#VILÁGOM

Miért ír minden második zarándok az El Caminóról könyvet?

2011. december 7., szerda 16:20 |

Nagyon sokat gondolkodtunk azon, mi a bánatért ír könyvet arról bárki, hogy végigjárta a 800 km-es zarándokutat? Esetleg aláíratnak velük egy szerződést, amiben népszerűsíteniük kell valamilyen formában az utat, cserébe pedig kényelmesebb fekhelyet kapnak a zarándokszállásokon? Most úgy tűnik, talán azért, mert ez lenne a megvilágosodás maga: hogy nekik könyvet kell írniuk.

Amennyiben van is ilyen, egy caminós sem vallotta be nekünk. A másik lehetőség pedig csak az lehet, hogy baromira divatos lett intuitívnak lenni, magunkba mélyedni, megtalálni a belső békénket. Meg lehet ezt szerezni elég könnyen, ott van erre az egész New Age nevű baromság, meg a Coelho-könyvek ordas közhelybölcsességei, beléphetünk a leghülyébb szektákba, jógázhatunk, lehetünk kamubuddhisták, drogosok vagy alkeszok, de mindezekről még annál is több könyv szól már, úgyhogy aki mostanság vágyik megvilágásodásra, annak marad az, hogy végigsétálja a Szent Jakab utat.

Azt még nagyon könnyen el tudjuk képzelni, hogy a zarándok papírt, ceruzát, klaviatúrát ragad, hogy lejegyezze tapasztalatait az úttal kapcsolatban, de arra tényleg nem tudjuk a választ, hogy miért kell ezzel bekopogtatni egy-egy könyvkiadóhoz. Mert ha valaki tényleg átél különleges spirituális csodákat, megváltozik az élete, megtér, megtalálja a belső békéjét, akkor az igencsak intim dolog – ugyanannyira, amennyire az összes többi spirituális élmény, szertartás, ahol a vallásos ember találkozik az ő istenével. Intim, és senki másra nem tartozik, csak rájuk, kettejükre.

Zsolt, aki szintén végigjárta a caminót (és nem írt róla könyvet), ezt mondta az útról: „A csoda nagyon törékeny dolog, már attól, hogy kimondja az ember, már attól kisebb lesz.”

Persze, ha valaki áttolja az elcaminózást az erotika/horror/bulizás irányába, az megintcsak más élmény. Az lehet akár még érdekes is. Egyik munkatársam szintén megjárta az utat. Röviden így összegezte: „Jah, voltam, 30 napos osztálykirándulásnak tűnt, sok ivással, dugással meg gyaloglással. Aki akart, imádkozhatott meg önmegismerhetett is persze”, hosszabban pedig a  blogjában olvashatunk élményeiről.

Tegyük hozzá, azért az azóta történtek fényében annak is lehet érdekességfaktora, hogy Hagyó Miklós is végigment az El Caminón.

tk3s 20110503 klc g90 068
Fotó: Northfoto

Camino-könyvekből Dunát lehet rekeszteni

Az egy dolog, hogy mindenki könyvet akar írni a zarándokútjáról, de a kiadókat tényleg nem kényszeríti senki, hogy ki is adjanak mindent, amivel a sokadik camino-zarándok állít be hozzájuk. A könyvesboltok kínálatában mégis egymással versenyeznek az ilyen könyvek.

Shirley MacLaine Camino- könyvének ismertetőjében ezt olvashatjuk róla: „Shirley MacLaine csaknem három évtizede kezdett merész vállalkozásába, hogy megossza olvasóival a világ spirituális értelmezése terén szerzett tapasztalatait. Mondanivalójának elevenségét és érdekességét bizonyítja, hogy sikerkönyvei – Találd meg önmagad, Játék az élet, Benső útjaimon – a mai napig számtalan olvasót vonzanak.”

Tolvaly Ferenc sem adja alább 40 nap lélekúton című könyvében: "A Caminót, Szent Jakab útját a böjt alatt jártam meg. Ott jöttem rá, hogy van bennem egy belső tér, ahol minden megtalálható, amire szükségem van. A teljes összhang, a csend és a teremtő erő.” Tolvaly ezen kívül még két könyvnyi Caminot termelt az évek során. El Camino- Az út (ebből egy másfél órás film is készült), valamint még egyet, Emberségünk mértéke – Zarándokút Fatimátol Santiagóig címmel.

Tovább böngészve a Camino könyveket, még találunk egy Bidnay Csaba és Simon Brigitta munkáját dicsérő írást Együtt külön utakon – A mi Caminónk címmel, valamint egy másikat is, amit Polner Tamás és Varga Lóránt jegyez, a könyvük címe: El Camino de Santiago- Zarándoklat képekben és gondolatokban.

