Mi, emberek abból élünk, amit a természet nyújt. Ha azonban a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint az európaiak, akkor május 10-én lépnénk át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.
A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a túlfogyasztás világnapjának aktuális dátumát, amely tavaly augusztus 1-jére esett – az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” az erőforrásait az emberiség számára. Idén először viszont arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja – számolt be a WWF.
Ébresztő!
Az EU lakossága korántsem méltányosan használja bolygónk erőforrásait: a Föld biokapacitásának majdnem 20 százalékát használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7 százalékát foglalja magában. Vagyis, ha az egész világ úgy élne, mint mi az Európai Unióban, akkor 2,8 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások iránti keresletünket kielégítse a bolygó.
Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen, ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor több mint két Földre lenne szükségünk.
A bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett. Mára többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok zsugorodása, vízhiány, talajerózió, levegőszennyezés vagy az éghajlatváltozás, melyek fokozzák az extrém időjárási körülményeket, az aszályokat, árvizeket és tűzvészeket. Mindezek pedig további feszültségeket és konfliktusokat váltanak ki, illetve súlyosbítják a globális egyenlőtlenséget.
Nem csak a növények és állatok, mi is szívunk
A WWF által kiadott jelentés hangsúlyozza a különbségeket az uniós tagállamok és a világ többi országának ökológiai lábnyoma között, valamint azt is megmutatja, hogy bár az EU-országok között nagyok az eltérések, egy dolog azonban mindegyik országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten.
Nagy árat fizetünk azonban a túlfogyasztás miatt, akár az országok gazdasági helyzetét, akár az egészségünket nézzük: a szélsőséges időjárási jelenségek 1980 óta 450 milliárd euróba kerültek az európai gazdaságnak, a levegőszennyezés pedig minden évben 430 000 korai halálozást eredményez Európában.
A WWF dokumentumának üzenete megerősíti a hétfőn, a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) új tudományos jelentésében foglaltakat, miszerint a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől, hogy változtatnunk kell. Erre globális és helyi szinten egyaránt szükség van. Ha ma cselekszünk, akkor talán még visszafordíthatjuk a negatív folyamatokat, és lehet esélyünk, hogy a tiszta levegő, ivóvíz, élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink számára is elérhetők legyenek.
