A kriminalisztikában használt arcrekonstrukciós eljárások egészen új távlatokat nyitottak a történelem iránt érdeklődőknek is: a maradványok alapján sokkal pontosabb meg tudjuk rajzolni, vajon hogy nézhetett ki életében Nagy Sándor vagy I. Erzsébet királynő.
A 29 éves grafikus, Becca Saladin Elisabeth Daynes törvényszéki grafikus segítségével közösségi oldalára pontosan ilyen ábrázolásokat alkotott: rekonstruálta a rég elhunyt híres-neves emberek arcát, s a lehető legvalósághűbben adta vissza őket az adott korra jellemző haj- és ruhaviselettel kiegészítve. Erre nemcsak azért volt szükség, mert alapvetően kíváncsiak vagyunk, hanem azért is, mert ha egy modern grafikával készített arcot tudunk kapcsolni a nevekhez és az évszámokhoz, sokkal könnyebben tanuljuk és értjük meg a történelmet: a hadvezérek, filozófusok élettelen tanulnivalókból élő emberekké változnak.
Tutanhamon, a fiatal fáraó
Világszerte híres aranymaszkját mindenki ismeri, azt is tudjuk róla, hogy az i. e. 1300-as években uralkodott Egyiptom egyik utolsó fáraójaként. Épen maradt sírját 1922-ben találta meg Howard Carter, múmiája és aranymaszkja segítségével pedig az arcát is rekonstruálni lehetett. Álla és fogai jelzik, hogy a családban a testvérek egymás között házasodtak. A fáraó nagyon fiatalon, 17-19 évesen hunyhatott el, a sírban két koraszülött gyermekével feküdt.
Nofertiti, a legszebb egyiptomi nő
Az egyik leghíresebb ókori egyiptomi királyné, Ehnaton fáraó felesége egyfajta társuralkodó volt – nem Tutanhamon anyja, hanem hat leánygyermeké. Megmaradt viszont az asszony mellszobra, az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása, amelynek segítségével pontosabb képet kaphattunk híresen szép arcáról is. Hogy szép volt, azt neve is jelzi: Ehnaton olyan pluszneveken emlegeti, mint a Tökéletes arcú, a Gyönyörű, tollakkal ékes, a Kinek hangja megörvendezteti a szívet vagy A Két Föld úrnője.
A reneszánsz legszebb asszonya
Sandro Botticelli 1485-ben készült világhírű festményén, a Vénusz születésén a szerelem és a szépség istennője látható Ciprus szigetén. Az eredeti kép a Villa di Castellóban foglalt helyet, és a festő számos olyan apró részletet festett rá, amit csak a művelt, irodalomban, filozófiában, mitológiában jártas közönség érthet. A főszereplő női alakot Simonetta Vespucciról mintázta, a reneszánsz korszak egyik előkelő nemes hölgyéről, aki Amerigo Vespucci unokatestvérének, Marco Vespuccinak lett a felesége. Az asszony szépsége mindenkit megbabonázott Firenzében és azon túl is, így meglehetősen sok kép készült róla, csak Botticelli megörökítette Vénuszként, illetve A tavasz című festményén is. A Vénusz születése egyébként hatalmas botrányt okozott, hiszen a 2x3 méteres képen az asszony meztelenül látható, ami annyira megbotránkoztatta a vallásos közösséget, hogy felmerült a műalkotás elégetése is.
Dzsingisz kán, a hódító
A Mongol Birodalom alapítójának, a világ legnagyobb hódítójának egyetlen ismert arcképe maradt fenn az utókor számára. A 12. században élt, híresen kegyetlen vezér, aki szinte egész Eurázsiát elfoglalta, több száz millió ember haláláért tehető felelőssé. Ő kifejezetten megtiltotta, hogy arcképét megörökítsék – ez az egy is csak annak köszönhetően maradt fenn, hogy a kán unokája őrizte. A modern feldolgozású képen úgy fest, mint egy üzletember – a mai kor legnagyobb csatáit már nem lóháton, hanem öltönyben vívják.
Julius Caesar arca még az érméken is ott ragyogott
Az i. e. 100–44 között élt római hadvezér és politikus joggal tarthat igényt a minden idők legnagyobb hadvezére címre. Nem foglalt el akkora területeket, mint Dzsingisz kán, de elsőként vezetett hadjáratot Britanniába, és diktátorrá kikiáltva magát egyeduralmat alakított ki egy olyan Rómában, ami ezt előzőleg átoknak tekintette. A polgárháborút és az ellenszenvet egészen Brutus történelmi tettéig sikerült fenntartania. Caesarról több szobor is készült, saját képmásával ellátott pénzt veretett, így nem volt nehéz megalkotni a portréját, különösen hogy feljegyezték törékeny testalkatát, sápadt, sima bőrét is.
Nagy Sándor különös szeme
Nagy Sándort hivatalosan III. Alexandrosznak hívták, és i. e. 356 és 323 között élt. Az ókor egyik emblematikus figurája volt, szintén nagy becsben tartott hadvezér, aki fiatal kora és rövid uralkodása ellenére nagy sikereket ért el: meghódította a Perzsa Birodalom nagy részét, Egyiptomot, megalapította Alexandria városát, átvágta a gordiuszi csomót, s eljutott egészen Indiáig. Arcképe az általa veretett aranydrachmán, illetve több szobron is jól kivehető, ezenkívül ismert volt szőke fürtjeiről és különböző színű szemeiről is. A bátor, tehetséges, művészetekben és tudományokban is jártas fiú talán ma is megdobogtatná a fiatal lányok szívét.
I. Erzsébet királynő férfi nélkül is helytállt
Az 1533 és 1603 között élt Anglia és Írország királynőjeként, a hírhedt feleséggyilkos VIII. Henrik és Boleyn Anna lányaként élt Erzsébetet, az újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodójaként tartják számon. Bár megkövetelte, hogy Szűz királynőként emlegessék, s valóban minden házassági ajánlatot elutasított, annyi bizonyos, hogy nagy szerelembe esett Robert Dudleyval, Leicester grófjával, s a szóbeszédek szerint gyermeket is szült neki. A képeken általában a nagyon kényelmetlennek tűnő fodros nyakdíszével ábrázolják fedett vagy parókás fővel (élete végére himlőhelyes és majdhogynem kopasz lett, fogai is kifejezetten rosszak voltak), érdekes egy kicsit modernebb ábrázolásban is szemügyre venni.