Sándor Anikó is bemutatta a maga Caminóját

Vágó István volt a sztárvendég Sándor Anikó El Camino – Az út, ami hazavisz című könyvének bemutatóján az Allee Librijének kávézójában. Vágó egyfajta provokátorként igyekezett érdekesebbé tenni az általában dögunalmas könyvbemutatókat. Sikerült is neki.

Sándor Anikó nem tartja magát "ezoterikus embernek", mint mondta, a zarándokutat azért járta végig, mert saját kérdéseire szeretett volna válaszokat kapni. Elmondta, mielőtt az utazás mellett döntött volna, felmondott munkahelyén, így elsősorban arra a kérdésre szeretett volna választ kapni a gyaloglás során, hogy miként élje tovább az életét. Számos "apró csodával" találkozott az útja során, ezek közül kiemelte, hogy előfordult vele: gondolataihoz a szembejövő zarándokok hozzászóltak. Arra a kérdésre, hogy mitől más az ő El Camino-könyve, mint Shirley MacLaine-é vagy Tolvaly Ferencé, Sándor Anikó azt felelte, hogy az amerikai színésznő kötete számára túlságosan "fantasy", míg Tolvaly Ferenc inkább az utazás kulturális aspektusait dolgozta fel. Őt viszont, elmondása szerint a kulturális díszletek leginkább csak kizökkentették, nem érdekelte egyik nagyváros sem, semmi turista-látványosság, csakis a belső békéjét kereste.

Vágó Provokátor István ezután új fejezetet nyitott a beszélgetésben a következő felütéssel: "Az egész könyvet átlengi valami nagyon finom erotika. Akarattal csináltad így vagy nem? Te magad is leírtad, hogy amikor elmentél, tisztába akartál kerülni két fontos dologgal az életedben, az egyik már nem tudom, mi volt, a másik pedig a férfiak voltak. Itt van két férfi is ebben a történetben. Az egyikük egy japán, akit Kaito álnéven szerepeltetsz. Ez egy létező pali, vagy nem létező pali?" – vette bulvárosra a figurát az exműsorvezető.

"Éppen a napokban törölt a Facebookon az ismerősei közül, mert szerintem észrevette, hogy sokan keresték. Nagyon könnyű rátalálni, mert hasonló a valódi neve, és a fotók alapján is beazonosítható. Sírva is fakadtam, amikor észrevettem, hogy törölt" – vallotta be elfúló hangon a szerző, mennyire létező a japán szereplője, bőszen kötve az ebet a karóhoz, nem, ez attól még nem szerelmi történet.

" De hát komolyan kérdezem, olvastad a könyvet? Mert ha igen, akkor te is tudnád  jól, hogy ez nem szerelmi történet" - próbálkozott kitérni Vágó további firtatása elől, de a műsorvezető ügyesen a saját dugájába döntötte: " Pont ezért kérdezem. Nem akarsz visszamenni a Caminora, hogy megbeszéld magaddal, hogy ez egy szerelmi történet-e vagy sem?".

Zarándoklatra indult, fájdalmas vezeklés lett belőle

Vágó és az írónő ekkor egy darabig még elpingpongozgattak azon, hogy de igen, ez szerelmi történet, vagy de nem, nem az, végül a hosszas huzavonába belefáradva Sándor Anikó így próbálta definiálni a 25 éves japán fiúhoz fúződő nemszerelmét. „Találkoztam valakivel az úton, akivel a józan ész szerint ember nem találkozhat. Vannak akik azt mondják, hogy ez a lelkek útja, azt mondják, hogy az emberek ott ismerős lelkekkel találkoznak. És olyan módon találkozik az ember ismerős lelkekkel, hogy jön pl. egy 25 éves japán fiú, aki olyan dolgokat mond, és úgy viselkedik, ahogy neki nem kellene. Mintha ő valaki más lenne. Tehát ez a fiú, aki ott volt, engem rádöbbentett, rávezetett arra, hogy volt az életemben valami, ami mellett úgy mentem el, hogy nem vettem észre, hogy az életem egyik legfontosabb története volt, amit utólag bűnként éltem meg. Zarándoklatra indultam, és fájdalmas vezeklés lett belőle; egy olyan bűn miatt, amiről azt sem tudtam, hogy elkövettem. Erre pedig ez a fiú vezetett rá. Amikor én rádöbbentem arra, amire nekem rá kellett döbbennem, akkor ő fokozatosan elkezdett visszaalakulni azzá a 25 éves japán fiúvá, aki valójában volt. Az én caminómban ő egy statiszta volt, és amikor én rádöbbentem arra, amire kellett, akkor ő visszatért a saját caminójába. Az ő caminójának pedig valaki más volt a főszereplője, valószínűleg nem én.”

