Az idősek többségének pozitívabb a testképe, mint a fiataloké

Olvasási idő kb. 3 perc

A szakértő szerint egy kulcsfontosságú képességünk fejlesztésével idősen is elégedetté válhatunk testképünkkel.

Napjainkban talán az egyik legáltalánosabb szorongás oka a negatív testkép. A közösségi média és a jobbra-balra húzogatós randiappok olyan erős reflektorfénybe helyezik testünket, hogy hatalmas figyelmet szentelünk annak, hogy testünket a lehető legelőnyösebb, legszebb, legragyogóbb formájában tárhassuk a „műértő” közönség színe elé, akik a legszigorúbb műkritikusokhoz méltóan értékelik testünket, az élő-lélegző műalkotást. Kevesen vannak azok, akik valóban elégedettek a testükkel. Vajon az öregedés csak tovább ront a testünkhöz fűződő viszonyunkon, vagy javít rajta? A klinikai szakpszichológus Susan Sands nyíltan beszél erről az őt magát is érintő témáról.

Testkép és testérzékelés

Testképünk 25–36 hónapos korunk környékén jelenik meg az életünkben, amikor odabattyogunk a tükörhöz, és rájövünk, hogy „Jé, az a baba a tükörben én vagyok!” Miután elértük ezt a hatalmas fejlődésmérföldkövet, a testképünk az idő előrehaladtával felépül, megkonstruálódik a fejünkben. Három összetevője van: testarányaink megbecsléséből, pozitív vagy negatív érzésekből kinézetünk kapcsán és az általános gondolatainkból formáinkról és kinézetünkről. Kulturális visszajelzések, illetve az életünk történetének visszajelzései alapján építjük fel magunkban.

Időskorban is elégedettek lehetünk testképünkkel, akár megmarad a modellalkat, akár nem
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

A testérzékelést Sands elkülöníti ettől, mivel ez az értelmezésében azt az érzetet jelenti, ahogyan belülről magunkat érezzük. Az interocepció érzékeléséről van itt szó, tehát a szerveink agyunknak küldött jelzései alapján jön létre, amely testünk karbantartásának folyamatában játszik fontos szerepet. Ez idővel csökken, így a testi ingereket kisebb intenzitással érzékeljük, hozzásegítve minket egy nyugodtabb életmegéléshez. Sands szerint erre is figyelni kell, és fejleszteni. A testérzékelés a testképpel összefonódva vezet ahhoz, hogy kényelmesen érezzük magunkat a bőrünkben. 

Miként változik testképünk, ahogyan öregedünk?

A média uralta valóságunkban nehezen elképzelhető, hogy az öregedés látható jelei ne rontsák a testképünket, azonban a nők többségénél mégis ez történik egy kutatás szerint. Érdekes módon a nőknél nem csökken a testükkel való megelégedettségük az idősödéssel, hanem inkább ugyanolyan marad, vagy még növekszik is. Ugyanis egyre inkább attól függ, hogy mennyire értékelik saját testüket, hogy mennyire képesek erősnek és egészségesnek maradni, a „vékony ideál” veszít fontosságából. Ugyanakkor számos nő éli meg például a menopauzát és annak testi velejáróit az öregedés jeleként. A kutatás eredményével szembemenve veszteségként fogadják, mivel sokakban azt az érzést kelti, hogy nőiességüket veszítik el ezáltal, tehát romlik a testképük. 

Ez segíti az egészséges testkép fennmaradását az idő múlásával is

A belső testjelek érzékelésének nagyobb képességével rendelkező emberek pontosabb és stabilabb testképpel és nagyobb testelégedettséggel rendelkeznek, ahogyan arra a neuroimaging és a kérdőívek is döntő bizonyítékkal szolgálnak. Ez azt jelenti, hogy a jó interoceptív tudatosság fontos feltétele a stabil testképnek. Szerencsére ezt fejleszthetjük meditációval, légzéstechnikákkal, mindfulnesszel és jógával is. Mivel annál kevésbé tudnak befolyásolni a külső ingerek, minél tudatosabbak vagyunk belső érzéseinkkel kapcsolatban, a testtudatosság segíthet felvenni a harcot társadalmunk vizuális agymosásával, és így boldogabban megélhetjük testünket.

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.