Hegyes csőr és hosszú köpeny: ezért öltöztek madárnak a pestisdoktorok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A bubópestis a 17. század közepén érte el Olaszországot. Gyorsan terjedt Genován és Rómán keresztül egészen Nápolyig, mintegy 200–400 ezer halottat hagyva maga után. Akkoriban nemcsak a betegséggel kapcsolatos hírek, de a korlátozások és óvintézkedések is hiányoztak, így szabadon terjedhetett a járvány a települések között.

Az állam speciális pestisdoktorokat alkalmazott, akiknek csak a betegek kezelése és a halálozási listák vezetése volt a feladatuk. A doktorok, hogy megvédjék magukat, az azóta már ikonikussá vált csőrszerű maszkot és viaszos köpenyt viselték. De vajon ez elegendő volt-e ahhoz, hogy a pestisdoktorok megvédjék magukat a fekete haláltól?

Miért pont madárcsőr?

A pestissel kapcsolatos korai orvosi feljegyzések szerint a rossz levegő (mal aria) okozza a fertőzést. Azóta kiderült, hogy a járvány kialakulásáért a bolhákon talált enterobaktérium felelős, ami patkányokon keresztül terjedt el Európa-szerte.

A szerencsétlen áldozat először influenzaszerű tüneteket tapasztal, majd a nyirokcsomói megduzzadnak és fájdalmasak lesznek. Néhány nappal később a beteg végtagjai üszkösödni kezdenek, és rendszeresen hány vért. A fertőzés alig egy hét alatt képes végezni áldozatával, így nem csoda, hogy a doktorok mindent megtettek annak érdekében, hogy elkerüljék a bajt. Az akkori elmélet szerint a cél az volt, hogy megvédjék magukat a kellemetlen szagoktól.

A pestisdoktorok ruhájának ikonikus darabja a csőrszerű maszk. A hosszú csőr célja az volt, hogy az abban elhelyezett szárított virágok és fűszerek segítségével megszűrje a levegőt, ezzel távol tartva a fertőzést a doktortól. A viaszos köpeny bőrből készült, ennek és a doktorok által viselt kesztyűnek a célja az volt, hogy megakadályozza a fertőzöttekkel való érintkezést. Felszerelésükhöz tartozott még egy kalap, ami csupán megkülönböztető jelzést szolgált, míg a doktorok által használt bot segítségével fizikai érintkezés nélkül tudták utasítani és vizsgálni a betegeket.

Ezen jó eséllyel nem jutottak át a bolhák
Fotó: ChamilleWhite / Getty Images Hungary

És ez védte meg őket a pestistől?

Feljegyzések szerint a pestisdoktorok nem fertőződtek meg a járvánnyal. A maszk csőrébe helyezett rózsa, levendula és borsmenta helyett azonban inkább a viaszos ruha volt az, ami megvédte őket, ennek köszönhetően ugyanis a fertőzést terjesztő bolháknak nem sok esélyük volt eljutni a doktorok bőréig.

És bár a pestisdoktorok öltözéke (annak ellenére, hogy meglehetősen ijesztő volt) végül hatékonynak bizonyult, ugyanez sajnos nem mondható el az akkori gyógymódokról. Az általános kezelés érvágásból, illetve a piócáknak a megduzzadt nyirokcsomókra helyezéséből állt, így a legtöbb beteg egész egyszerűen elvérzett.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.