Vágó István ezek után próbált volna még a Miki néven megírt másik fickóról is faggatózni, de Sándor ehhez már tényleg fáradt volt, kategorikus nemmel tért ki minden próbálkozás elől. Mint mondta, minden benne van a könyvben, olvassák el. A könyvben amúgy azért a zarándokútról is esik szó, nemcsak a pasikról. De a címben feltett kérdésre Sándor Anikó könyvétől sem kaptunk választ.

Szent Jakab út

A Szent Jakab út –  melyet gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is neveznek – középkori zarándokút, Spanyolország Galicia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén felfestve mindenütt megtalálhatunk. Az út mentén a bencések kórházakat és rendházakat építettek.(Forrás: Wikipédia)

 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.12.08 13:31:15Perverz Matyesz

    Valaki hozta itt a láthatatlan kis lényecskéket, amik a gyermekágyi lázat okozzák, ám az analógia ott sántít, hogy nincs olyan aki látja a bacikat és olyan aki nincs, hanem mindenki egyformán nem látja.
    Ha meg eléteszel egy mikroszkópot, akkor mindenki egyformán látja.
    Ha azt hiszi, hogy szemfényvesztés, akkor szétszedheti a mikroszkópot, látja, hogy csak különböző lencsék egymás után rakva, nincs benne minitv, stb - tétel bizonyítva.
    Amint elémteszel egy olyan "mikroszkópot" amin át látom istent vagy az angyalokat, vagy a Jézusból sugárzó szeretetet, akkor rögtön elhiszek mindent amit ez igazol majd. DE ne mondd azt, hogy a biblia a mikroszkóp, és hogy ha hiszek akkor majd lesz bizonyíték, mert ha a mikroszkópban nem hiszek, az nem befolyásolja, hogy mit látok, ha átnézek rajta.
    Egyébként a kritika kritikán aluli.

  • 2011.12.08 13:36:19Perverz Matyesz

    1. Dugja fel magának a blogmotort aki írta, hogy a hosszabb hozzászólásokat megtossza.
    2. röviden összefoglalva:
    A cikk szar.

    Aki azzal érvel Isten valódisága mellett, hogy a baktériumokat sem látjuk szabad szemmel az meg hülye, mert azt egyikünk sem látja, Isten létéről pedig sokan "megbizonyosodtak". Akkor adják elő a "mikroszkópot", hogy én is megvilágosulhassak.

    A cikk pedig szar

  • 2011.12.08 13:37:46atrazin

    Rossz úton jársz hitetlen.
    Az igaz zarándok Mohamed útját követve jut el a megvilágosodásig, Allah kegyelméből.

  • 2011.12.08 13:39:31Perverz Matyesz

    Ezekszerint mégis átment az első, akkor bocsánat a blogmotor írójától, remélem még nem dugta fel magának :-)

    Egyébként tervezem, hogy én is elmegyek, mert kihívás, valamint elmélyedni, elszakadni a mindennapoktól, ... vallásos maszlag nélkül is érdemes lehet.
    Könyvet terveim szerint nem írok.

  • 2011.12.08 15:10:59Perverz Matyesz

    @Közbiztonság Szilárd
    A Finn téli túráról írhatnál bővebben.

    Mondjuk egy könyvet :-)

  • 2011.12.08 15:11:59Perverz Matyesz

    finn

  • 2011.12.08 15:39:03atrazin

    Mao hosszú menetelés emléktúra is érdekes lehet.

  • 2011.12.08 15:44:24Runne

    A finnről még nem hallottam, csak a Nidaros-útról Norvégiában és Svédországban.

    @Közbiztonság Szilárd: idiótázni és libázni "nagyon szép" dolog...

  • 2011.12.08 16:22:47anothernick

    nekem meg az jutott eszembe, hogy mi van a kisgyerekesekkel??? pl egy háromgyerekes anyuka akkor mán sosem fog megvilágosodni, mert mégis milyen lenne itthon hagyni a gyerekeket???
    amúgy meg ha az ember látni akar valamit valamiben, az ott is lesz!!! ha valamire nagyon keresed a választ, mindenben az lesz ott, tök mindegy, hova mész. szerintem a legtöbben, akik végigcsinálják, tudat alatt "gyártják maguknak" a megvilágosító sztorikat, milyen lenne már, ha pont velük nem történne meg a CSODA!!!
    vagy lehet, hogy az a baj, hogy túl sok körülöttem az önmegvalósító, sajátbékemegtaláló (főleg nő!), akik képtelenek párt találni maguknak, meg leszállni a földre, mert annyira el vannak merülve magukban? valahogy ezeket az embereket mindig sajnálni kezdem, mert kilóg a lóláb, hiszen valójában ők is normális életet, társat szeretnének, meg értelmet az életükben. ehelyett órákat jógáznak naponta... szerintem jobban örülnének egy jó kiadós szexnek, mint annak, hogy jól megbeszélik a jógás barátaikkal, hogy mennyire igazuk van és senki más nem ért semmit ebből a világból...

