Mintegy 4000 évvel ezelőtt halt ki a gyapjas mamut, amely őseink, például a Neander-völgyi ember korában rótta a jégmezőket. A Harvard Egyetem genetikusai már jó ideje dolgoznak azon, hogy feltámasszák az állatot, illetve egy kinézetre azonos elefánt-mamut hibridet. A tudósok szerint a projekt, amennyiben sikerrel jár, segíthet megmenteni a sarki tundra ökoszisztémáját.
Őssejtekkel és génsebészettel hoznák vissza az állatot
A terven évtizedek óta dolgoznak a Harvardon. A kiindulópont az ázsiai elefánt, illetve olyan mamutfosszíliák, amelyekből sikerült genetikai anyagot kinyerni. A terv persze még elég messze van a megvalósulástól: egyelőre ott tart, hogy
sikerült elefántsejteket újraprogramozni, és olyan speciális őssejteket létrehozni belőlük, amelyekből aztán más sejteket lehet növeszteni. Ezek a pluripotens őssejtek, amelyekből szinte bármi létrehozható.
A pluripotens őssejtek
Az őssejtek olyan, differenciálatlan sejtek, amelyekből szinte bármilyen, speciális funkciót ellátó sejt ki tud alakulni. Több típusuk is van. A totipotens őssejtek bármilyen, embrionális és extraembrionális szövetet és szervet létre tudnak hozni. Ilyen például a megtermékenyített petesejt. A pluripotens őssejtek nem képesek extraembrionális szövet (ilyen például a méhlepény) kialakítására, de például ivarsejtet létre tudnak hozni. Ilyen az embrionális őssejt. A multipotens őssejtekből ivarsejt nem alakulhat ki, ám minden más sejttípus igen. Ilyenek a szervezet szöveti őssejtjei. Végül léteznek az unipotens őssejtek, amelyek csak egyetlen sejttípust képesek előállítani, ám képesek a megújulásra.Az őssejtek segítségével a kutatók fel tudják térképezni, hogy pontosan milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy az elefánt mamutra hasonlítson. A legfontosabbak ezek közül: szőrös bunda, vastag, jól szigetelő zsírréteg a bőr alatt és kisebb fülek. (A fülek mérete a hőleadás szempontjából fontos; a nagyobb hallószerveken több hő távozik.) Ráadásul
agyar nélküli mamutot szeretnének létrehozni, hogy az állat ne legyen vonzó az orvvadászok számára.
A kutatásnak az is a haszna, hogy ezek az elefántsejtből kialakított őssejtek megkönnyítik, hogy a tudósok tanulmányozzák az ázsiai elefántokat. Például azt, hogy miért olyan ellenállóak ezek a hatalmas emlősök a daganatos betegségekkel szemben. Ennek felderítése a rák ellenszerének kifejlesztésében is nagy segítséget nyújthat.
Ázsiai elefánt lenne a béranya
Amennyiben a kutatóknak sikerül a megfelelő genetikai jellemvonásokat létrehozni, az elefántőssejtekből petesejteket és hímivarsejteket hoznának létre. Az eredeti tervek szerint a megtermékenyített petesejtet aztán egy mesterséges anyaméhbe ültetnék, ám ennek kifejlesztése még többévnyi kutatómunkát és kísérletezést igényel. Mivel a projektet támogató Colossal Biosciences 2021-ben hatéves határidőt szabott, a tudósok először már létező klónozási technológiát alkalmaznának.
Ez hasonló ahhoz, amellyel 1996-ban a világ első klónozott emlősét, Dollyt létrehozták.
Vagyis egy petesejtbe ültetnék a génsebészeti eljárással „megszerkesztett” sejtmagot, és egy béranya – egy ázsiai elefánt – hordaná ki az első mamutot.
A sejtmagszerkesztéshez mamutfosszíliákból nyert DNS-t használnának, vagyis ezekből állapítanák meg, hogy mitől mamut a mamut. A világ különböző pontjairól összesen 53 őskori emlős DNS-ét gyűjtötték össze és elemezték. A minták sokfélesége segít annak megállapításában, hogy melyek a közös pontok a különféle helyeken, különféle korokban élt mamutokban.
Hogy pontosan mennyire kellene átalakítani az elefántsejteket ahhoz, hogy mamutsejtekké váljanak, egyelőre nem ismert,
ám a kísérletek egyik vezetőjének, George Churchnek elég nagy gyakorlata van ebben. Részt vett ugyanis kutatásokban, amelyek arra irányultak, hogy genetikailag módosított malacok szerveit ültessék be emberekbe. Ezek egyelőre még nem hozták meg a kívánt eredményt, ám szakemberek szerint rövid távú megoldásként működhetnek.
Miért lenne jó, ha újra élne az őskori mamut?
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éri meg ennyi időt és energiát áldozni arra, hogy feltámasszanak egy 4000 éve kihalt állatot.
Egyelőre nem tiszta, hogy mi az egésznek az értelme. Először is nem mamutot kapunk, hanem egy szőrös elefántot zsírtartalékokkal
– mondta Love Dalén, egy evolúcióval foglalkozó genetikus a Stockholmi Egyetemen. A projekt állítólag segíthet megóvni a sarki tundrát és a permafrosztot. Egyes kutatók szerint ugyanis a nagy csordákban legelésző mamutok, vadlovak és bölények hozzájárultak ahhoz, hogy a föld fagyott maradjon azzal, hogy letaposták a füvet és összetömörítették a havat. Egy 2020-as, Szibériában készített kutatás alátámasztja ezt az elképzelést, ám sok tudós kétségeinek adott hangot ezzel kapcsolatban. Szerintük nehezen képzelhető el, hogy mamutcsordák különösebb hatást érhetnének el a Föld egyik leggyorsabb ütemben felmelegedő területén. „Nem ismerek olyan tudományos érvet, ami alátámasztaná, hogy a mamutok hatással lehetnének a klímaváltozásra” – mondta Dalén.
Aggályok merültek föl azzal kapcsolatban is, hogy mennyire etikus veszélyeztetett állatokat használni béranyaként. A projekt során előállított elefántőssejtek ugyanakkor – például mesterséges megtermékenyítéssel – segíthetnek is abban, hogy ez a veszélyeztetett faj fennmaradjon.
Ha érdekel, mi minden kerülhet elő a permafroszt alól, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
