Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Szemünk fénye, látásunk élessége olyan alapvetően szükséges testi funkció, amely az élet minden területén megkönnyíti napjainkat. A különféle szembetegségek és a szem idegsejtjeinek öregedése azonban az életkorunk előrehaladtával egyre rontja a látásunkat.
Vannak vaksággal együtt járó szembetegségek, amiket nem befolyásolhatunk, ám most egy olyan, ismeretlen elváltozást mutatunk be, ami ellen védekezhetünk.
A vakság okaként közismert betegségek közül talán a szürke és zöld hályog az, amiről a legtöbb ember nemcsak hallott, de talán a közvetlen környezetében is előfordult már. Szemeink az évek előrehaladtával testünk más részeihez hasonlóan elöregednek, látásunk egyre romlik, szélsőséges esetben el is veszíthetjük. A legtöbb esetben az időskori vakság a szemlencsék elhályogosodásának köszönhető.
Szemünk fénye megőrizhető
A hályogok közül a szürke és a zöld az, amiről a legtöbbünknek tudomása van, ám több olyan fajtája is létezik ezeken kívül, melyek neve még csak mostanában kezd ismertté válni. A glaukóma, azaz a szemnyomás megemelkedésével, és a látóidegek elsorvadásával járó egyre beszűkültebb látás természetes öregedési folyamatok következménye, a szürke hályog pedig a szemlencse elhomályosodásával járó hasonló tünetegyüttes. Létezik azonban olyan hályogosodási folyamat, ami megfelelő életmód esetén megelőzhető.
A farmer szemének is nevezett kúszóhályog neve ugyan ismeretlenül cseng, mégis egyre több esetben okoz a környezeti hatások miatt időskori vakságot. A latinul pterygiumként emlegetett elváltozást a kötőhártya megvastagodása okozza. Magyar nevét az észrevétlenül növekvő megvastagodásról kapta, mely hártyaként borul a szemlencsére, egyre nagyobb helyet elfoglalva rajta.
A kúszóhártya a legtöbb esetben mindkét szemet érinti, s ugyan műtéti úton eltávolítható, ám az esetek jelentős részében újra és újra kialakulva okoz véget nem érő látási problémákat az érintetteknek.
A pterygiumot régen a farmerek betegségeként ismerték, ugyanis az elmúlt évszázadok során kifejezetten a nagy porzással, a szembe kerülő növényi törmelékeknek köszönhetően jelent meg a látószerveken. A környezeti változások következtében azonban egyre több külső ok képes már kiváltani, így nem csak azoknak kell aggódniuk, akik a mezőgazdaságban folytatnak kétkezi munkát, egy irodista is éppen úgy érintett lehet a legfrissebb kutatások szerint.
De mi is tulajdonképpen ez a betegség, és miért nem ismerjük?
A fájdalommentes, eleinte feltűnésmentes tünetekkel járó kúszóhályog az első időkben csak esztétikai problémákat okoz. A szem bevörösödhet, viszkethet, néhány esetben homályos látással járhat ugyan, de nagy problémákat nem okoz. Ahogy növekszik azonban a megvastagodott rész, illetve a szemen belüli elhelyezkedésének és kiterjedésének mérete, úgy befolyásolja egyre inkább, hogy miként látunk. Ha sikerül hamar felismerni, szemcseppel is kezelhető, ám van lehetőség műtétre is, melyet valószínűleg többször is meg kell ismételni, ugyanis ez az esetek közel 40 százalékában visszatérő egészségügyi probléma.
Friss tanulmányok szerint ráadásul egyre több embert érint majd, ugyanis a megnövekedett ultraviola sugárzás és a légkondicionáló berendezések is előidézhetnek pterygiumot.
A férfiak, a szabadtéri munkát végzők, a dohányosok és a vidéken lakók ráadásul életkörülményeik miatt sokkal inkább érintettek lehetnek a betegségben. Azok, akik sok időt töltenek vízparton vagy magasabb, hegyvidékes területeken, szintén nagyobb veszélynek vannak kitéve. A kutatók elsősorban a szemlencsék fizikai védelmére buzdítanak annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kötőhártya megvastagodása. A napsugárzás mennyisége, a benne található ultraibolya sugarak az elsődleges indikátorai ennek a betegségnek.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nyári időszakban UV-A- és UV-B-szűrővel egyaránt rendelkező napszemüveget viseljünk, ami a szemet és környékét is jól takarja, s lehetőleg legyen rajtunk egész nap. A reggeli és az esti napsütés ugyanis éppen annyi veszélyt rejthet magában, mint a dél környéki, ha nem tesszük meg a kellő óvintézkedéseket. A szem saját védekező mechanizmusa ugyanis az évről évre erősödő sugárzás ellen már jó ideje nem képes önmagában megfelelő védelmet nyújtani.
„Egyértelműen összefüggésbe hozható a szürke hályog és a pterygium vagy más néven kúszóhályog kialakulásával, egyes kutatások szerint pedig növelheti a vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció előfordulásának esélyét is” – figyelmeztet dr. Schneider Miklós, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának adjunktusa is.
Az egyre több helyen, tömegközlekedési eszközökön, zárt területeken használt léghűtő berendezések is a látószervünket veszélyeztethetik, ugyanis ha nincsenek rendszeresen karbantartva és tisztítva, a bennük megtelepedett baktériumok szintén kiváltó okai lehetnek a kúszóhártyának.
Egyszerű és kézenfekvő tehát megelőzni a pterygiumot, azonban eddigi ismeretlensége komoly akadálya lehet annak, hogy időben tehessünk ellene. Azonbanha rendszeresen gondoskodunk szemünk védelméről, megfelelő eszközöket használva a napsütés ellen, illetve rendszeresen elvégezzük légkondink tisztítását, már egy lépéssel a betegség előtt járhatunk.
