Varga Csaba a Kalifa Himalája Expedíció 2018 keretében április elején indul útnak, hogy megmássza a világ harmadik legmagasabb hegyét, a Kancsendzöngát. Az erdélyi hegymászó így szeretne emléket állítani Erőss Zsoltnak és Kiss Péternek, akik öt éve első magyarként hódították meg a 8586 méter magas csúcsot, de soha nem tértek vissza onnan.
Ha nem ismernéd Varga Csabát, akkor elsősorban azt érdemes tudnod róla, hogy Nagyváradon született, és hegymászóként már komoly eredményeket ért el: eddig három nyolcezres csúcsra tűzte ki a magyar zászlót. Pontosan ezt tervezi a Kancsendzöngán is, és erre alapos oka van.
Erőss Zsolt volt a példaképe
Varga Csaba az expedíciót beharangozó sajtóreggelijén felidézte, annak idején Erőss Zsolt volt az, aki megszerettette vele a nyolcezresek lenyűgöző világát. A mai napig tisztán emlékszik például arra a 2002-es kolozsvári előadására, amit a hegymászó azután tartott, hogy a magyarok közül elsőként a Mount Everest csúcsára lépett. Varga Csaba akkoriban egyetemista volt, de már elkezdett ismerkedni a hegymászással, ezért élménybeszámolója nagy hatást gyakorolt rá. Később is igyekezett megragadni minden alkalmat, hogy meghallgathassa őt.
Olyan ember volt, akire felnéztem. Tőle kaptam kedvet és bátorságot ahhoz, hogy magas hegyeket másszak
– mondta el a Díványnak Varga Csaba.
Kiss Pétert személyesen ugyan nem ismerte, de kiváló hegymászónak tartotta. Rátermettségéről és elhivatottságáról sokat elárul, hogy ő volt az első magyar, aki az Alpok összes (82 darab!) 4000 méter fölötti csúcsát megmászta.
A csúcsra feljutottak, de lejönni már nem tudtak
Erőss Zsoltnak - aki tíz nyolcezres csúcshódításával a legeredményesebb magyar mászó volt - és Kiss Péternek 2013 májusában veszett nyoma a Kancsendzöngán. A páros több mint 24 órás mászással érte el a csúcsot, de a hosszú út annyira kifárasztotta őket, hogy az ereszkedéshez már nem maradt elég erejük.
A hírek szerint kettőjük közül Kiss Péter volt a jobb állapotban, Erőss Zsolt viszont lemaradt mögötte, ezért a fiatalabb mászó úgy döntött, a veszéllyel dacolva visszamegy társáért, hogy segítsen neki. Hősiessége valószínűleg az életébe került: az expedíciót vezető Kollár Lajos később azt mondta, Kiss Péter túlélhette volna, ha nem fordul vissza.
A következő héten serpák fedeztek fel egy holttestet, ami a 26 éves mászóé lehetett. A körülmények arra engedtek következtetni, hogy kicsúszott egy jégfolyosóban, majd lezuhant és az életét vesztette. Holttestét a monszun miatt nem tudták lehozni a hegyről.
Előttük tiszteleg mászásával
Az erdélyi hegymászó szerint az expedíciónak két fő célja van. Az egyik az, hogy emléket állítson a két magyarnak, a másik meg az, hogy feljusson a csúcsra.
Hegymászóként úgy tiszteleghetek a legjobban az emlékük előtt, ha megmászom a hegyet és épségben térek vissza.
Varga Csaba magával visz egy emléktáblát is, amit a Kancsendzönga alaptáborában fog elhelyezni. Ezt Kiss Péter édesapjának jelenlétében leplezték le a sajtótájékoztatón. A táblán a két hegymászó képmása és neve alatt a következő szöveg olvasható:
Számunkra nem tűnhettek el soha, szellemiségetek örökre fennmarad.
Készítője, Csák Attila átadásakor úgy fogalmazott, az emléktábla lényegében Erőss Zsolt és Kiss Péter sírköve lesz a Himalájában.
Egy hónapja lesz a csúcshódításra
Varga Csaba repülőgépe április elsején indul Katmanduba, az alaptábort április 20-án érheti el, ezután pedig egy hónapja van rá, hogy – tervei szerint oxigénpalack használata nélkül, tiszta mászással – meghódítsa a csúcsot. Az expedíció során ugyanazon az úton megy végig, mint Erőss Zsolték. Ez a legkönnyebb és a legbiztonságosabb is.
„A csúcsnap nagyon hosszú lesz, ezért fizikailag és mentálisan is erősnek kell lennem. Ha úgy érzem, hogy nem érek fel reális időben, akkor a történtekből okulva vissza fogok fordulni. Természetesen nem szeretném, hogy valaki nekem állítson emléket 5 év múlva.”
Klein Dávid a Sisapangmát veszi célba
Az eseményen jelen volt Klein Dávid is, aki egy másik nyolcezresre indul a tavaszi mászószezonban: neki a Kalifa Himalája Expedíció 2018 keretében a 8027 méteres Sisapangma lesz a célja. Elmondása alapján ő szintén tisztelgésnek szánja mászását az úttörő hegymászók előtt, akik 1987-ben első magyarként éppen ezen a hegyen jutottak először 8000 méter fölé, a főcsúcsot azonban nem sikerült elérniük.
