Ez kell ahhoz, hogy életben tudjunk maradni a Marson

Olvasási idő kb. 2 perc

Vajon az első marslakó tényleg ember lesz? És tényleg a vörös bolygó ad majd otthont az emberiség első földön kívüli kolóniájának?

Nem kérdés, hogy utolért minket a klímakatasztrófa. És bár sok szempontból különböznek a tudományos előrejelzések, egyvalamiben egyetértenek: a Föld az ember számára egyre kevésbé élhető bolygó. De létezik-e másik hely az univerzumban, ahol életben tudnánk maradni?

Az út

A Marson egyelőre egy működő eszköz van, ez pedig nem más, mint a Curiosity nevű marsjáró, ami 2011-es fellövése után 2012-ben landolt a Marson azzal a céllal, hogy kiderítse, volt-e valaha élet a bolygón. És bár a Curiosity tervezett missziója már évekkel ezelőtt befejeződött, mégsem hozták haza, így azóta is küldözgeti a Marsról a képeket.

Ahhoz, hogy el tudjunk indulni a Marsra, mindenekelőtt megfelelő méretű űrhajókra van szükség. Ezeknek az űrhajóknak nemcsak nagyobbnak kell lenniük, mint amire a Holdra szálláskor szükség volt, de tekintettel a két bolygó közötti távolságra, az sem árt, ha energiatakarékosabbak is. A rakéták lehetővé teszik, hogy az űrhajó képes legyen elhagyni a Föld gravitációs mezejét, azonban szükség van valamire, ami a két bolygó között is biztosítja a meghajtást. A Marsig tartó út egyébként nagyjából 7-9 hónapot vesz igénybe. A tudósok az úttal kapcsolatban leginkább az üzemanyag miatt aggódnak: minél kevesebb üzemanyag van ugyanis az űrhajóban, annál több hely marad a víz, étel, levegő és különböző eszközök számára, amire a marsi élethez szükség van.

Te sem így képzeled az unokáid jövőjét, ugye?
Fotó: Orbon Alija / Getty Images Hungary

És mi a következő lépés?

Amikor az űrhajó eléri a bolygót, először megkerüli, éppúgy, ahogy a Nemzetközi Űrállomás kering a Föld körül. A személyzet ezután egy kapszulában száll le a bolygóra, amely hőpajzzsal és ejtőernyővel is rendelkezik. Így nagyjából 10 perc alatt elérhető a Mars felszíne. Az embereknek mindenképp nyomás alatt álló és környezetvédelmi szempontból ellenőrzött területen kellene élnie. Ennek oka, hogy a Mars atmoszférája meglehetősen vékony, a felszíni hőmérséklet pedig nagyjából -63 fok. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Földtől eltérően a Marsnak nincs mágneses tere, tehát a felületi sugárzás – a Napból és más kozmikus sugarakból származó energia – mértéke is magasabb. És arról se feledkezzünk meg, hogy a jövőbeli marslakóknak fenn kell tartaniuk magukat. Az űrhajósoknak napelemeket kell felállítaniuk, valamint föld alatti lakótereket kell kialakítaniuk. Vízhez szintén a föld alól lehet majd jutni, az élelmiszerek termesztéséhez pedig üvegházakra lenne szükség. Bár rengeteg munka vár még a mérnökökre, ennyire közel még soha nem volt az emberiség ahhoz, hogy eljusson a Marsra. De amíg a mérnökök azon vannak, hogy élhetővé varázsolják a távoli vörös bolygót, a legjobb lenne, ha mi mindent megtennénk azért, hogy a Föld minél tovább élhető maradjon.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.