Az emberiség egyik legnagyobb problémája napjainkban a globális felmelegedés, és annak következményei. Egyre kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás, egyre gyakrabban figyelhetők meg extrém időjárási viszonyok: aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok, áradások, hurrikánok. Az ENSZ jelentése szerint
2000 és 2019 között 7348 súlyos természeti katasztrófa történt, 1,23 millió ember életét követelve.
Az ezt megelőző 20 év alatt, 1980 és 1999 között még 4212 ilyen jellegű katasztrófát jegyeztek fel. A globális felmelegedés problémás következményei között előkelő helyet foglal el a Föld jégtakarójának olvadása, amely – ha elér egy bizonyos pontot – beláthatatlan következményekkel járhat. A megemelkedő tengerek, óceánok hatására emberek milliói veszíthetik el otthonukat, ráadásul az óceánokba kerülő hideg víz lelassítja, és akár teljesen fel is boríthatja a bolygónk éghajlatának stabilitása szempontjából elengedhetetlen áramlatok, mint például az Észak-atlanti-áramlat működését. Kutatók most arra próbálnak megoldást találni, hogy az Antarktikán található jégtakaró csúszását megállító, tulajdonképpen dugóként működő két gleccser olvadását megállítsák.
Katasztrofális lehet a két gleccser olvadása
Az már biztosan látszik, hogy az Antarktika jégtakarójának egyre gyorsuló olvadása megállíthatatlan. Márpedig
ezen a kontinensen található a bolygónkon levő összes jég 90 százaléka, amely, ha mind elolvadna, a tengerek szintje közel 60 méterrel emelkedne meg.
Ebből a szempontból kritikus jelentőséggel bír két jégfolyam. A Thwaites- és Pine-szigeteki gleccser ugyanis dugóként zárja el a mögötte felhalmozódott elképzelhetetlen mennyiségű jég útját, megakadályozva, hogy az belecsússzon az Amundsen-tengerbe. Önmagában ennek a két jégfolyónak az elolvadása elég lenne ahhoz, hogy 3 méterrel megemelkedjen a világ tengereinek szintje.
Tenger alatti függönnyel az olvadás ellen
Kutatók egy ideje már lázasan keresik a választ arra, hogyan lehetne ezt a katasztrófát elkerülni. A Seabed Curtain (Tengerfenék-függöny) projekt munkatársai most lehet, hogy megoldást találtak a problémára. Elképzelésük szerint
egy 100 kilométer hosszú, 200 méter magas függönyt rögzítenének a tengerfenékhez, amely csak részlegesen engedné át a tengervizet.
Így jelentősen csökkentené a meleg tengervíz erodáló hatását a gleccserek alsó, víz alatti részénél. Ez ugyanis legalább olyan rombolóan hat a jégfolyamokra, mint a felszíni meleg levegő. „Hatalmas projekt lenne, ám a probléma is hatalmas, amellyel szemben állunk” – nyilatkozta John Moore, a Laplandi Egyetem kutatója, a projekt egyik megálmodója az Observernek.
Antarktika gleccsereinek olvadása katasztrofális áradásokat okozna az egész bolygónkon, emberek százmilliói veszítenék el otthonukat
– tette hozzá. A kutatók a tervek szerint több ilyen függönyt is építenének, hogy minél jobban lelassítsák a két gleccser olvadását.
Más ötletek a gleccserek és a jégtakaró olvadásának megállítására
Egy ideje már nem titok a tudósok előtt, hogy hatalmas, emberek százmillióinak életét veszélyeztető probléma a gleccserek olvadása. Így jó ideje foglalkoznak már azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne a folyamatot megállítani, vagy legalább lelassítani. Eddig a következő megoldások merültek fel:
- A grönlandi Jakobshavn-gleccser végénél 5 kilométer széles, tenger alatti gát építését javasolták, hogy a Seabed Curtain projekthez hasonlóan megállítsák a melegebb tengervízrétegek érintkezését a gleccser alsó részeivel, és így csökkentség az eróziót.
- Felvetődött, hogy mesterséges szigeteket kellene létrehozni az antarktikai gleccserek „torkolatánál”, hogy azok fennakadjanak rajtuk.
- Olyan terv is készült, hogy minél hidegebb vizet kellene pumpálni a gleccserek víz alatt elhelyezkedő, alsó részéhez, hogy így kevésbé olvadjanak.
- Faris Rajak Kotahatuhaha indonéziai építész díjnyertes ötlete az volt, hogy olyan speciális tengeralattjárókat telepítsenek a sarkokra, amelyek közel 5 méter vastag, 25 méter széles, hatszögletű jéghegyeket hoznak létre. Ezek, összekapcsolódva egymással és természetesen kialakult társaikkal, növelnék a jégtakaró volumenét.
- Az Arizonai Egyetem kutatói más oldalról közelítették meg a kérdést. Szerintük nem megállítani kell a jégtakaró olvadását, hanem pótolni a sarkvidék jégveszteséget. Méghozzá úgy, hogy szélerőművek által meghajtott pumpákkal a jégtakaró felszínére kellene locsolni a mélyben megolvadt vizet. Mindezt a megfelelően alacsony hőmérsékletű télen tennék, amikor számításaik szerint ezzel a módszerrel 1 méterrel lehetne növelni a jégtakaró vastagságát.
Buborékok jelenthetik a megoldást
A Seabed Curtain munkatársai még vizsgálják, hogy milyen anyaggal tudnának pont megfelelő mértékű szigetelést elérni. „Természetesen nem egy textilfüggönyre kell gondolni, ám nem célunk az sem, hogy teljesen megakadályozzuk a víz áramlását” – mondta Shaun Fitzgerald, a projekt egy másik résztvevője. Az egyik ötlet szerint levegővel védenék meg a gleccsereket.
Egy perforált csövet fektetnének le a tengerfenékre, amibe levegőt pumpálnának, és a felszálló légbuborékok függönye állítaná meg a meleg tengervíz áramlását.
Első lépésként – számítógépes modellek elemzése után – először a Cambridge-en keresztülhaladó Cam-folyón tesztelnék az elképzelést valamikor 2024 második felében, majd norvég fjordoknál próbálnának ki egy nagyobb prototípust. A kutatók szerint évekbe telhet, mire odáig jutnak, hogy telepíthetik az első ilyen víz alatti függönyt.
Ha szívesen olvasnál arról, hogy milyen lehet az élet a Föld legészakibb városában, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