  • 2011.12.08 16:39:50minusz180fok

    A "Díványon" az írások milyen műfajt képviselnek? Cikk, vagy blogbejegyzés? Blogokban is találkozhatunk korrekt cikkekkel is, de mégis csak a blog az a műfaj, ahol a posztoló a saját egyéni nézeteit szubjektíven is kiposztolhatja, lelke rajta. Újságírás, cikk kapcsán viszont a szerző szubjektív véleményét (még búlvárban is) háttérbe kell szorítani, személyes meggyőződéstől független, objektivitásra jobban alapozó írást kell produkálni.
    (A kommentelőknek van meg a szabadsága, hogy objektív, vagy szubjektív, vagy vegyes véleményt nyilvánít, bármely műfajhoz szól hozzá. Cikk írónak bizonyos játékszabályokat be kell tartani).

    "ott van erre az egész New Age nevű baromság..."

    Sokkanak baromság (tőlem is távol áll), de sokaknak még is csak ez a hite. Van aki a kereszténységben találja meg a hitét, van aki ezotériában, van aki egyikben sem, van aki több irányzatot egyszerre magáénak érez.
    Ezek egyikében sem hiszek, de abban igen, hogy hittől független lehet normálisan kommunikálni. Sőt, nem tilos kritizálni is egymás hitét,vagy nem hitét, ám ehhez érvelni kell, vitázni (vita pedig nem egyenlő vitatkozás). Szerintem egy cikkben emberek tömegeinek a hitét szimplán lebarmozni (pláne érvek felhozatala nélkül) nem megengedhető.

  • 2011.12.08 16:44:39simli

    @ Közbiztonság Szilárd és a többi kék túrás

    Én sem hiszem, hogy jobb vagy rosszabb, mint a kék túra... Én (bár a kék túrát nem csináltam még végig, de szerepel a terveimben) úgy gondolom, hogy ha valaki rá tud szánni egy hónapot arra, hogy a természetet járja, gyönyörködjön benne, és esetleg mellette átgondolja az élete problémáit, mindenképpen profitálni fog belőle, mindegy merre jár. Nagyon kevés emberrel találkoztam aki az itt sokat emlegetett "megvilágosodást" kereste kinn, vagy azzal jött haza, hogy megvilágosodott. Én a magam részéről pl nem is hiszek a megvilágosodásban.A caminon vannak undok emberek is, arrogáns alakok, idióták és bunkók is,ahogy itt az itt hozzászólók közt is. A Caminon meg lehet ismerni remek, intelligens, gondolkodó és kedves embereket, ahogy mindenhol ahol sok ember gyűlik össze. Vannak akik hisznek mindenféle dologban amiben mások nem. Ezzel nem ártanak senkinek - egyszerűen mások az élettapasztalataik, máshogy gondolkodnak. Nem nagyon akarom itt csépelni a szót - csak nem értem sokakban azt a hihetetlen arroganciát (vagy agressziót?) amivel idiótának titulálnak olyan embereket, akik valami olyat csináltak,amihez a kedves kommentelők egy részének, vagy a cikkszerzőnek nem fűlik a foga. Miért baj az, ha valaki a Camino-n találja meg azt az örömet, amit másnak a síelés, a kék túra, a motorszerelés vagy bármi más ad?

  • 2011.12.08 16:46:34minusz180fok

    Tényleg felkapott mostanában a zarándokút, El Camino, de mellette más közegben pedig India a divat, stb. Szerintem közös pontjuk végül a lelkizés, és jó esetben kulturális élmények is felszínre törnek.

    Addig jó, míg a "világutazók" személyes élményei (független attól, hogy mely vallási, vagy egyéb irányzatot képviselik, mely földrészt érintik), megmaradnak annak, amik. Azaz beszámol saját élményeiről, saját útjáról, fotókat mutogat, - és miért ne olvassa, halgassa végig bárki más is, akit érdekel.

    Régen rossz, ha a világutazó átesik a ló túloldalára, és az adott földrész, kultúra, vallás rögtönzött tudósának képzeli magát, és magát rögtön vallástörténésznek, "spirituális mesternek", vagy kelet kutatónak képzeli, stb. A szmélyes élmények sokszor érdekesek lehetnek másoknak is, ám nem szabad egy kalap venni az objektív útleírásokkal, avagy azon szakemberek előadásaival, akik az adott terület valós szakemberei, vagy tudósai.

  • 2011.12.08 17:03:12minusz180fok

    Kifelejtettem: Vágó Istvánnak szerintem jobban állna, ha nem "spirituális utat kereső utazóval", hanem helyette mondjuk egy igazi vallástörténésszel társaloghatna. Sőt, méltóbb lenne hozzá, - és "mindenki" jobban járna. (Szubjektív véleményem).

