A múlt tornaóráit talán túl sem élted volna: ez volt a kötelező gyakorlat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A testnevelés az elmúlt évszázadokban gyakran szadista, szexista, megalázó, de minimum bizarr volt. Légy hálás, hogy soha nem kellett átélned ezeket.

Egy kis karkörzés, karnyújtás, aztán jöhet a „paprikajancsi-ugrálás”, majd a négyütemű fekvőtámasz. Klasszikus bemelegítés gyerekkorom tornaóráiról. Persze, aztán jött a „bekeményítés” kötélmászás vagy épp 800-1000 méteres futás formájában. Aki a tesiórákon kiborult ezeken, az az ókorban bizonyára elvérzett volna a testnevelés címszó alatt végeztetett gyakorlatokon. 

Az ókori Spártában a tornaóra a túlélésről szólt

A katonaállamban a fiúgyerekeknek nem a mai értelemben használt testnevelésben volt részük: a családjuktól elszakítva 7 éves koruktól kezdve kőkemény kiképzést kaptak, hogy minél hatékonyabb harcológépekké képezzék őket. Ez volt az agogé, ahol a gyerekek nem kaphattak cipőt, és egyetlen köpenyszerű ruhát viselhettek csupán, még a legnagyobb hidegben is.

Torna a múltban: a spártai katonák brutális kiképzés árán váltak az ókor legrettegettebb harcosaivá
Fotó: Anton Violin / Getty Images Hungary

Éheztetés és korbácsolás

A katonanövendékek saját kezűleg, nádból eszkábált ágyban aludtak, és gyakran éheztek, hiszen enni csak keveset kaptak. Az éheztetés egyrészt azt a célt szolgálta, hogy a katonanövendékek vékonyabbak maradjanak, másrészt ezzel ösztönözték őket az étellopásra. Azonban ha rajtakapták őket, azért korbácsolás járt. No, nem a lopás ténye miatt, hanem mert nem voltak elég ügyesek. 13 éves kor után a kiképzés egyre durvább lett. 

Meztelenül kellett bemutatniuk edzettségüket az elöljáróik előtt; szintén korbácsolással büntették azt a gyereket, aki nem bizonyult elég fittnek.

Rendszeressé váltak a csoportos küzdelmek is, ahol a szabály az volt, hogy nem volt szabály: ütötték, rúgták, harapták egymást, ha úgy kívánta meg a helyzet. Gyakorlatilag traumatizált gyerekekből nevelődött ki a jövő rettegett spártai hadserege.

A szexista tornaóra

Mint a legtöbb dolog a múltban, a tornaóra is rettenetesen szexista volt. Ha részt is vehettek a lányok a tornaórákon, akkor is csak szigorú korlátozásokkal tehették azt. Lássuk, milyen „gyakorlatokat” javasol az 1856-os Physiology and Calisthenics for Students and Families című könyv. Leírja, hogyan kell duruzsolni a lányoknak a fiúpartnerük fülébe, amikor közösen végeznek egy nyújtást; de azt is megtudhatjuk e „remekműből”, hogyan helyezzék a lányok a kezüket helyesen a fiúk könyökhajlatába. Ráadásul az összes gyakorlatot egy nehéz, teljes testet elfedő ruhában kellett végezzék.

A régi idők kidobósa jóval veszélyesebb volt modern változatánál
Fotó: monkeybusinessimages / Getty Images Hungary

A kidobó a 20. század elején

Senkinek sem kell bemutatni a kidobót, aminek köszönhettünk már enyhe agyrázkódást, sőt monoklit is, ha nem voltunk olyan szerencsések, hogy a hátunkba kapjuk a labdát. Nem véletlen, hogy sok helyen betiltották már ezt az egyébként tornaórai levezetésnek szánt játékot. Pedig hol van ez a kidobós ősatyjához képest, amikor nem pihe-puha gumilabdákat, hanem kőkemény és nehéz medicinlabdákat vágtak egymáshoz a tanulók.

Egy 1922-es testnevelési útmutató a kidobó egyik változatát írja le, amelyben egy csapat körbefog egy másik csapatot. A külső csapat ezután medicinlabdákkal dobálja a belső csapatot. Miután mindenki megkapta a magáét a belső körből, helycsere következett: az a csapat győzött, aki a legrövidebb időn belül csapkodta össze az „ellenséget” a medicinnel.

A nagy testtartásbotrány

A testnevelés egyik legelképesztőbb fejezete a testtartás megszállottsága volt az amerikai elit egyetemeken az 1950-es és 1960-as években. A legjobb iskolákba (például Harvard, Yale) érkező elsősöket lefényképezték. Ebben még nincs is semmi rendkívüli. Csakhogy ezek nem hétköznapi fotók voltak; meztelen fotókat készítettek a kamaszkoruk végén járó fiatalokról, a testük „gyengébb” részeit pedig gombostűkkel jelölték meg. Ha a fotók alapján rossz testtartást állapítottak meg a hallgatónál, akkor testtartásjavító órákra küldték.

Már ez is elég bizarr, de korántsem csak a testtartásról szólt a fotózkodás.

Úgy tűnik, a meztelen képek egy áltudományos kutatáshoz kellettek, amely a testtípusok és a személyiség közötti összefüggéseket vizsgálta. A botrányt a New York Times egy 1995-ös cikke robbantotta ki, amely olyan híres embereket is érintettként jelölt meg, mint Hillary Rodham Clinton vagy Meryl Streep. A legtöbb fotót megsemmisítették, de néhány sajnos még mindig fel-felbukkan az interneten.

A régi korok gyermekei joggal gyűlölhették a mai tornaórák elődeit, de nem jártak jobban felnőttkorukban sem azok, akik az első kondigépeken szerették volna formába hozni magukat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.