Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Régóta tudjuk, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás komoly egészségügyi problémákhoz és súlyos devianciához vezethet. A köztudatban ugyanakkor nagyon mélyen gyökerezik a hiedelem, miszerint kis mennyiségben az alkoholnak jótékony hatása van az emberi szervezetre. Mi az igazság?
A borfogyasztással kapcsolatban a tudomány nem tétlenkedik; újabb és újabb tanulmányok jelennek meg a bor egészséget védő vagy éppen egészséget károsító hatásairól. Egy friss amerikai tanulmány alapján már a kismértékű alkoholfogyasztás is káros az egészségre. A kutatók közel 37 ezer ember adatait elemezték a Brit Biobankban, amely félmillió nagy-britanniai lakos egészségi adatait tartalmazza. Nagy-Britanniában 2006-ban hozták létre az adatbázist, abból a célból, hogy megvizsgálják, hogy a genetika és a környezeti hatások (beleértve a táplálkozást, a gyógyszereket, az életmódot) mennyiben járulnak hozzá a betegségek kialakulásához.
A résztvevők alkoholfogyasztása az alacsonytól (azaz napi 1-2 alkoholegység) a magasig (azaz napi 4-nél több alkoholegység) terjedt. Egy korsó sör 2 egységnek felel meg, csakúgy, mint egy pohár (1,7 dl) bor. Ismert, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás rengeteg kárt tud okozni az emberi szervezetben. Az idegsejtek működésének zavara, azok károsodása, illetve elvesztése és a fehérállomány meggyengülése lehet többek között a rendszeres alkoholfogyasztás következménye. Mindeddig azonban nem sikerült egyértelműen bebizonyítani, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás mit tesz az idegsejtekkel és az aggyal. A mostani vizsgálódás során kiderült, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás is kisebb agytérfogattal, a szürke- és fehérállomány tömegének csökkenésével jár együtt.
A kutatók szerint negatív összefüggés van az alkoholfogyasztás és az agy makro-, illetve mikroszerkezete között. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás növekedésével együtt jár az agy egészségének romlása. Minél több alkoholt fogyasztottak a résztvevők, annál kisebb volt az agytérfogatuk, illetve mind a szürkeállományban, mind a fehérállományban kimutatták az eltéréseket. Ezek a változások hasonlítanak az alkoholbetegek agyi elváltozásaira, bár kisebb mértékben. A kutatás szerint a változások különösen szembetűnőek a homloklebenyeken, amelyek a legmagasabb rendű kognitív funkciókért (végrehajtó funkciók) felelősek.
Az alkoholfogyasztás és az agy szerkezete közötti negatív összefüggések azoknál is megfigyelhetőek, akik kis mennyiségű alkoholt fogyasztanak, napi egy-két egységnyit. A negatív hatások az alkoholfogyasztás növekedésével erősödnek. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alkoholfogyasztás agytérfogatra gyakorolt hatása kölcsönhatásba lép az öregedés hatásaival, tehát minden ital, amiről esténként lemondunk, jelentősen csökkentheti az agy öregedését.
Kérdéses persze, hogy mindezek tudatában bárki úgy fog-e dönteni, hogy kevesebb alkoholt fogyaszt. Az alkohol-, különösen a borfogyasztás, nagyon mélyen gyökerezik az emberi kultúrában. Másfelől viszont az alkoholiparnak sem kell feltétlenül elhinni, hogy az élet jobb lesz, ha mindennap legurítunk a torkunkon valamit. De ha tudatában vagyunk a kockázatnak, dönthetünk arról, hogy vállaljuk-e. És ha nem törődünk a kockázattal, az is döntésnek számít.