  • 2011.12.08 17:05:55simli

    minusz180fok:
    teljesen egyetértek.

  • 2011.12.08 17:18:48minusz180fok

    Ja, és miért ilyen felkapott El Camino (vagy bármely egyéb zarándok, vagy egzotikus út)? Szerintem azért - elcsépelt szóval élve - mert "elgépiesedett" világban élünk. Stressz, napi mókuskerék, megélhetési gondok sokaknak. Keveseknek adott a lehetőség, hogy ebből kiszakadjanak. Sokan olyan munkát végeznek, ami személyiségükkel sincs összhangban, mégis végzi, mert kell a jövedelem, és csak olyan meló adatott. A napi munkába, életritmusba belefásult embereket egy-egy könyv, egy-egy rendezvény képes kimozdítani, valami mással foglalkozik, elfeledi gondjait, főnökét, stb.
    Van aki a pillanatnyi kiszakadást abban éli meg, hogy ilyen könyvet olvas. Ha már neki nem adatott meg, vagy nincs lehetősége meglépni - hogy felmondjon a melóhelyén (mert másnaptól is etetnie kell a gyermekeit), valaki legalább megteszi. És magukba isszák a szavait, amik kapcsán tovább képezhetik magukat vagy pusztán csak álmodoznak.

    Van aki zarándokútról szóló könyvekre bukik, van akit meg a csillagászat érdekel. El Camino, zarándokutak, távoli tájakról útleírások, beszámolók, pedig mindig is vonzották az embereket. Ennyi erővel Tibetet is felhozhatnánk, annak is megvolt a maga divatja (és bizonyos körökben van ma is).

    A kiadó szempontjából meg pofon egyszerű. Addig kiad El Caminóról, stb, könyveket, amíg vzabálják az olvasók, és várhatóan megtérül, hasznot hoz. Amíg a piac igényli, addig kínálni fogják, hiszen ebből élnek meg. Ha a közönség ráun, utána majd más könyvek jelennek meg.

  • 2011.12.08 17:39:24minusz180fok

    Írtam: "utána majd más könyvek jelennek meg."

    Előbb utóbb ez sem papír formában, hanem elektronikusan, táblagépeken olvasva - papírformátumú könyvtől jóval olcsóbban hozzáférhetően. Előbb-utóbb a könyvkiadásnak is el kell mozudulnia más irányba hazánkban is. Elvétve akad egy-egy magyar nyelvű e-könyv, többnyire angol nyelvű e-könyveket szerezhetnek be még a hazai olvasók.

    Szerintem el fog jönni az ideje, mikor ráunnak El Camino utak olvasására is sokan, telített lesz itt is a piac. "Ha én kiadó volnék", onnantól kedzve költséghatékonyabban pont a zarándokutas történeteket tenném elsők közt inkább elektronikus formában kiadva. Azért egy szakkönyv, vagy nívós, tudósok, vallástörténészek által írt albumok, könyvek, tovább fogják húzni a hagyományos könyvek piacán, mint magányos utazók szubjektív beszámolói. Más értéket képvisel a kettő (szerintem).

    ui: azt hiszem végre sikerült kiírnom mindent, ami eszembe jutott :)

  • 2011.12.08 17:57:42Sadist

    Na akkor valaki két mondatban összefoglalná, hogy mitől olyan nagy durranás ez a túra?

  • 2011.12.08 18:11:11Sadist

    Valaki összefoglalná két mondatban, hogy miért is nagy durranás ez a túra?

  • 2011.12.08 18:37:55simli

    Két mondatban nem, de ha gondolod, írok neked róla egy könyvet:)

  • 2011.12.08 18:47:03szgy

    "ha valaki rá tud szánni egy hónapot arra, hogy a természetet járja, gyönyörködjön benne, és esetleg mellette átgondolja az élete problémáit, mindenképpen profitálni fog belőle, mindegy merre jár."

    bár még nem voltam a caminón, az eddigiek alapján az a benyomásom hogy a jellegét tekintve sokkal inkább zarádokút vagy keresztút mint gyönyörködős természetjárás. az emberek is általában olyanok hogy egy életmód vagy szokás rabjaként leginkább csak a szenvedéstől változnak meg.

  • 2011.12.08 19:52:04a templomi udvarnok

    Érdekesek a hozzászólások. Fényévnyi távolságok vannak az ateista hozzászólók és a hívők között. Előbbiek valamiért sokkal könnyebben kritizálnak, gúnyolódnak... Aztán csodálkozak, ha egyeseknél kinyílik a zsebben a bicska. Vagy talán pont ez a cél? :-)

    Olvasom egy másik blogban Dopeman új "remekművének" tisztára mosását a blogger részéről, a lényege tömören: a kultúra haladjon, ne legyünk földhöz ragadtak, stb. Néha ez a pesti szabadelvű szubkultúra nagyon magára talál. Van idejük egyeseknek bőven, úgy látszik...

