Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vajon az első marslakó tényleg ember lesz? És tényleg a vörös bolygó ad majd otthont az emberiség első földön kívüli kolóniájának?
Nem kérdés, hogy utolért minket a klímakatasztrófa. És bár sok szempontból különböznek a tudományos előrejelzések, egyvalamiben egyetértenek: a Föld az ember számára egyre kevésbé élhető bolygó. De létezik-e másik hely az univerzumban, ahol életben tudnánk maradni?
Az út
A Marson egyelőre egy működő eszköz van, ez pedig nem más, mint a Curiosity nevű marsjáró, ami 2011-es fellövése után 2012-ben landolt a Marson azzal a céllal, hogy kiderítse, volt-e valaha élet a bolygón. És bár a Curiosity tervezett missziója már évekkel ezelőtt befejeződött, mégsem hozták haza, így azóta is küldözgeti a Marsról a képeket.
Ahhoz, hogy el tudjunk indulni a Marsra, mindenekelőtt megfelelő méretű űrhajókra van szükség. Ezeknek az űrhajóknak nemcsak nagyobbnak kell lenniük, mint amire a Holdra szálláskor szükség volt, de tekintettel a két bolygó közötti távolságra, az sem árt, ha energiatakarékosabbak is. A rakéták lehetővé teszik, hogy az űrhajó képes legyen elhagyni a Föld gravitációs mezejét, azonban szükség van valamire, ami a két bolygó között is biztosítja a meghajtást. A Marsig tartó út egyébként nagyjából 7-9 hónapot vesz igénybe. A tudósok az úttal kapcsolatban leginkább az üzemanyag miatt aggódnak: minél kevesebb üzemanyag van ugyanis az űrhajóban, annál több hely marad a víz, étel, levegő és különböző eszközök számára, amire a marsi élethez szükség van.
És mi a következő lépés?
Amikor az űrhajó eléri a bolygót, először megkerüli, éppúgy, ahogy a Nemzetközi Űrállomás kering a Föld körül. A személyzet ezután egy kapszulában száll le a bolygóra, amely hőpajzzsal és ejtőernyővel is rendelkezik. Így nagyjából 10 perc alatt elérhető a Mars felszíne. Az embereknek mindenképp nyomás alatt álló és környezetvédelmi szempontból ellenőrzött területen kellene élnie. Ennek oka, hogy a Mars atmoszférája meglehetősen vékony, a felszíni hőmérséklet pedig nagyjából -63 fok. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Földtől eltérően a Marsnak nincs mágneses tere, tehát a felületi sugárzás – a Napból és más kozmikus sugarakból származó energia – mértéke is magasabb. És arról se feledkezzünk meg, hogy a jövőbeli marslakóknak fenn kell tartaniuk magukat. Az űrhajósoknak napelemeket kell felállítaniuk, valamint föld alatti lakótereket kell kialakítaniuk. Vízhez szintén a föld alól lehet majd jutni, az élelmiszerek termesztéséhez pedig üvegházakra lenne szükség. Bár rengeteg munka vár még a mérnökökre, ennyire közel még soha nem volt az emberiség ahhoz, hogy eljusson a Marsra. De amíg a mérnökök azon vannak, hogy élhetővé varázsolják a távoli vörös bolygót, a legjobb lenne, ha mi mindent megtennénk azért, hogy a Föld minél tovább élhető maradjon.
