Borotvaéles torokfájdalommal támad az új variáns: már Magyarországon is megjelent

Olvasási idő kb. 1 perc

Noha alapvetően alacsony a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, az NNGYK 25. heti jelentése alapján több városban emelkedés várható. Tovább terjed a Nimbus nevű variáns, amelynek jellemző tünete a borotvaéles torokfájdalom.

Magyarország legnagyobb részén stagnált a múlt héten a koronavírus örökítőanyagának átlagkoncentrációja – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jelentéséből. Emelkedést Debrecenben, Pécsett és Szekszárdon tapasztaltak a hatóság munkatársai, Győrött, Miskolcon, Salgótarjánban és Szombathelyen pedig csökkent a koncentráció.

A legmagasabb, mérsékelt kategóriába eső koncentrációt Salgótarjánban, Debrecenben, Budapest északi, déli és központi mintáiban, valamint az agglomeráció mintájában mérek.

 

Éles torokfájdalom a Nimbus jellemzője

Az emelkedés oka a nyári utazásokkal megnövekvő nemzetközi forgalomban keresendő, amely hatására valószínűleg további esetszám-növekedés valószínű. Ezek egy része már valószínűleg a Nimbus névre keresztelt variánshoz köthető, amely az Infostart beszámolója szerint már Magyarországon is megjelent.

A nyári utazások hatására nő az esetszám - köztük egyre több az éles torokfájdalommal járó Nimbus
Fotó: Hinterhaus Productions / Getty Images Hungary

A törzsre jellemzőek a koronavírus szokásos tünetei: a fáradtság, az enyhe köhögés, a láz, az izomfájdalom és az orrdugulás, ám egy jellegzetesség jól felismerhetővé teszi. „Az NB.1.8.1 variáns jellegzetes tünete a súlyos torokfájás, az úgynevezett »borotvapenge-érzés«. Ez egy éles, szúró fájdalom nyeléskor, gyakran a torok hátsó részén” – mondta dr. Naveed Asif brit háziorvos.

A Nimbus kétségtelenül egyre nagyobb arányban jelenik meg a koronavírus-megbetegedések között: mutációinak köszönhetően jobban fertőz és terjed, valamint könnyebben megkerüli az oltások nyújtotta immunitást. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május végén bejelentette: megfigyelés alá vonja az új vírustörzset.

 

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.