  • 2011.12.08 20:19:03tea fan

    a templomi udvarnok

    "dehát vallásos embereket cikizni nagyon menő"

    Az Utat nem csak vallásos emberek járják ám végig.

  • 2011.12.08 20:22:29tea fan

    camino

    "Én nem fogok könyvet írni, de ha valaki úgy érzi, hogy meg kell osztani másokkal érzéseit, élményeit az olyan nagy baj????"

    Nem baj. Csak épp amilyen erőszakosan reklámozták a Tolvay-könyvet, az elgondolkodtatja az embert a divat-jelenséggel kapcsolatban. Ezzel természetesen nem állítom, hogy mindenki divatból járja végig a Caminót, vagy hogy kizárólag divatból írnak róla könyvet.

  • 2011.12.08 20:25:46simli

    szgy - hát ebben nem értünk egyet és ezt most pszichológusként mondom... :)Az emberek elég sokfélék, így különböző dolgoktól változnak meg. És hát nem is mindenki azért megy oda mert változni akar. De ha mindenképpen a szenvedést hiányolod a dologból, elárulom, hogy aki ennyit gyalogol az fog szenvedni, főleg az elején. Aki pl. Saint-jean-ból kezdi az az első napon átkel a Pireneusokon, és ha csak nem kifejezetten edzett estére rendesen fog fájni a lába meg valószínűleg a válla is. Én a magam részéről jobban hiszek az öröm gyógyító erejében, mint a szenvedésében.

  • 2011.12.08 20:32:04tea fan

    camino

    "Szálljatok már le egyszer és mindenkorra azokról, akik a hitet és Magyarországot nem eltörölni, hanem ápolni akarják!!!!!!!!!! Jól hatot sokakra a média és a globalizált, nihil világ"

    Igen erős demagógia és csúsztatás, hogy bármiféle értékteremtés és -ápolás csakis hívő berkeken belül lehetséges, vagyis a "hitetlen" ember, a hitetlen világ mentes minden értéktől (például a hazaszeretettől).

  • 2011.12.08 21:00:28a templomi udvarnok

    tea fan

    Igen, az kiderült számomra hogy nem csak hívők járják végig. Én arra céloztam, hogy a spiritualitásra (pl. hite) kevésbé fogékony, esetleg immunis emberek sokkal könnyebben gúnyolják ki a "többieket" meggyőződésük miatt. Ennek az ellenpéldája ugye az, amikor a vallásos ember degradálja a másikat azért, mert az nem osztozik vele a hitben... De ez az én meglátásom szerint nagyon ritka jelenség, igaz, nem ismeretlen.

  • 2011.12.08 21:08:48tea fan

    a templomi udvarnok

    Már értem.
    Szerintem ez világnézeti meggyőződéstől független.

  • 2011.12.08 21:48:53elnéző

    Tudjátok mi a vicces ebben az egész szófosásban? Hogy azoknak, akik véleményt mondanak, halvány gőzük sincs, miről beszélnek, beleérteve az un "újságírót". Ki olvasta közületek ezt a könyvet? A munkahelyemen és a családomban is többen olvasták, egymás kezéből szedtük ki. Nem tudták letenni, amíg vége nem volt.
    Ami az "úságírót" illeti: gratulálok az Indexnek, hogy egy ilyen tehetségtelen lényt foglalkoztat, és elnézi neki, hogy azt se tudja, miről ír. Miért nem olvastatták el a takarítónővel, hitelesebb véleményt írt volna róla. (és elolvasta volna, amit kritizál). Vágó fikázásához pedig annyit: megnéztem a videót, amit az egyik portál feltett a könyvbemutatóról. Vágó érdeklődő volt, szellemes, és nem gúnyolódó. Rengetegen voltak, tömve volt a könyvesbolt, szerintem kétszázan is voltak. A sok hülye. Ahelyett, hogy elolvasták volna ennek az "újságírónak" a primitív faszkodását, meg azt a sok hülyeséget, amit itt összehordtatok olyasmiről, amiről azt se tudjátok, eszik-e vagy isszák.

  • 2011.12.09 02:11:33szgy

    "azoknak, akik véleményt mondanak, halvány gőzük sincs, miről beszélnek"

    úgy látom te is úgy írtad ezt hogy nem olvastad el a "szófosást", különben nem írtad volna le. csak röviden: nem kizárólag a könyvről beszélünk hanem a Caminóról is általában és az emberekről akik ott jártak, mint ahogy ez a (...) cikk sem kizárólag csak a könyvről szól.

