A múlt tornaóráit talán túl sem élted volna: ez volt a kötelező gyakorlat

Olvasási idő kb. 3 perc

A testnevelés az elmúlt évszázadokban gyakran szadista, szexista, megalázó, de minimum bizarr volt. Légy hálás, hogy soha nem kellett átélned ezeket.

Egy kis karkörzés, karnyújtás, aztán jöhet a „paprikajancsi-ugrálás”, majd a négyütemű fekvőtámasz. Klasszikus bemelegítés gyerekkorom tornaóráiról. Persze, aztán jött a „bekeményítés” kötélmászás vagy épp 800-1000 méteres futás formájában. Aki a tesiórákon kiborult ezeken, az az ókorban bizonyára elvérzett volna a testnevelés címszó alatt végeztetett gyakorlatokon. 

Az ókori Spártában a tornaóra a túlélésről szólt

A katonaállamban a fiúgyerekeknek nem a mai értelemben használt testnevelésben volt részük: a családjuktól elszakítva 7 éves koruktól kezdve kőkemény kiképzést kaptak, hogy minél hatékonyabb harcológépekké képezzék őket. Ez volt az agogé, ahol a gyerekek nem kaphattak cipőt, és egyetlen köpenyszerű ruhát viselhettek csupán, még a legnagyobb hidegben is.

Torna a múltban: a spártai katonák brutális kiképzés árán váltak az ókor legrettegettebb harcosaivá
Fotó: Anton Violin / Getty Images Hungary

Éheztetés és korbácsolás

A katonanövendékek saját kezűleg, nádból eszkábált ágyban aludtak, és gyakran éheztek, hiszen enni csak keveset kaptak. Az éheztetés egyrészt azt a célt szolgálta, hogy a katonanövendékek vékonyabbak maradjanak, másrészt ezzel ösztönözték őket az étellopásra. Azonban ha rajtakapták őket, azért korbácsolás járt. No, nem a lopás ténye miatt, hanem mert nem voltak elég ügyesek. 13 éves kor után a kiképzés egyre durvább lett. 

Meztelenül kellett bemutatniuk edzettségüket az elöljáróik előtt; szintén korbácsolással büntették azt a gyereket, aki nem bizonyult elég fittnek.

Rendszeressé váltak a csoportos küzdelmek is, ahol a szabály az volt, hogy nem volt szabály: ütötték, rúgták, harapták egymást, ha úgy kívánta meg a helyzet. Gyakorlatilag traumatizált gyerekekből nevelődött ki a jövő rettegett spártai hadserege.

A szexista tornaóra

Mint a legtöbb dolog a múltban, a tornaóra is rettenetesen szexista volt. Ha részt is vehettek a lányok a tornaórákon, akkor is csak szigorú korlátozásokkal tehették azt. Lássuk, milyen „gyakorlatokat” javasol az 1856-os Physiology and Calisthenics for Students and Families című könyv. Leírja, hogyan kell duruzsolni a lányoknak a fiúpartnerük fülébe, amikor közösen végeznek egy nyújtást; de azt is megtudhatjuk e „remekműből”, hogyan helyezzék a lányok a kezüket helyesen a fiúk könyökhajlatába. Ráadásul az összes gyakorlatot egy nehéz, teljes testet elfedő ruhában kellett végezzék.

A régi idők kidobósa jóval veszélyesebb volt modern változatánál
Fotó: monkeybusinessimages / Getty Images Hungary

A kidobó a 20. század elején

Senkinek sem kell bemutatni a kidobót, aminek köszönhettünk már enyhe agyrázkódást, sőt monoklit is, ha nem voltunk olyan szerencsések, hogy a hátunkba kapjuk a labdát. Nem véletlen, hogy sok helyen betiltották már ezt az egyébként tornaórai levezetésnek szánt játékot. Pedig hol van ez a kidobós ősatyjához képest, amikor nem pihe-puha gumilabdákat, hanem kőkemény és nehéz medicinlabdákat vágtak egymáshoz a tanulók.

Egy 1922-es testnevelési útmutató a kidobó egyik változatát írja le, amelyben egy csapat körbefog egy másik csapatot. A külső csapat ezután medicinlabdákkal dobálja a belső csapatot. Miután mindenki megkapta a magáét a belső körből, helycsere következett: az a csapat győzött, aki a legrövidebb időn belül csapkodta össze az „ellenséget” a medicinnel.

A nagy testtartásbotrány

A testnevelés egyik legelképesztőbb fejezete a testtartás megszállottsága volt az amerikai elit egyetemeken az 1950-es és 1960-as években. A legjobb iskolákba (például Harvard, Yale) érkező elsősöket lefényképezték. Ebben még nincs is semmi rendkívüli. Csakhogy ezek nem hétköznapi fotók voltak; meztelen fotókat készítettek a kamaszkoruk végén járó fiatalokról, a testük „gyengébb” részeit pedig gombostűkkel jelölték meg. Ha a fotók alapján rossz testtartást állapítottak meg a hallgatónál, akkor testtartásjavító órákra küldték.

Már ez is elég bizarr, de korántsem csak a testtartásról szólt a fotózkodás.

Úgy tűnik, a meztelen képek egy áltudományos kutatáshoz kellettek, amely a testtípusok és a személyiség közötti összefüggéseket vizsgálta. A botrányt a New York Times egy 1995-ös cikke robbantotta ki, amely olyan híres embereket is érintettként jelölt meg, mint Hillary Rodham Clinton vagy Meryl Streep. A legtöbb fotót megsemmisítették, de néhány sajnos még mindig fel-felbukkan az interneten.

A régi korok gyermekei joggal gyűlölhették a mai tornaórák elődeit, de nem jártak jobban felnőttkorukban sem azok, akik az első kondigépeken szerették volna formába hozni magukat.

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.