Hegyes csőr és hosszú köpeny: ezért öltöztek madárnak a pestisdoktorok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A bubópestis a 17. század közepén érte el Olaszországot. Gyorsan terjedt Genován és Rómán keresztül egészen Nápolyig, mintegy 200–400 ezer halottat hagyva maga után. Akkoriban nemcsak a betegséggel kapcsolatos hírek, de a korlátozások és óvintézkedések is hiányoztak, így szabadon terjedhetett a járvány a települések között.

Az állam speciális pestisdoktorokat alkalmazott, akiknek csak a betegek kezelése és a halálozási listák vezetése volt a feladatuk. A doktorok, hogy megvédjék magukat, az azóta már ikonikussá vált csőrszerű maszkot és viaszos köpenyt viselték. De vajon ez elegendő volt-e ahhoz, hogy a pestisdoktorok megvédjék magukat a fekete haláltól?

Miért pont madárcsőr?

A pestissel kapcsolatos korai orvosi feljegyzések szerint a rossz levegő (mal aria) okozza a fertőzést. Azóta kiderült, hogy a járvány kialakulásáért a bolhákon talált enterobaktérium felelős, ami patkányokon keresztül terjedt el Európa-szerte.

A szerencsétlen áldozat először influenzaszerű tüneteket tapasztal, majd a nyirokcsomói megduzzadnak és fájdalmasak lesznek. Néhány nappal később a beteg végtagjai üszkösödni kezdenek, és rendszeresen hány vért. A fertőzés alig egy hét alatt képes végezni áldozatával, így nem csoda, hogy a doktorok mindent megtettek annak érdekében, hogy elkerüljék a bajt. Az akkori elmélet szerint a cél az volt, hogy megvédjék magukat a kellemetlen szagoktól.

A pestisdoktorok ruhájának ikonikus darabja a csőrszerű maszk. A hosszú csőr célja az volt, hogy az abban elhelyezett szárított virágok és fűszerek segítségével megszűrje a levegőt, ezzel távol tartva a fertőzést a doktortól. A viaszos köpeny bőrből készült, ennek és a doktorok által viselt kesztyűnek a célja az volt, hogy megakadályozza a fertőzöttekkel való érintkezést. Felszerelésükhöz tartozott még egy kalap, ami csupán megkülönböztető jelzést szolgált, míg a doktorok által használt bot segítségével fizikai érintkezés nélkül tudták utasítani és vizsgálni a betegeket.

Ezen jó eséllyel nem jutottak át a bolhák
Fotó: ChamilleWhite / Getty Images Hungary

És ez védte meg őket a pestistől?

Feljegyzések szerint a pestisdoktorok nem fertőződtek meg a járvánnyal. A maszk csőrébe helyezett rózsa, levendula és borsmenta helyett azonban inkább a viaszos ruha volt az, ami megvédte őket, ennek köszönhetően ugyanis a fertőzést terjesztő bolháknak nem sok esélyük volt eljutni a doktorok bőréig.

És bár a pestisdoktorok öltözéke (annak ellenére, hogy meglehetősen ijesztő volt) végül hatékonynak bizonyult, ugyanez sajnos nem mondható el az akkori gyógymódokról. Az általános kezelés érvágásból, illetve a piócáknak a megduzzadt nyirokcsomókra helyezéséből állt, így a legtöbb beteg egész egyszerűen elvérzett.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.

Önidő

Indul a foci vb magyarok nélkül: 156 ezres miniállam is kivívta a részvételt

Ma kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet ezúttal három ország – az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada – közösen rendez. A magyar válogatott ugyan ismét lemaradt a tornáról, de így is bőven akadnak olyan történetek és újdonságok, amelyek különlegessé tehetik a következő heteket a futball szerelmeseinek.