10-ből 4 amerikai fél attól, hogy jönnek a robotok és elveszik a munkájukat. És te?
A Baylor Egyetem kutatói a „The Chapman Survey of American Fears” eredményeit elemezték, ami az amerikaiak rendes éves félelemkérdőíve.
A felmérésben részt vevő 1541 főnek politikai, bűnözéssel kapcsolatos, mentális egészségre vonatkozó, foglalkoztatottságról szóló, és technológiával összefüggő kérdésekre kellett válaszolnia. A kutatók a válaszadók szorongás- és nyugtalanságszintjét is mérték, és arra is kíváncsiak voltak, milyen gondolatok gyötrik őket, min rágódnak rendszeresen, mitől nem alszanak éjjel, mi miatt nem tudnak koncentrálni.
Nyakunkon a droid korszak
Az eredmények szerint 10-ből 4 amerikai szorong amiatt, hogy ma-holnap a robotizálás és a mesterséges intelligencia miatt elveszíti a munkáját, a megélhetését és a teljes egzisztenciáját - írja a StudyFinds.
A kutatók szerint ráadásul a technofóbok háromszor nagyobb valószínűséggel rettegnek attól, hogy egy automatizált gép elveszi a munkájukat.
Ez nemcsak valamilyen elszigetelt rétegprobléma, de egy igen komoly aggodalom az amerikai lakosság körében
– hangsúlyozza Paul McClure, a tanulmány vezető kutatója.
A kutatási beszámoló szerint a technofóbiának más negatív következményei is vannak, ezek az emberek kevésbé képesek például uralkodni az őket elárasztó aggodalmakon és folyton olyan érzésük van, hogy valami szörnyűség van készülőben. Vagyis szorongóbbak. A technofóbia által érintetlen társaikhoz képest 95 százalékkal nagyobb azonban az esélye annak, hogy képtelenek úrrá lenni szorongásaikon, és 76 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy attól rettegnek, hogy holnap nem kel fel a nap.
A félelem egyébként nem teljesen alaptalan, hiszen a technológiai fejlődés valóban sok munkahelyet darált be az idők során, a küszöbön álló technológiai ugrás, a 4. ipari forradalom pedig még több munkahelyet szüntethet meg, mint a korábbiak.
Volt már úgy, hogy lázadtunk a gépek ellen
Az első nagy ipari forradalom idején bontakozott ki a luddita mozgalom, az angol munkásmozgalom egy sajátos megnyilvánulási formája. Egyik legfőbb jellemzője a korabeli technofóbia és géprombolás volt, de mégsem volt azonos azzal. Magába foglalta a munkaadókkal folytatott harc legkülönbözőbb formáit: az illegális szervezkedést, a tárgyalásokat a munkaadókkal, a zavargásokat, esetenként a fegyveres összecsapásokat a hatóságokkal, és teljes gyárak megsemmisítését.
Névadója, Ned Ludlam - röviden Nedd Ludd vagy Ludd tábornok - eredetileg minden bizonnyal létező személy volt, de az ismeretlenség homálya miatt mitikus hőssé vált. A kezdeti luddizmus alapvető célja pedig eredetileg bér- és munkaügyi engedmények elérése volt, amiben a géprombolás csak eszközszerepet töltött be. Ez később megváltozott és a géprombolás egyre inkább a mozgalom fő céljává vált.
Pokoli gépeidet összezúztuk a falu határában, embereid megkötözve fekszenek az útszéli árokban. Így figyelmeztetnek az éhezők, akiket tettük végrehajtása után éhező feleségük és gyerekük vár otthon. Ha új gépeket veszel, vagy ha úgy folytatod, ahogy eddig, megint hallasz rólunk. Vigyázz! Ludd tábornok.
A ludditák elért sikerei ideiglenesek voltak, a törvényes rend megszilárdítása után a munkaadók visszavonták az általuk kicsikart engedményeket. Figyelemre méltó, hogy az államhatalom addig soha nem látott méretű – összességében 12.000 fős – katonai erőt vonultatott fel ellenük, ami annak a hihetetlen erejű társadalmi támogatottságnak volt köszönhető, ami kezdetben lehetetlenné tette a hatékony fellépést a mozgalommal szemben.
Harci robotok, önvezető autók
Ma azonban nemcsak a kék galléros dolgozók munkahelyét veszélyezteti a robotizáció, de a fehér galléros munkavállalók sincsenek biztonságban, ahogy a rendőrök és a katonák sem. Nem beszélve a sofőrökről: kettőt pislogunk, és máris önvezető autókkal furikázunk ide-oda, a gépkocsivezetők munkájára pedig nem lesz szükség.
A különböző foglalkozású emberek jogosan félhetnek attól, hogy elveszítik a munkájukat olyan robotok és szoftverek miatt, amelyek olcsóbban és hosszabb ideig képesek dolgozni, mint ők
– mondja McClure.
Stephen Hawking sem volt túl bizakodó a témában, decemberi, utolsó üzenetében arra figyelmeztetett, hogy a robotizálás a teljes középosztályra veszélyt jelent majd. A technofób kísérleti személyek általánosan magas szorongásszintjét is figyelembe véve azonban a tyúk-tojás sorrend mégiscsak kétséges, hiszen bár az aggodalmak valós problémára vonatkoznak, nem valószínű, hogy a pszichés tüneteket önmagában a robotizációtól való félelem magyarázná. Másképp fogalmazva: valószínű, hogy egy egyébként is szorongó ember robotok hiányában is szorongana.
