Tavaly elpusztult az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú, és meg vannak számlálva a napjaik a tigriseknek, a lemúroknak és az élő fosszíliaként ismert kínai óriásszalamandrának is.
A napjainkban zajló fajkihalási hullámban olyan gyorsasággal pusztulnak az állat- és növényfajok, hogy vannak olyanok, amelyek már azelőtt kihalnak, hogy egyáltalán felfedezték volna őket. A mértéktelen erdőirtás, a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt naponta rengeteg olyan élőhely tűnik el, amelynek a helyrehozására már nincs esélyünk.
RIP …-2018
Tavaly sajnos valóra vált, amit a 2011-es Rio című rajzfilmben már előrevetítettek: a vadonban már hivatalosan is kipusztult a filmben főszerepet játszó Spix-ara. Szerencsére fogságban még körülbelül 100 példányuk él, és a szakemberek Katarban, Németországban és Brazíliában is próbálkoznak a szaporításukkal. A tenyészprogram célja, hogy 2021-re visszatelepítsék az arákat – így esetükben még van egy halvány reménysugár.
A keleti puma viszont visszafordíthatatlanul kihaltnak számít a tavalyi évtől, bár ez alapvetően nem volt nagy meglepetés, mert az utolsó ismert példányát 80 évvel ezelőtt lőtték ki Maine államban.
A fél világ gyászolta 2018 márciusában Sudant, az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvút, a megmaradt populáció ugyanis így két nőstényre csökkent. Sudan 45 éves volt, és 2009-ben egy cseh állatkertből költöztették vissza Kenyába. Halálát a jobb hátsó lábát megtámadó fertőzés okozta, mely a legjobb kezelések ellenére sem akart elmúlni, ezért végül az eutanázia mellett döntöttek.
Meg vannak számlálva a napjaik
Tavaly egy olyan faj sodródott a kihalás szélére, amely 250 millió éve él a Földön, és élő fosszíliának számít: a kínai óriásszalamandra. Ez a 25-30 kilós, több mint egy méter hosszú állat a világ legnagyobb kétéltűjének számít, és néhány évtizeddel ezelőttig békésen éldegélt. Az 1970-es években azonban a kínaiak rákaptak a szalamandrahúsra, ez pedig az élőhelyük pusztításával együttesen a populáció 80 százalékát elsöpörte a Föld színéről.
Nemcsak a régi, de az újonnan felfedezett fajokat is fenyegeti a kihalás. A Kínában élő tapanuli orangutánt csak 2017-ben fedezték fel, és a legritkább főemlősként tartják számon. Fennmaradását egy óriási épülő gát veszélyezteti, ugyanis a tervek szerint az élőhelyéül szolgáló erdőket elárasztanák.
Gyászosak a kilátásaik a zsiráfoknak is, két alfajukat ugyanis kritikusan veszélyeztetetté minősítettek át a Természetvédelmi Világszövetség szakemberei. És meg vannak számlálva a napjaik a lemúroknak is, mert ők a világon csak egyetlen szigeten, Madagaszkáron élnek (tudod, riszálom így is, úgy is). Az élőhelyük elpusztítása, valamint az orvvadászat miatt például a gyűrűsfarkú makik állománya 95 százalékkal csökkent az ezredforduló óta. A szakemberek szerint a megfelelő beavatkozásokkal még lehet esély arra, hogy a lemúrok megmeneküljenek, ám ha nem történik semmi, akkor nemcsak ők pusztulnak ki, de az egész ökoszisztéma kárt szenved majd.
Végül, ne feledkezzünk meg a tigrisekről sem. A természetvédők szerint, ha nem történik változás, akkor nekik is már csak 10 évük van hátra. Az elmúlt 100 évben a tigrisek vadon élő populációja 100 ezerről mindössze 2-3 ezer ivarérett egyedre csökkent, miközben csak az Egyesült Államokban körülbelül 7000 tigris élhet fogságban, állatkertekben és magántulajdonosoknál. A szakemberek az elmúlt években már többször is megkongatták a vészharangot, és ennek hála Nepálban 10 év alatt megduplázódott (121-ről 235-re nőtt) a bengáli tigrisek száma. A természetvédők abban bíznak, hogy a többi érintett ország is követni fogja Nepál példáját, és 2022-re (mely a kínai naptár szerint a Tigris éve lesz) sikerül majd 6000-re feltornázni a tigrisek számát.
A remény hal meg utoljára
A tudománynak hála elképzelhető, hogy van remény az északi szélesszájú orrszarvúk számára is. Sudantól ugyanis még a halála előtt gyűjtöttek spermiumot, melyet a berlini Leibniz Intézetben tárolnak kriogenikus körülmények között, -196 Celsius-fokon. A kutatók azt tervezik, hogy petesejteket gyűjtenek a még élő két nősténytől, Najintól és Fatutól, és azokat megtermékenyítik Sudan spermájával, majd ezt követően a közeli rokon alfaj, a déli szélesszájú orrszarvú nőstényeibe ültetik. Ezzel az egyedülálló művelettel talán sikerülhet megmenteni az északi szélesszájú orrszarvút.