  • 2011.12.09 05:22:20simli

    Közbiztonság Szilárd:
    ha hiányod van a kék túrás könyvekből, javaslom írj egyet. Egyetértek veled abban, hogy ráférne a népszerűsítés. Ilyenen elmélkedni, hogy miért van egyik témából sok könyv, míg a másikból kevés, komolyan, ez kb olyan, mintha azon tépelődnék, miért árulnak a boltban többféle pulcsit, mint nadrágot.
    Annak meg, hogy a lelkedben rend és béke van, nagyon örülök, és gratulálok hozzá - mutatja ezt a mások iránti toleranciád is, meg hogy egyáltalán nem nyilatkozol lenézően másokról.

    Istent keresni mindenkinek a saját döntése, elgondolkozni a létezésén szintén, hogy milyen módon teszik azt az emberek az pedig mindenkinek a maga dolga, még akkor is, ha beszél, vagy ír róla. Azt mondani, hogy akkor kezded el keresni, ha más bebizonyítja, hogy van ergo megtalálja neked, hát az fura, de mondjuk én tuti nem vagyok olyan okos, mint te. Meg az a számtalan ember sem , köztük híres tudósok, filozófusok, akik hittek/hisznek istenben vagy lehetségesnek tartották/tartják a létezését. Így, mivel olyan hihetetlen szellemi fölényben vagy mindenkivel szemben, nem is csépelném tovább itt a szót, amit akartam azt már rég elmondtam a témával kapcsolatban.

  • 2011.12.09 05:27:51Futrinka22

    Azt mondják kétféle ember van. Akit hív az Út, annak mennie kell, és akit nem hív, annak meg hiába mondunk bármit is róla, nem fogja érteni.Akinek ott a helye annak minden úgy alakul az életében, hogy elmehessen, még ha ez először kilátástalannak tűnik is. Az első csoporthoz tartozom.Több mint 10 évet vártam rá, hogy megtehessem. Közben felneveltük a három fiunkat is. Aztán egyszer csak volt elég hitem ahhoz, hogy meg tudom tenni, hogy elmenjek. Mikorra kitűztem, minden összejött. Mintha valaki tolt volna előre, hogy eredj már, ha oly régen akarod, és csináld meg.
    Ahogyan az elején írtam, aki ott volt, az tudja miről beszélek.
    Sain-Jean Pied de Portból Finisterréig gyalogoltam 27 nap alatt. Számomra spirituális út és fizikai kihívás is volt egyben.
    AZ OKT-t pedig járom, amikor időm engedi, sőt az AK-t is.
    A tavaszra pedig a magyar Caminot fogom végig járni.
    Könyvírási kényszerem nincs.Akinek van, az viszont írjon:)

  • 2011.12.09 09:39:56Runne

    "Én nem jártam még végig, nem is tervezem, részeit jártam be, meg más vonalakon szoktam túrázni, de az én lelkemben az ilyesfajta marhaságok nélkül is rend és béke van,..."

    Milyen rend és béke van egy olyan emberben, aki abban éli ki magát, hogy egy személytelen internetes falon (falakon) rendszeresen másokat fikáz?

  • 2011.12.09 10:37:03elnéző

    Olvassátok el, garantálom, nagy élmény lesz. Utána valaki adja kölcsön ennek a pöcsnek. Hátha magába néz. Van rá esély...

  • 2011.12.09 11:54:00a templomi udvarnok

    Közbiztonság Szilárd

    Az a benyomásom hogy az intelligencia-hányadosod jóval átlagon felüli, kár hogy mindezt beárnyékolod a másként gondolkodók kategórikus lehülyézésével.

    Ki lehet ragadni példákat mindenhonnan, főleg aki olvasottabb/tájékozottabb úgy formálja az érveit ahogy akarja. Ebben a vitában dél-amerikai genocídiummal előhozakodni kissé erőltetett volt, de HA folytatnánk a vitát akkor gondolom a pedofil papok is előkerülnének a tarsolyodból, ebben biztos vagyok.:-)

    egy agyatlan idióta

  • 2011.12.09 14:29:18szangye puncog

    a csaj dugott egy fiatal mongoloiddal, a vágó is szeretne dugni eggyel.
    erről szól ez a cikk
    buen camino

  • 2011.12.09 14:30:00szangye puncog

    egyel

  • 2011.12.09 14:30:58szangye puncog

    vagy eggyel, fa..om tudja keziccsókolom

  • 2012.03.27 23:42:26terasz9

    voltam, írtam róla könyvet. mea culpa.

  • 2012.03.28 12:49:59Molinaseca

    Kedves Cikkíró!


    Rendkívül felszínes és rosszindulatú az írása. Szerintem.
    Több millió ember végigjárta a Camino-t, hazánkból is ezrek, ehhez képest a felsorolt írások száma elenyésző. Kellett valami böfögés hangulatú a díványra, ha már maga unatkozott rajta, bár meg kell mondjam, két röff-röfföt is ide írhatott volna, abban is lett volna ennyi objektivitás és mondanivaló. Meg mélység.
    Ha minden ember ír a Camino-ról, és mindet kiadják, akkor arra van igény, meg arra van pénz, meg mindenki akar egy szeletet a tortából, meg ilyenek.
    De amíg nem járt ott, és nincs tapasztalata arról, milyen is ez az út, csufi dolog így nyilatkozni róla. Az, hogy a kollégája harminc napos kirándulásnak titulálta a Camino-t, ivással meg dugással, az a kedves kollégája gyermekded lelkületének tinikori hiányosságait felnőttkori trendkövető lázadásba fojtott sötét vakságának minősíteném, semmi másnak. Az, hogy ön ezzel érvel egy jelenség mellett-avagy ellen, az számomra két kérdést szül mindössze:
    Mi a bánatnak megy mindenki a médiába? Miért gondolja, hogy írnia kell??? (róla-muhahahhhhahhaaa)

  • 2012.03.28 13:03:44Molinaseca

    Hysteria


    ismertél valakit, aki bunkó volt, és előtte megjárt a Camino-t, ezért a Camimo egy baromság? tudom, tudom, nem ezt mondtad, csak hogy nem megvilágosodott, hanem megbunkósodott..

    jaj te. neked írják az efféle cikkeket, itt marketinges szempontból találkozott a kereslet és a kínálat :DDD



    többi irigyek, nevetek rajtatok :)

  • 2012.06.22 15:26:01valacky

    A címben feltett kérdésre a válasz: hogy legyen mit kérdezned, bazz...

    A cikkről meg az a véleményem, hogy egy gusztustalanság...

  • 2012.08.11 08:27:06elnéző

    Megjelent Sándor Anikó új könyve, Buenos Airesről és a tangóról, Pillangó a vállamon címmel. Ez is egy jó könyv.

  • 2012.10.02 13:18:32szunszoka

    Nos aki fikázza,a Caminót az azért teszi,mert kicsi és szűk látókörrel rendelkezik!Esetleg megkockáztatom,hogy saját kis életével,sorsával sincs megelégedve,amin nagyon nem is csodálkozom!Én megjártam az utat és javaslom mindenkinek,hogy mielőtt véleményt nyilvánít olyan doplgokról,amihez csúnya szóval fingja sincs,az előbb tapasztalja meg,élje át a saját útját,aztán mondjon róla véleményt!
    Olyan dolog,mint ha én valakitől számonkérném,hogy miért hét órakor kelt fel reggel hat óra helyett.Fel lenne az illető háborodva.Mert mi közöm hozzá,hogy ő mikor kel fel?Nos neki meg ahhoz,hogy ki miért járja végig a Caminót.Én végigjártam és ha valaki bármit is kétségbe von amit én átéltem.....az engem egyáltalán nem érdekel.Mert ugye sem egyformák,sem tökéletesek nem vagyunk!Az út nem csak a vallásról szól!Nem kell Istenben hinni,de kérdem én,hogy ki az,aki bebizonyította már,hogy nincs?Na erre válaszoljon valaki,persze a primitív válaszokkal hitetlen emberek kíméljenek.

  • 2013.02.25 09:49:48Tyto Alba

    Mindannyiunknak egy saját élete van, az Út pedig mindenkinek megadja azt, amit keres. A sportolónak a teljesítmény élményét, az önmagát keresőnek a válaszokat, a vallási okokból zarándoklónak az istenközelséget. Miért kell másokat bántani? Az út elég széles, mindannyian elférünk rajta. és igenis vannak munkahelyek, ahol tudják ezt tolerálni, sőt, jómagam is találkoztam kint vállalkozóval, aki nem először hagyja ott egy hónapra a vállalkozását és megvárták az ügyfelek. Sőt, megérti a család (adja isten, hogy a gyerekeim is eljöjjenek velem vagy elmenjenek egyszer). Ha valaki könyvet ír róla, az miért baj? Megvenni sem kötelező semmit. Bele lehet lapozni és akinek nem tetszik a könyv, ott is hagyhatja a polcon. A cikket nagyon rosszindulatúnak tartom, az Anikó szerelmi életéről való faggatózás pedig nem provokatív, hanem bunkó és hímsoviniszta. Vágó István meséljen előbb a saját szerelmi életéről és aztán faggasson róla másokat, akkor valószínűleg átéli, milyen kínos és kellemetlen lehet ez. Persze jó pénzért bármit. A könyv szép és őszinte, mint amilyen az Út maga. Buen camino.

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta