Ha így ülsz a vécén, drámaian megnő egy súlyos betegség kockázata

Olvasási idő kb. 3 perc

Sokan még a vécén is az okostelefonjukat nyomogatják, ami megnöveli egy kellemetlen betegség kockázatát.

Magaddal viszed a telefonodat a vécére? És használni is szoktad odabent? Ha igen a válaszod, nem vagy egyedül, nagyon sokan tesznek így. A legtöbb embernél szinte állandóan ott a mobil, így nem meglepő, hogy a mellékhelyiségbe is telefonnal mennek. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy ez a hétköznapi szokás korántsem ártalmatlan, jelentősen megnöveli az aranyér kialakulásának kockázatát. 

Növeli az aranyér kockázatát, ha mobillal ülsz a vécén

A vizsgálatban 125 felnőtt vett részt, akiknél kolonoszkópiát végeztek. A páciensek részletes kérdőívet töltöttek ki az életmódjukról és a székelési szokásaikról, valamint az orvosok megvizsgálták, kialakult-e náluk aranyér. Ezt otthon nem annyira egyszerű diagnosztizálni, mert néha belül található, és nem lehet érezni, máskor pedig ami külsőleg észrevehető, valójában nem aranyér. 

A vécén telefonozás jelentősen növeli az aranyér kialakulásának kockázatát
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A résztvevők kétharmada elismerte, hogy szokott a vécén ülve telefonozni, leginkább a közösségi médiát pörgetik vagy híreket olvasnak. Nem meglepő módon inkább a fiatalabbak használják a mobiljukat a mellékhelyiségben, bár a résztvevők eleve 45 fölöttiek voltak.

Idézőjel ikon

A szakemberek megállapították, hogy akik a vécén mobiloznak, azoknál 46 százalékkal nagyobb az aranyér kialakulásának kockázata.

A magasabb rizikó ráadásul úgy jött ki, hogy a kutatók figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint az életkor, a nem vagy a fizikai aktivitás szintje. Sőt, még a székletürítés közbeni erőlködésre is rákérdeztek, de az sem befolyásolta az eredményt. A legerősebb kapcsolat a vécén töltött idővel állt fenn: minél tovább tart a művelet, annál nagyobb a kockázat.

Észrevétlenül lesz hosszabb a vécézés telefonnal

A tudósok úgy vélik, hogy a vécécsészén töltött hosszabb idő növeli a végbéltájékra nehezedő passzív nyomást, mert a medencefenék izmai nem kapnak olyan alátámasztást, mint amikor sík felületen, például egy széken ülünk. 

Sokan telefonoznak a vécén, de betegséget kockázatnak vele
Fotó: StefaNikolic / Getty Images Hungary

Az, hogy a telefon miatt több időt töltünk a vécén, a kutatásból is egyértelműen kiderült. Akik mobillal mennek a nagydolgukat végezni, azoknak 37 százaléka több mint 5 percet tölt odabent, míg a nem telefonozóknál ez az arány csak 7 százalék. 

Érdekes, de úgy tűnik, hogy az emberek nem veszik észre, hogy a kütyü miatt megnyúlik a mellékhelyiségben töltött idő. A tanulmány résztvevőinek csak 5 százaléka ismerte el, hogy az okostelefon miatt tovább marad a vécén. 

Mennyi idő alatt kellene végezni a vécén? 

A vizsgálat azt is előrevetíti, hogy az okostelefonok terjedése világszerte növelheti az aranyér előfordulását, hiszen a fiatalabb generációknál szinte már alapvetés, hogy mobillal a kezükben indulnak kétbetűs kitérőre. 

Természetesen nem az okostelefonok okozzák a problémát, hanem a hosszan tartó ücsörgés a vécécsészén.

A szakemberek szerint 3-5 percnél tovább nem érdemes több időt tölteni a vécén. Ha ennyi idő alatt nincs eredmény, akkor valószínűleg nem is lesz, ilyenkor érdemes felállni, és később próbálkozni.

A másik hasznos tanács pedig magától értetődő: hagyd a telefont a vécén kívül. Ha mégis ragaszkodsz valami olvasnivalóhoz, vigyél magaddal nyomtatott újságot vagy könyvet, ami talán nem szippant be annyira, mint a közösségi média pörgetése. Emellett azt is érdemes tudatosítani magunkban, hogy a vécén töltött hosszú percek nem tesznek jót az egészségnek, függetlenül attól, hogy mivel foglaljuk el magunkat közben. 

A kisdologra is érdemes odafigyelni, ennyiszer egészséges egy nap pisilni a tudomány szerint. 

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?