világosan értelmezhető, de mára már rejtélyesnek tűnő részleteket festettek műveikre. A brit művészettörténész, Susie Hodge új, Art in Detail: 100 Masterpieces (A művészet a részletekben: 100 mestermű) című könyvében pontosan ilyen különlegességeket szedett össze és magyaráz el olyan remekműveken, mint például Edvard Munch Sikolya, Frans Hals Nevető lovagja, vagy Velázquez Udvarhölgyei.

“Az igazán nagy festményeket nem lehet egyetlen ránézésre befogadni. A művészetrajongók újra és újra látni és újraértelmezni akarják ezeket a festményeket, gyakran az egész életükben vissza-visszatérve hozzájuk, hogy újabb és újabb mélységeket fedezzenek fel bennük, esetleg újraértékeljék az addigi véleményüket” – mondja a szerző, aki szerint egy festményt egészében szemlélve is teljesen helytálló módja a művészetértelmezésnek, de a mélyebb megértésük sokszor csak részletes elemzés útján lehetséges. A hajtás után mutatunk néhány példát arra, hogy milyen témákkal találkozhat a 100 festményt - köztük Pollock, Courbet, Monet, Mondrian, El Greco, van Eyck munkáit - és 700 színes illusztrációt bemutató könyvből, amit ide kattintva 35 dollárért (kicsit több mint 10 ezer forintért) rendelhet meg.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kinder figurák helyett gyűjtsön inkább Hieronymus Bosch-alakocskákat!

Szűcs Gyula 2017. január 14., szombat 14:46

Zseniálisan egyesíti a magas kultúrát a bazári giccsel az a Parastone nevű művész, aki Hieronymus Bosch szürreális festményeinek szereplőit mintázza meg - írja a Dangerousminds.net. A legendás németalföldi festő bizarr képzeletének szülöttei így kézzel festett figurácskák formájában már beköltözhetnek bárkinek az otthonába.

bosch
Fotó: Hieronymus Bosch / amazon.com

Hieronymus Bosch életműve, és a sok-sok furcsa lénnyel telezsúfolt festményeinek lényege a mai napig értelmezési vitákat szül művészettörténész berkekben. Abban viszont talán mindegyik kutató egyet ért, hogy a Bosch-képeken felbukkanó, embereket kínzó, állatfejű, pucér fenekű, egyszerre vicces és rémisztő figurák az emberi gonoszságot karikírozzák és a bibliai hét főbűnt ábrázolják. A pajzán gnómok és randalírozó démonfattyak serege általában félelmet és zavart idéz elő a befogadóban.

Sajnos jelenleg már csak a leszúrt, dagadt izét és a duci boszorkányt ábrázoló Bosch-szobrocska kapható, előbbi 45, utóbbi 51 dollárért (plusz szállítás).

Japánkertek szépsége holland rendezőtől: ilyen A vörös teknős

Miklya Anna 2017. január 13., péntek 13:04

A kisfiam és én nagy Ghibli-rajongók vagyunk, de az új, japán-francia koprodukcióban, Michael Dudok de Wit rendezésében készült filmjük, A vörös teknős esetében már az előzetes megtekintésekor látszott, hogy a kész mű a holland rendező ízlésvilágát tükrözi. Ami nem baj, de kicsit sajnáltam, mert képes lennék tőből levágni, sőt akár le is rágni a kezem egy új, „igazi” Ghibli filmért. A szép animációs filmeket viszont kedvelem akkor is, ha történetesen nem „ghiblisek”, és A vörös teknősről olyan remek dolgokat lehetett olvasni cannes-i sikere után, na meg az előzetes is olyan gyönyörű, hogy megnéztem – elővigyázatosan azonban nem a hatévessel, ami nagyon jó ötletnek bizonyult. Mert bár a korhatár szerint megnézhette volna, de valóban nem neki való.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés